Az Építési Tagozat tagjainak továbbgondolásra szánt felvetései/ötletei a szakmai sajtóban.
-
Az építési projektek megvalósítása során hagyományos beruházói ÁSZF hatékonyabb-e a FIDIC szerződéses rendszerénél Dr. Szigeti Zsolt és Zsigmondi András cikke a Közbeszerzési Értesítő Plus 2023. 12. számában link
- Mérnök és építész Zsigmondi András cikke a Mérnök Újság 2023. decemberi számában link
- Ki lesz a jövő mérnöke? Zsigmondi András cikke a Mérnök Újság 2023. júliusi számában link
- Mire való a felelős műszaki vezető? Rendszerszintű problémák. Zsigmondi András cikke a Mérnök Újság 2023. májusi számában link
- Ki viseli az építőipari árrobbanás terheit? Zsigmondi András cikke a Mérnök Újság 2023. márciusi számában link
-
Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit? Zsigmondi András cikke a Közbeszerzési Jog 2023. 3. számában link
- Epitesijog.hu – 2024.01.19 Az Alkotmánybíróság szerint a „Kastélytörvény” alaptörvény-ellenes link
- Kastélytörvény – ÚJNÉPSZABADSÁG online napilap 2024 január 31-én, szerző: Bálint Péter link
-
„Mennyit ér a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?” Link
Zsigmondi András cikke a Közbeszerzési Jog 2023/3. számában. Link
- A tervhiba kérdésének, fogalmának lehetséges megközelítése
Dr. Marián Gábor cikke a mérnök újság 2023. augusztus – szeptemberi számában. Link
-
Mi a rendes üzleti kockázatot meghaladó sérelem, és ki viseli az építőipari infláció terheit?
A vállalkozónak számos kockázatot saját magának kell viselnie, de kérdésként vetődik fel, hogy a bekövetkező ilyen változásoknak mely része vagy milyen mértéke a vállalkozó kockázata és milyen mérték az, amit a tisztesség, észszerűség vagy gazdasági szükségszerűség okán nem neki, hanem a megrendelőjének kell viselnie. Ehhez tisztázni kell a rendes üzleti kockázat kérdését és mértékét.
link: Zsigmondi András: Ki viseli az építőipari árrobbanás terheit? – Mérnök Újság 2023. március
-
Vezércikk – Új szelek fújnak?
link:– Mérnök Újság 2022. október
-
Szerződéses (v)iszonyaink – Kockázatok és mellékhatások 2. rész
A bírósági gyakorlatban a műszaki tartalom megváltozásának következménye a szerződés módosítása. A műszaki tartalom azonban egy nem jól körülhatárolt fogalom. A mai magyar gyakorlat eredete talán egy téves fordításból származik, amit helyes lenne a jogszabályokban is helyre tenni. A változás köre és a szerződésmódosítás előidézője nem a műszaki tartalom, hanem a „beruházás tartalma”. A műszaki tartalom és beruházás tartalma azonban nem azonos fogalmak.
link: Zsigmondi András Szerződéses (v)iszonyaink – Kockázatok és mellékhatások 2 rész. – Mérnök Újság 2022. aug.-szept.
-
Mi a műszaki tartalom és miért változik meg az építkezés folyamán?
Az építési szerződés sok esetben túl sok kockázatot és elfogadhatatlan szerződési feltételeket tartalmaz. Kivitelező Mérnöki szemszögből a műszaki tatalom fogalma. El lehet-e kerülni a változásokat a projekt életciklusa alatt? Mi a változás és a változtatás? Előreláthatóság és kockázat megosztás.
link: Zsigmondi András Mi a műszaki tartalom és miért változik meg az építkezés folyamán – Közbeszerzési Értesítő Plusz 2022. IV. évfolyam 8. szám
-
Szerződéses (v)iszonyaink – Kockázatok és mellékhatások 1.
Az építőipari ágazat sajátosságainak bemutatása. „…és bármit is hoz a jövő, mindig a mérnökök fogják mozgásban tartani a világot.”
link: Zsigmondi András Szerződéses (v)iszonyaink – Kockázatok és mellékhatások 1 rész. – Mérnök Újság 2022. július
-
Az Aranygyűrű életműdíjjal kitüntetett dr. Kiss Jenő portréja – A korelnök
Volt műszaki ellenőr és főmérnök, építési igazgató és miniszteri biztos. Több mint hat és fél évtizedes pályája a magas és mélyépítési kivitelezéshez és a mérnökgenerációk oktatásához kötődik. Az MMK Építési Tagozatát húsz éven át irányította.
link: Dubinczky Miklós A korelnök – Mérnök Újság 2022. június
-
Kamarai tennivalóink a kockázatok csökkentése érdekében – Bontás vagy rombolás?
Május közepén egy XII. kerületi irodaépület bontása közben baleset történt, a két legfelső szint rászakadt az alattuk lévőre. Bontás? vagy Rombolás?
link: Plajer Tibor – Bontás vagy rombolás? – Mérnök Újság, 2022. június
-
Föld alatti tervek létesítése a közlekedésfejlesztésben – A konvencionális alagútépítési módszer
Az alagútépítés kezdetektől napjainkig, Technológiák, alapelvek és ajánlható munkamódszer bemutatása.
link: Fábián Miklós A konvencionális alagútépítési módszer – Mérnök Újság 2022. március
-
14 pont a közbeszerzési eljárások felgyorsítására, avagy miért készítenek a jó tervezők rossz terveket?
A lassú vagy meghiúsult eljárások indokaként – többek között – a tervek gyenge minőségére „szokás” hivatkozni; a Szerző a kivitelezésben jártas gyakorló mérnök szemszögéből tekinti át e kérdést és a tenderezés folyamán szokásos felmerülő hibákat és hiányosságokat, amelyek a közreműködőket érintik.
link: Zsigmondi András 14 pont a közbeszerzési eljárások felgyorsítására, avagy miért készítenek a jó tervezők rossz terveket – Közbeszerzési Értesítő Plusz 2022. IV. évfolyam 2. szám
-
Az állatkerti Biodómtól a Sydney-i Operaházig – Félresiklott építési projektek – beszélgetőtársak Polgár László, Wéber László, Zsigmondi András
Kerekasztal beszélgetés témája a határidő- és költségnövekedés, a műszaki tartalom változás, a változás, a tervezett változás, a megvalósítási időtartam és a tervezési folyamat.
link: Zsigmondi András Félresiklott építési projektek – beszélgetőtársak – Mérnök Újság 2022. január-február
-
Egységes jogi szabályozásra van szükség! – Létesítmények műszaki átadás-átvétele
A mérnöktársadalom jelentős részét érintik a létesítmények műszaki átadás-átvételével kapcsolatos kérdések, amelyek jogi szabályozása meglehetősen zavaros, illetve nem egyértelmű, holott akár társadalmi igényként is megfogalmazható lenne az egzaktság követelménye.
link: Wagner Ernő – Marián Gábor Létesítmények műszaki átadás-átvétele – Mérnök Újság 2022. január-február
- Túl sok vagy kevés a magyar építőipar teljesítménye?
Sok információt kapunk arról, hogy milyen mértékben növekszik az iparágunk, mégsem tudjuk megállapítani, hogy túl nagy vagy kicsi a magyar építési piac, hogy mi a sok és mi a kevés, beleilleszkedünk-e a nemzetközi trendbe vagy hol lógunk ki belőle.
Építőipari hiperinfláció: 2022 első negyedévére 20,6%
- Mi a teendő?
2017 óta az építőipari termelői árak jelentős gyorsulással emelkedtek. A múlt évig az árváltozások tovább gyorsultak, 12–14% éves szintre, egyes termékeknél árrobbanásról beszélhetünk. Ma már a piaci szereplők hiperinflációt említenek.
link: Zsigmondi Andás: Építőipari hiperinfláció: 2022 első negyedévére 20,6%; Mi a teendő? – mérnök újság 2022. 6. szám - Dr. Andor Krisztián egyetemi docens (Soproni Egyetem) a Győr-Moson- Sopron Megyei Mérnöki Kamara Építési Szakcsoportja elnökének cikkei az Index/ingatlan.com rovatában:
link: Az építészet maradandósága és az építészek szerepe a társadalomban
link: A kivitelezés menete – így épül a ház
link: Hibák kivitelezés során? Mit tehetünk?
link: Mérnök és mérnök között különbség
link: Műszaki felsőoktatásból a munkaerőpiacra? Nem mindig sikertörténet -
A legjelentősebb változás
„…..és bármit is hoz a jövő, mindig a mérnökök fogják mozgásban tartani a világot” (Spectrum Tv, Mérnöki csodák)
link: Zsigmondi András: A legjelentősebb változás – mérnök újság 2022. április
-
A digitális átállás nehézségei. Építőipar 4.0
BIM – keretrendszer, ütközésvizsgálat, e-napló, drónok, 3D nyomtatás, home office, 4D-5D-6D tervezés, okosmegoldások, integrált szoftverplatformok – gyakran elhangzó kifejezések. A csomag együtt az építőipar 4.0. Valóban ennyit jelent az építőipar digitális átalakítása.
link: Zsigmondi András: A digitális átállás nehézségei. Építőipar 4.0 – mérnök újság 2022.március
-
A műszaki egyenértékűség
Az építési beruházások megvalósítása során a termékek, megoldások, projektelemek egyenértékűségének kérdése rendszeresen vita tárgya: az ajánlatkérők, megrendelők, különféle közbeszerzési ellenőrző szervezetek, illetve tervezők, kivitelezők értelmezése sokszor különböző. Az egyenértékűség értelmezése bármely kontextusban, a kivitelezés közben vagy azt követően jelentkezik, esetenként az új innovációs megoldások az ajánlattevő vállaltoknál jelennek meg. Így az egyenértékűség kérdése a projekt életciklusának valamennyi részében felmerül.
link: Zsigmondi András: A műszaki egyenértékűség – mérnök újság 2022. február
- Közbeszerzési Értesítő Plusz 2022.2. szám
A lassú vagy meghiúsult eljárások indokaként – többek között – a tervek gyenge minőségére „szokás” hivatkozni; a Szerző a kivitelezésben jártas gyakorló
mérnökszemszögéből tekinti át e kérdést és a felmerülő hibákat és hiányosságokat.
Zsigmondi András: Miért készítenek a jó tervezők rossz terveket? Link
-
Fair play és tisztességtelen kontraktusok – Szerződéses (v)iszonyaink
A világ számos országában léteznek sztenderd építőipari szerződések, szerződéses rendszerek. Ezek a kontraktusok erősítik a jogbiztonságot és a tisztességes szerződéses feltételek gyakorlatát, leginkább a közbeszerzések területén.
- 12 pont, hogy jobb legyen a projektek előkészítése – Szerződéses (v)iszonyaink
A mérnöki kamara sokat foglalkozik azzal, hogy a mérnöki szakma értéke, megbecsülése növekedjen, ennek része, hogy a termék amit kiadunk a kezünkből, jó legyen – akár egy házról, metróról vagy más építményről beszélünk, akár egy tervről. Az elismertség hiánya sajnos megjelenik sok esetben a tervek minőségében is. Ha egy tervváltozás történetét alaposan áttekintjük, akkor általában rosszul dokumentált, de indokolt tervezői változtatások jelennek meg, és nem tervhibák. Ne keverjük össze az előkészítetlen, nem átgondolt, nem eléggé kiérlelt terveket a tervhibával!
Link: Zsigmondi András: 12 pont, hogy jobb legyen a projektek előkészítése – mérnök újság 2021. október
● Árváltozások követése – Szerződéses (v)iszonyaink
Minden szerződésnek három alapvető eleme van, a szerződéses ár, a műszaki tartalom és a határidő. Ez a három alapvető tartalom azonban szerves egységet alkot, az idő ugyanolyan fontos tényezője a szerződésnek, mint a műszaki tartalom. Napjainkban szokásos szerződéses elvárás az ajánlattevőktől, hogy a befejezési határidőre prognosztizált árakat adjanak. A jelenlegi árváltozások azonban „felborítják” az eddigi rendet.
Link: Zsigmondi András: Árváltozások követése – mérnök újság 2021. augusztus
● A pandémiás helyzet jogi megítélése – A koronavírus és a vis maior
Amióta a vírus felütötte a fejét, a helyzet jogi, szerződéses és gazdaságpolitikai megítélése folyamatosan változik az építőiparban. A rendkívüli körülmények jelentősen befolyásolják a kivitelezők, lebonyolítók és tervezők munkáját és a szerződések teljesítését.
Link: Zsigmondi András, A pandémiás helyzet jogi megítélése – Magyar Építéstechnika 2021. 1 -2. szám
● Az időkövetelés problémái – Szerződéses (v)iszonyaink
Minden vállalkozási szerződésnek három alapvető eleme van: a szerződéses ár, a műszaki tartalom és a határidő. Ez a három elem szoros egységben van, az idő ugyanolyan lényegi tényezője a szerződésnek, mint a másik kettő, és ezek nem választhatók el egymástól. Az alábbi eszmefuttatásban az idő kérdését vizsgálom, mert a Covid-járvánnyal kapcsolatban napjainkban ez akut téma. A cikkben vázolt probléma nemcsak a kivitelezőre, hanem a lebonyolító műszaki ellenőri tevékenységre is értendő.
Link: Zsigmondi András, Az időkövetelés problémái – mérnök újság 2021. január
● Dési Albert villamos igazságügyi szakértő cikke a VGF szaklap 2021.6. számában:
a Lapostetőn elhelyezett klímaberendezések védelme.pdf
● Műszaki szemmel a kötbérről – A kötelem bére
A saját praxisunk alapján néhány kérdésben szeretnénk árnyalni az általa felvázolt képet, illetve megjegyzéseinkkel hangsúlyozni Wágner cikkének zárógondolatát, mely szerint a kötbér nem csak „jogkérdés” – a vonatkozó szerződés tárgya szerinti műszaki szakemberek tudása, lelkiismeretessége, szakmai tapasztalatai is nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a kötbér mint a szerződést megerősítő eszköz betöltse valódi szerepét.
Link: Pallay Tibor – Wéber László A kötelem bére – mérnök újság 2020. július
● Építőipari lánctartozások újabb hulláma
Az elszámolási vitás helyzetek kialakulásának számos oka lehet, ezek azonban csökkenthetők, ha a szerződés műszaki tartalmát kellő részletességű tervek szolgáltatják. Az ennek ellenére felmerülő pótmunkákat, a bekövetkező határidőmódosításokat pedig a feleknek közösen, dokumentált formában, a pénzügyi fedezet biztosítása mellett célszerű azonnal rendezniük.
Link: Csermely Gábor, Lánctartozások – mérnök újság 2020.május
● Mérnöki bérek és költségek – Mennyibe kerülünk magunknak?
Érdekes cikk jelent meg az év elején Nagy Orsolya tollából portálunkon, Mennyit keresnek a mérnökök? címmel (http://mernokvagyok.hu/blog/2020/01/10/mennyit-keresnek-a-mernokok/). A cikket olvasva felötlött bennem, milyen keveset beszélünk arról, hogy mi van a bérek mögött, azaz mennyibe is kerülünk magunknak, mennyibe kerülünk a munkáltatónknak. Tollat ragadtam, megpróbáltam egy egyszerű példán keresztül összegezni a számokat. Azóta eltelt egy szűk hónap, a hazai és nemzetközi gazdasági trendek, lehetőségek alapvetően változtak meg.
Link: Madaras Botond, Mérnök bérek és költségek, – mérnök újság 2020. április
● Pót- és többletmunka – újratöltve? – Szerződéses (v)iszonyaink
Az elmúlt évben több cikk is megjelent a pót- és többletmunka kérdéséről. Ezek egyik alapgondolata a következő kérdés volt: mi lehet a megoldás a jogszabályok dzsungelében? A múlt év végén megjelent a kormány 295/2019. (XII. 10.) rendelete az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról, ami megszüntette az egymásnak ellentmondó fogalmi meghatározásokat. Érdemes számba venni: mi változott az új szabályozásban, és mi maradt érvényben?
Link: Zsigmondi András, Pót- és többletmunka – újratöltve – mérnök újság 2020. január
● Fizetések a magyar építőipari piacon
2019-ben is dinamikus növekedést láthattunk az éptőiparban. Néhány barátommal egy beszélgetés alkalmával felmerült bennünk a kérdés: vajon ez a növekedés megjelenik az építőiparban dolgozó mérnökök fizetésében is? Érdekes lehet egy kis piackutatás a szakmabeliek számára, hogy lássuk, milyen fizetések jellemzők jelenleg a magyar építőipari piacon.
Link: Nagy Orsolya, Mennyit keresnek a mérnökök? – mérnök újság 2020. január
● Az alkunak olykor nagy ára van – A kötbér
A tervezőket és a kivitelezőket gyakran fenyegeti a kötbér réme, esetenként kellő alappal, de nemritkán jogtalanul. Kifizetésére általában csak a legvégső esetben kerül sor, mert többnyire kompenzációs megegyezés születik. Ezeknek az alkuknak azonban néha nagy áruk van, mert a vállalkozó – presztízsének védelme miatt – többet ad, mint kellene, a megrendelő ugyanakkor a szürkezónába lavírozza magát.
Link: Wagner Ernő, A kötbér – mérnök újság 2019. november
● A mérnök pozíciója – In-house mérnök vagy független mérnök
Magyarországon az első FIDIC rendszerű szerződéssel az 1980-as évek második felében az M0-s első szakasza épült meg. Az akkori, 1977-es kiadású Piros könyvben szerepelt a „független mérnök” kifejezés. A szakma ezt a szerepet jó néven vette, megszerette. Sőt azok is megtanulták ezt a kifejezést, akik soha nem dolgoztak FIDIC-szerződéssel. Pedig húsz éve, 1999 óta a FIDIC nem használja már ezt megnevezést, másképp határozza meg a mérnök pozícióját. Miért és honnan van ez a szűnni nem akaró vonzódás?
Link: Zsigmondi András: A mérnök pozíciója – In-house mérnök vagy független mérnök – mérnök újság 2019. november
● Hol akadnak el rendre az építési beruházások folyamatai?
Írásunk azt a kérdést feszegeti, vajon miért jellemzők permanensen az építési beruházásokon a csúszás, a költségnövekedés, a minőségi problémák, amikor a jó szakemberek tudják, hogyan kell profi módon kézben tartani a folyamatokat.
Link: Wéber László, Hol akadnak el rendre az építési beruházások folyamatai? – Magyar Építéstechnika 2019. 8-9. szám
● A pót- és többletmunka rendezése – Szerződéses (v)iszonyaink
Wágner Ernő kolléga a Mérnök Újság júniusi számban vitaindító értekezést írt a pót- és többletmunka problémakörét is érintve. Mi lehet a megoldás a jogszabályok dzsungelében?
Link: Zsigmondi András, Pót és többletmunka rendezése – mérnök újság 2019. augusztus
● Méltó régi nagy híréhez… – A jog ne nyomja el a szakmaiságot!
Egyre több vállalkozás tapasztalja, hogy a beszerzések és a közbeszerzések során az ajánlatkérők nevében eljáró szervezetek nem vesznek tudomást a napjainkra kialakult építésgazdasági helyzetről, és ezzel végső soron nem képesek elérni az általuk kitűzni vélt célokat. Intézkedéseik pontosan a várttal ellentétes hatást váltják ki. A Magyar Mérnöki Kamarának szakértelme révén fontos szerepe lenne abban, hogy határozottan hívja fel a döntéshozók figyelmét a mára kialakult kedvezőtlen helyzetre.
Link: Wágner Ernő, A jog ne nyomja el a szakmaiságot – mérnök újság 2019. június
A Magyar Építéstechnika folyóirat JEGYZET rovata, szerző Bálint Péter, az Építési Tagozat elnökségi tagja:
2024. 5. szám Furcsaságok link
2024. 3.- 4. szám Kiemelt beruházások link
2024. 1.- 2. szám Kastélytörvény link
2023.10. – 12. szám: Nemzeti Építésgazdasági Stratégia 2023 – 2027 link (megjelent az ÚJNÉPSZABADSÁG online napilap 2024.01.17-i számában is.)
2023. 6. – 9. szám: Cunami link
2023. 4.–5. szám Tanyatörvény és egyebek link
2023. 3. szám Cintányér 2.0? link
2023. 1-2. szám: Cintányér link
2022. 11. – 12. szám: Jogszabályalkotás link
2022. 10. szám: Hogyan éljük túl a beruházások visszafogását? link
2022. 8. – 9. szám: Közművek, rezsi, bürokrácia link
2022. 6. – 7. szám: Házmesterlakás link
2022. 5. szám: A 266-os rejtély link
2022. 3.- 4. szám Hova lettek a szakemberek? link
2022. 1. – 2. szám: Környezeti ártalmak link
2021. 11. – 12. szám: Kiemelt kormányzati beruházások link
2021.10. szám: Gazdag ország link
2021. 8.-9. szám Mennyi? link
2021. 6.-7. szám A járvány utáni áremelkedések. link
2021. 5. szám Online II. link
2021. 3.-4. szám A szakma és a jog link
2021. 1-2. szám Online – link
2020.11-12. szám Eljárásrend változás – link
2020.10. szám Avulás – link
2020. 8-9. szám Komplex – link
2020. 6-7. szám Nincs védelem – link
2020. 4-5. szám Központosított, egy-utas hatósági ügyintézés – link
2020. 3. szám A tudás hatalom – link
2020. 1-2. szám Falrahányt borsó – link
2019. évben a JEGYZET rovat 6 részben – 50 év a hazai építőiparban
50 év – Bevezetés az építőiparba – link
50 év – Bevezetés az építési szakmába (Duna Szálló, BME) – link
50 év – Hilton Budapest Szálloda – link
50 év – A kijelölt vállalkozástól a versenytárgyalásig (1977 – 1989) – link
50 év – Osztrák – magyar vegyesvállalat (Maculan-Középületépítő Nemzetközi Építőipari Kft) – link
50 év – Arcadom Építőipari Részvénytársaság – link
Digitális Mérnökújság: https://mernokvagyok.hu/digitalis-mernok-ujsag/
Magyar Építéstechnika: www.magyarepitestechnika.hu
e-építés: www.e-epites.hu
Magyar Építők: www.magyarepitok.hu
Építészfórum: www.epiteszforum.hu
Magyar Közlöny – http://magyarkozlony.hu
Beton – szaklap – http://betonujsag.hu
A Bádogos – szaklap – https://emsz.hu
Hídépítő újság – http://hidepito.hu
Magyar Építők Magazin – htpps://magyarepitok.hu
Magyar Építőipar – folyóirat – http://magyarepitoiparkiado.hu
Octogon – magazin – https://www.octogon.hu
Építési Megoldások – https://www.epitesimegoldasok.hu
Építési hibák szaklap – https://www.forum-media.hu
Vasbetonépítés – folyóirat – http://www.fib.bme.hu
Architectural Record – folyóirat – https://www.architecturalrecord.com
Bauwelt – magazin – http://bauwelt.de
DBZ – folyóirat – http://www.dbz.de
VGF & HKL szaklap – https://vgfszaklap.hu