Az átalakult hatósági rendszer
Részletszabályok az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben
Megszűntek az önkormányzati építésügyi hatóságok és egyesültek szervezetileg az építésfelügyelettel az Általános Építésügyi Hatóság – a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok keretein belül, kivéve:
- a sajátos építményfajták,
- a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,
- a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyei,
- az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági ügyek, valamint
- műemlék karbantartási ügyek
Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként – az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével –,
- ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több – nem építésügyi főhatóságnak minősülő – építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy
- ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik
Az Általános Építésfelügyeleti Hatóság – a Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok – kivéve: a sajátos építményfajták építésfelügyelete. Az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok járási hivatalainak Építésügyi Osztályán látják el, a másodfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat a Fővárosi és a Megyei Kormányhivatalok Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztályán látják el. A hatáskör címzettje a kormánymegbízott.
Az egyes kormányhivatalok, építésügyi és építésfelügyeleti szervezeti egységek címe, elérhetősége, illetékességi területe és feladatai részletesen a www.kormanyhivatal.hu oldalon találhatóak meg megyei és járási lebontásban.
Szakhatósági eljárás helyett szakkérdés vizsgálata
Az esetek többségében megszűntek az önálló szakhatósági szervek, a szakhatósági feladatok nagy része szintén beintegrálódott a megyei kormányhivatalokba, a hatáskör címzettje szintén a kormánymegbízott. Így a továbbiakban szakkérdést vizsgáló szervezeti egységek alakultak a kormányhivatalokon belül.
Csak kivételesen fordul elő szakhatósági vizsgálat és eljárás kormányhivatalon kívüli szakhatósággal, ilyen pl. a katasztrófavédelem és a tűzvédelem. [részletszabályok az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. Rendeletben]
Az a jelenlegi főszabály, hogy bizonyos szakkérdéseket maga az eljáró építésügyi hatóság vizsgál meg (tehát ezeknél a szakkérdéseknél nincs külön szakhatóság). Ez úgy lehetséges, hogy az építésügyi hatósági jogkör és az egyes, úgynevezett szakkérdéseket vizsgáló hatóságok hatósági jogköre is ugyanazon szervezetre, a Megyei Kormányhivatalra van telepítve.
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. §-a az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. Így ugyanazon hatóság az eljáró hatóság és a bizonyos szakkérdéseket vizsgáló hatóság is. Ezért ezekben a szakkérdésekben nincs szükség külön szakhatóságok megkeresésére, mert a Kormányhivatal építésügyi hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége kikéri a vizsgálandó szakkérdésekben illetékes másik szervezeti egységeinek véleményét és mindezeket értékelve egy építésügyi hatósági döntésben határoz.
Azt, hogy milyen szakkérdéseket vizsgál az eljáró építésügyi hatóság, azt az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
Tehát az építésügyi hatósághoz kell beadni azt a dokumentációt is, mely ezen szakkérdések vizsgálatához szükséges. Ezt szintén az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 5. számú melléklete határozza meg.
Az olyan építési és használatbavételi engedélyezési eljárásokban, amelyekben a szakhatóságként kijelölt fővárosi és megyei kormányhivatal jár el első fokon, eljárásában maga vizsgálja a szakkérdést. Ha az építésügyi hatóság engedélyezési eljárásában valamely szakkérdés vizsgálatának van helye, a kérelemhez csatolni kell az adott szakkérdéssel összefüggésben meghatározott dokumentációt, és ez alapján az építésügyi hatóság (főhatóságként) az engedélyezési eljárásban vizsgálja az ott megjelölt szakkérdést.
Az építésügyi főhatóság eljárásában szakhatóságként működnek közre
a) az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben a nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint
b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.
Azok a – szakmai szakkérdéseket vizsgáló – szakhatóságok, melyek nem a Kormányhivatal szervezeti keretei között működnek, szakhatósági véleményezést folytatnak le, melyet kétféle képen lehet megtenni.
- Vagy az építési engedélykérelem benyújtása előtt – ekkor az építtető/tervező keresi meg a szakhatóságot előzetes véleményezés céljából.
- Vagy az építési engedélykérelem benyújtását követően (benyújtva a szakhatóságokhoz előírt dokumentumokat is) – ekkor az építésügyi hatóság keresi meg a szakhatóságként eljáró külső hatóságot.
Azt, hogy melyek azok a szakhatóságok, amelyek a Kormányhivatalon kívül működnek, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében mutatja meg oly módon, hogy a nemzetgazdasági szempontból kormányrendelettel kiemelt építési beruházások ügyében eltérő szabályokat is megállapít.