Az építőipart érintő jogszabályok listája

Tisztelt Kollégák!

Korábban tájékoztatást adtunk a 2022. január 1-től életbe lépett jogszabály módosításokkal érintett törvényekről és rendeletekről. Most az alábbiakban a módosítások lényegére mutatunk rá Magyar Mária okleveles építészmérnök, építésügyi tanácsadó kiemeléseivel.

Jogszabályváltozások

2022.január

 

Miniszteri rendeletek

  • 56/2021. (XI. 19.) ITM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2021. évi mértékéről

Tartalom:

Az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építőipari rezsióradíj 2021. évre meghatározott, általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke 4530 forint/óra. A minimális építőipari rezsióradíj egyes költségnemeire vonatkozó értékeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

 

Kormányrendeletek

·        703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

Tartalom:

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén 9200 forint, órabér alkalmazása esetén 1150 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén 1495 forint.

A rendelet alkalmazásában

  1. a) munkáltatón a költségvetési szervet,
  2. b) munkavállalón a költségvetési szervnél foglalkoztatottakat,
  3. c) alapbéren a közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, egészségügyi szolgálati, politikai szolgálati és biztosi jogviszonyban állók esetében az illetményt, a különleges jogállású szervnél közszolgálati jogviszonyban állók esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét

is érteni kell.

A rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2022. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.

·        707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről

Tartalom:

Pontosításra került az Üvegkapu szabályozás!

A rendelet 2022. január 1-jén lép hatályba. Az 1–8. §-ban foglalt előírásokat azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre kell alkalmazni, amelyek közbeszerzési eljárásai e rendelkezések hatálybalépését követően indultak meg.

A korábbi Üvegkapu-szabályozás (510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet) hatályát veszti, illetve nem lép hatályba az egyes kormányrendeleteknek a hatósági eljárások korszerűsítését célzó módosításáról szóló 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint

·        735/2021. (XII. 21.) Korm. rendelet a telekalakítási eljárást érintően egyes kormányrendeletek módosításáról

Tartalom:

Hatályát veszti a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 34. alcíme, a telekalakítási eljárásban vizsgálandó szakkérdésekről

Ha az ingatlan-nyilvántartásban a kérelem tárgyát képező földrészletet vagy földrészleteket érintően változtatási, vagy telekalakítási tilalom van feljegyezve, akkor a telekalakítási kérelmet vissza kell utasítani.”

A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában meghatározott villamos berendezések elhelyezését biztosító használati joggal, vezetékjoggal vagy vízvezetési és bányaszolgalmi joggal, továbbá vasúti használati joggal, illetve államhatárjelek elhelyezését biztosító közérdekű használati joggal terhelt földrészletet érint, a kérelemhez mellékelni szükséges ezen bejegyzett jog jogosultjának a hozzájárulását. A hozzájáruló vagy hozzájárulást megtagadó nyilatkozatot a telekalakítás alapjául szolgáló, záradékolt változási vázrajz alapján kell kiadni.

Ha a telekalakítás meglévő közút területét érinti, akkor a kérelemhez szükséges mellékelni a közút kezelőjének hozzájárulását.

A fővárosi és megyei kormányhivatal által záradékolt változási vázrajz és a hozzá tartozó terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz hiteles másolata képezi a szakkérdések vizsgálatának alapját. A telekalakítási engedélyezési eljárásokban vizsgálni kell, hogy a telekalakítás

  1. a) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglaltaknak,
  2. b) a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak, valamint
  3. c) a telekalakításról szóló miniszteri rendelet előírásainak

megfelel-e.

Nem kell vizsgálni a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelést a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 17. pontja szerinti mező-, erdőgazdasági hasznosítású földek birtokösszevonási céllal történő telekalakításánál 50 hektárig, azzal a feltétellel, hogy a kialakítandó földrészletek területe nem lehet kisebb a változás előtti területnél, ide nem értve a táblán belüli megközelítés céljából kialakítandó utakat.

A telekalakítási engedélyezési eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelynek helyrajzi száma

  1. a) a nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket tartalmazó kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,
  2. b) műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó kulturális és örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szerepel,

a kulturális örökségvédelmi szakkérdést is vizsgálni kell

A telekalakítási engedélyezési eljárásokban a közlekedésbiztonsági szakkérdéseket is vizsgálni kell, amennyiben a telekalakítás víziutak medrét és a kikötők, átkelők, vízpartok és vízterületek telkét érinti. A közlekedésbiztonsági szakkérdés vizsgálata arra irányul, hogy a tervezett telekalakítás nem korlátozza-e indokolatlanul a polgári célú vízi közlekedést, valamint a hajózási létesítmények működését. Ha a szakkérdés elbírálására a telekalakítási hatóság nem rendelkezik szakértelemmel, a szakkérdés vizsgálatára szakértőként Budapest Főváros Kormányhivatala rendelhető ki.”

A rendelet 2021.12.23-án lépett hatályba.

·        776/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének településkép védelméről és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 19/2018. (II. 14.) Korm. rendelet és a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról

Tartalom:

Kötelező a településképi bejelentési eljárás

  1. a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben – ide nem értve a rendelet melléklet 14., 22., 28. és 32. pontjában meghatározott tevékenységeket – az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, a (2) és (3) bekezdés figyelembevételével,
  2. b) a kereskedelmi, szolgáltatási, vendéglátási rendeltetést szolgáló rendeltetési egység megvalósítása, rendeltetésmódosítás, továbbá
  3. c) reklám, reklámhordozó, utcabútor elhelyezését érintő tevékenység

esetében.

A településképi bejelentési eljárás a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. és 2. pontja szerint végzett építési tevékenység esetében akkor kötelező, ha

  1. a) a közterületről látható homlokzat homlokzatképzését, ezen belül a felületképzést, az anyaghasználatot, a színezést, a homlokzattagolást, homlokzati architektúrát, a nyílászárókat, továbbá a tetőformálás geometriáját, héjalását és a tetőnyílászárók osztását;
  2. b) az mellékletben szereplő, egyben helyi védelem alatt is álló épület közös tulajdonban lévő
  3. ba) belső udvari homlokzat homlokzatképzését, ezen belül a felületképzést, az anyaghasználatot, a színezést, a homlokzattagolást, homlokzati architektúrát, a nyílászárókat,
  4. bb) közös használatú terét, helyiségét, ezen belül a fennállótól eltérő anyaghasználatot, színezést, tértagolást, nyílászárót

érinti.

A településképi bejelentési eljárás nem kötelező, ha a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. pontja szerint végzett építési tevékenység csak az önálló rendeltetési egység belső felújítási munkájára terjed ki, és nem érinti olyan helyiség válaszfal áthelyezését, illetve bontását, amely az épület közterületről látható homlokzatán lévő nyílászárót tartalmaz.”

  • A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása az örökségvédelmi eljárásokban az elektronikus ügyintézést teszi lehetővé.

A rendelkezések 2022.01.01-én lépnek hatályba.

·        788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

Tartalom:

Az építési határvonalon kívülre túlnyúló épületrészt szabályozza.

Tartalom:

Változott a bírságszámítás módszertana.

Tartalom:

Az építtetői fedezetkezelő közreműködésére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni

  1. a) a Közlekedés Operatív Program keretében megvalósuló azon beruházásoknál, amelyek 2010. február 28-ig megindított közbeszerzési eljárás alapján az ajánlatkérő előírása szerint a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezet (projekttársaság) közreműködésével valósulnak meg,
  2. b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott azon beruházásoknál, amelyek tárgya az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységnek minősül, valamint
  3. c) azon beruházásoknál, amelyek jogszabály szerint mentesülnek a közbeszerzési eljárás alól.”
  • Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

Tartalom:

Biztosítja a szakhatósági állásfoglalás ÉTDR-ben történő kiállítását.

Pontosítja, hogy az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság a kötelezési eljárást hivatalból vagy más hatóság megkeresésére folytatja le.

Az építésügyi hatóság azt a személyt, aki tervezői jogosultság nélkül, vállalkozás nyilvántartási jelölés nélkül végez építési engedélyhez vagy bontási engedélyhez kötött építési/bontási tevékenységre vonatkozó építészeti-műszaki tervezési tevékenységet, 100 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

Az építésügyi hatóság az Étv. 34. § (5) bekezdése szerinti célból – építmény, építményrész bontása, valamint az építési engedélyhez, egyszerű bejelentéshez vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építmény felépítésének, meglétének igazolása céljából – kérelemre vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot vagy szükség esetén helyszíni szemle alapján– hatósági bizonyítványt állít ki.

Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban történő átvezetés céljából benyújtott hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni lehet az ingatlanügyi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által hatályos záradékkal ellátott, a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez jogszabályban előírt változási vázrajzot. Az építésügyi hatóság a hatósági bizonyítványt az ÉTDR felületen keresztül tájékoztatásul megküldi az ingatlanügyi hatóságnak.

A rendelet 1. melléklete kiegészül:

1a. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.”

  • Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

Tartalom:

A Nyilvántartás működését elősegítő elektronikus alkalmazások közül

  1. a) a készenlétbe helyezett e-építési naplóból csak az építtető vagy annak meghatalmazottja adhat ki adatot,
  2. b) azon e-építési napló esetén, amelynek készenlétét megszüntették, az a) pontban foglaltakon felül az Üzemeltető is szolgáltathatja az építtető számára megismerhető, személyes adatnak nem minősülő adatokat az építmény tulajdonosa – kizárólag a tulajdonában álló építményre vonatkozóan – vagy annak meghatalmazottja részére,
  3. c) az e-tanúsításból a tanúsított épület tulajdonosa vagy annak meghatalmazottja, valamint a tanúsítványt készítő tanúsító adhat ki adatot vagy a tanúsítvány másolatát,
  4. d) az ÉTDR-ből az építtető vagy az építmény tulajdonosa – kizárólag a tulajdonában álló építményre vonatkozóan – vagy azok meghatalmazottja részére azon hatóság adhat ki az általános közigazgatási rendtartás szabályai szerint iratot, amely előtt (a jogutódlásra vonatkozó szabályok figyelembevételével) az eljárás folyamatban volt.

Tartalom:

Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napon belül az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon – személyes adatot nem tartalmazó – általános tájékoztatást ad a bejelentés következő főbb ismérveiről, továbbá a következő dokumentumokat teszi közzé:

„e) az épület tervei a Nemzeti Mintaterv Katalógus alapján készültek-e.

Építmény térfogata: az építmény külső határoló szerkezeteinek (így különösen falak, pillérek, tetők) külső felületi síkjai által körbefogott térfogat.”

Helyreállítás: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétele érdekében végzett felújítási tevékenység az építményrész eredeti építészeti kialakításának lehetséges megtartása mellett.”

  1. melléklet a 788/2021. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az R4. 1. melléklete a következő 1a. ponttal egészül ki:

„1a. Meglévő építmény hasznos alapterületet nem növelő bővítése, kivéve a lapostetős épület magastetővel történő bővítését.”

A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba [2022.01.26-án]. A 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása 2022.06.01-én lép hatályba.

·        797/2021. (XII. 27.) Korm. rendelet a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

Tartalom:

A 34. §, az 56. § (2) bekezdése, a 73. § (2) bekezdése és a 79. § b) pontja 2022. július 1-jén lép hatályba.”

Nem lép hatályba a 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 29. §-a. Ez a rendelkezés 2022.01.01-én lép hatályba.

A rendelet egyéb részei 2021. december 30-án lépnek hatályba.

·        2/2022. (I. 7.) Korm. rendelet az egyes eljárási szabályok módosításáról.

  • A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása

Tartalom:

Azon települések, amelyek 2012. december 31-ét megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott helyi építési szabályzattal rendelkeznek – vagy helyi építési szabályzattal egyáltalán nem rendelkeznek –, és nincs elfogadott településfejlesztési koncepciójuk, e rendelet 2021. július 15-én hatályos tartalmi követelményei és eljárási szabályai alapján készíthetik és fogadhatják el településfejlesztési koncepciójukat, amely 2023. december 31-ig alkalmazható.

A 2021. július 16-át megelőzően hatályban lévő jogszabályok alapján elfogadott településfejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia, településrendezési eszköz – ide nem értve az (1) és (2) bekezdés szerinti településrendezési eszközöket – 2027. június 30-ig történő módosítása e rendelet településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával történik.”

  • A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása

Tartalom:

A II–IV. Fejezetben foglalt tartalmi követelmények szerint készült településrendezési terv, valamint ezek módosítása térképi munkarészeit – helyi építési szabályzat esetén a szabályozási tervi térképi munkarészt – shape-formátumban, a településtervezési szabályzatban foglalt követelmények szerint fel kell tölteni az E-TÉR-be. A településrendezési eszköz és azok módosítása térképi munkarészeit pdf/A formátumban kell feltölteni az E-TÉR-be.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. [2022.01.09-én]

Törvények

·        2021. évi CXLVI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról

Tartalom:

A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitását, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom elől történő elzárását az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának vagy kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyezheti. A magánút közforgalom számára történő elzárása tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedési hatóság véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére, valamint a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitása esetén a magánút közforgalom számára történő elzárása tényének a törlésére. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.

Tartalom:

Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni.”

Tartalom:

A településfejlesztési tervet és annak módosítását településtervezési jogosultsággal nem rendelkező, kormányrendeletben meghatározott szakirányú végzettségű személy bevonásával is előkészíthetik.”

A helyi építési szabályzattól független, határozatba foglalt településrendezési illeszkedés követelmény hatályosulása céljából a helyi építési szabályzat vagy annak rendelkezése nem helyezhető hatályon kívül.

A településrendezési illeszkedési követelmény meghatározásától számított harminc napon belül az új helyi építési szabályzat – vagy a szabályzatból hiányzó kötelező szabályozási elem – előkészítését meg kell kezdeni és azt egy éven belül el kell fogadni. A településrendezési illeszkedés követelménye az új helyi építési szabályzat vagy – a szabályozási elem megalkotásával – módosításra kerülő helyi építési szabályzat hatálybalépésével hatályát veszti.

Ha a helyi építési szabályzat tartalmaz illeszkedési előírást, akkor meg kell határozni a helyi építési szabályzatban az illeszkedési előírás területi hatályát is, továbbá, hogy az illeszkedés a 13. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti követelmények közül melyre vonatkozik.

Ha a településen több fejlesztési igény merül fel, a helyi építési szabályzat fejlesztésekkel összefüggő módosítását egy eljárás keretében indokolt végrehajtani.”

A telekalakítási hatóság a természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak nem megfelelő engedély iránti kérelmet elutasítja. A szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.

A telekalakítási eljárásokban, ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban országos jelentőségű védett természeti terület, törvény erejénél fogva védett forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, természeti terület, Natura 2000 terület, ökológiai folyosó, természeti emlék, barlang felszíni védőövezet jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.

Ha a telekalakítás olyan ingatlant érint, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban – jogi jellegként – helyi jelentőségű védett természeti terület, természetvédelmi terület, természeti emlék jogi jelleg ténye van feljegyezve, akkor az ingatlan-nyilvántartási átvezetés feltétele az, hogy a kialakuló, jogi jelleggel természetben érintett földrészlet tulajdoni lapjára tovább kell jegyezni a jogi jelleg tényét. A telekalakítási engedélynek rendelkeznie kell arról, hogy mely kialakuló földrészletek tulajdoni lapján kell továbbvezetni a jogi jelleget.”

Az építésügyi hatóság tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak – jogszabályban meghatározottak szerinti – ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

Az építésügyi hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi vagy kulturális örökségvédelmi szempontoknak meg nem felelő, engedély iránti kérelmet elutasítja. E szempontok vizsgálatának mellőzése semmisségi oknak minősül.

Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megkeresésére az ingatlan-nyilvántartásba a végleges döntéssel elrendelt kötelezettséget be kell jegyezni. A kötelezettség teljesítését követően az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság intézkedik a kötelezettség ingatlan-nyilvántartásból történő törlése érdekében.

Fennmaradási engedélyezési eljárásban az eljárás szünetelése nem kérhető.

Ha a korábbi R. alapján készült településrendezési eszköz olyan mértékű módosítása válik indokolttá, amely új településszerkezeti terv vagy helyi építési szabályzat elfogadását eredményezi, a (14) bekezdésben meghatározott határidőt követően is van lehetőség 2023. december 31-ig a korábbi R. tartalmi követelményeinek figyelembevételével településrendezési eszköz elfogadására.”

A 60/H. § a), b) és d)–f) pontja esetében tetőtér-beépítés alatt az épület bővítésével nem járó tetőtér-beépítést kell érteni.

Egyéb változások

  • Változnak az épületenergetikai határidők.

Az eddigi szabályozás szerint azon új épületek esetén, ahol a használatbavétel 2020. december 31-ét követően valósul meg, már teljesíteniük kell a közel nulla energiaigényre vonatkozó szabályokat. Ez a határidő most kitolódott június 30-ára. Felhívjuk a figyelmet, hogy e határidő további megváltoztatására nem lesz lehetőség, ez az új határidő végleges. Ezt követően már csak közel nulla energiaigényű épületek vehetők használatba.

 

  • Meghosszabbodik az építési és a bontási engedély hatálya.

Január 1-jétől megszűnik az építési és a bontási engedély hatályának meghosszabbítására irányuló hatósági eljárás, amely eddig lehetővé tette, hogy kérelemre 1+1 évvel meghosszabbíthatók legyenek ezek az engedélyek. Ezzel párhuzamosan az építési és a bontási engedély hatálya ugyanezen időtartamban megnövekszik. Ez építési engedély esetében például azt jelenti, hogy ezentúl 4 év áll rendelkezésre az építkezés megkezdésére, és további 6 év annak befejezésére. Ez a változás érinti a már kiadott engedélyeket is: ezek automatikusan meghosszabbodnak.

  • Építmények használatbavétele.

Január 1-jétől a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen csak a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterület érintő befejező építési munkák elvégzésére kell építési engedélyt kérni, az ezen kívül eső munkák elvégezhetők anélkül, hogy újabb engedélyt kelljen kérni a folytatáshoz. Ha az építmény nem rendelkezik hatályos építési engedéllyel, vagy a fővállalkozó kivitelező meghalt vagy megszűnt, a fővállalkozó kivitelező építkezést lezáró nyilatkozatát az építésügyi műszaki szakértő teheti meg.

  • Módosulnak a beépítési szabályok.

Az OTÉK alapján a kertvárosias lakóövezetben növekszik a beépítési magasság, illetve ami még fontosabb, növekedett a telek maximális beépíthetősége (30%-ról 35%-ra). Ahogy eddig, úgy az önkormányzat egyedi módon továbbra is megállapíthat szigorúbb szabályokat ezeknél.

 

  • Egyszerű bejelentés kiterjesztése.

A veszélyhelyzet idejére kiterjesztésre kerülnek az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó eddigi szabályok. Ennek alapján egyszerű bejelentéssel építhetővé válik a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1.000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület is. Ezen új esetkörbe tartozó építkezések során az építtető választhat, hogy egyszerű bejelentéssel vagy hagyományos építési engedéllyel szeretné-e folytatni az építkezést.

Ezekben az esetekben – amennyiben az építtető az egyszerű bejelentést választja – egyeztetni kell az épület kitűzésének időpontját az építésfelügyeleti hatósággal, és az így egyeztetett időpontot az ÉTDR rendszerben öt nappal korábban be kell jelenteni. Erre azért van szükség, mert az építésfelügyeleti hatóság, az építtető és a fővállalkozó kivitelező kötelezően részt vesznek az új esetkörbe tartozó épület kitűzésén. Felhívjuk az építési folyamat résztvevőinek figyelmét, hogy a határidőben közölt kitűzés csak különösen indokolt esetben maradhat el.

Mivel az új esetkörben nagyobb lakóépületek is építhetők egyszerű bejelentéssel, fontos az állékonyságra kiemelt figyelmet fordítani. Ezért ezekben az esetekben nem elég az egyszerű bejelentési dokumentáció, hanem az építési engedélyezési eljárásnál megszokott kivitelezési dokumentációra lesz szükség. Ezen kívül amennyiben a hatóság ugyanazért az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézéséért kétszer már szankciót alkalmazott, harmadszorra már az épület lebontását rendeli el. Az új esetkörre vonatkozik még néhány, az eddigiekhez képest eltérő szabály: nem kell kötelező tervezői művezetőt alkalmazni, a tervdokumentációban menet közben bekövetkezett változásokat pedig az eddigi 1 nap helyett 15 nappal a megvalósítás előtt kell bejelenteni. Fontos még kiemelni, hogy az új esetkörbe tartozó lakóépületek csak a 2020. december 30-án vagy azt követően megtett bejelentések esetén építhetők egyszerű bejelentéssel.

Tisztelt Kollégák!

Szeretnénk felhívni a figyelmüket arra, hogy az alábbi, szakmánkat érintő törvények és kormányrendeletek változtak, módosultak.

Új kormányrendelet

707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet
A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről

Módosult törvények és kormányrendeletek

  1. évi LXXVIII. törvény
    az épített környezet alakításáról és védelméről

    1996. évi XXI. törvény
    a területfejlesztésről és a területrendezésről

    2016. évi LXXIV. törvény
    a településkép védelméről

    2001. évi LXIV. törvény
    a kulturális örökség védelméről

    2011. évi LXXVII. törvény
    a világörökségről

    2018. évi CXXXIX. törvény
    Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről

    2018. évi XLIX. törvény
    a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról

    1990. évi XCIII. törvény
    az illetékekről

    1997. évi CXLI. törvény
    az ingatlan-nyilvántartásról

    2015. évi CXLIII. törvény
    a közbeszerzésekről

    2016. évi XXIX. törvény
    az igazságügyi szakértőkről

    1995. évi LIII. törvény
    a környezet védelmének általános szabályairól

    2011. évi CXII. törvény
    az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

    2016. évi CL. törvény
    az általános közigazgatási rendtartásról

    2001. évi C. törvény
    a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről

    253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
    az országos településrendezési és építési követelményekről

    210/2005. (X. 5.) Korm. rendelet
    az igazságügyi szakértői névjegyzék vezetéséről

    7/2006. (V. 24.) TNM rendelet
    az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról

    245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet
    az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól

    343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
    az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

    191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
    az építőipari kivitelezési tevékenységről

    312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet
    az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

    138/2014. (IV. 30.) Korm. rendelet
    az árva mű felhasználásának részletes szabályairól

    71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet
    a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

    322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet
    az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól

    155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet
    a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

    531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
    az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről

    68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet
    a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról

    141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelet
    egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint egyes nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendeletek módosításáról

    419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet
    a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

    Hatályon kívül helyezett kormányrendeletek

    687/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet
    a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről

    322/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet
    a veszélyhelyzet ideje alatt egyes építésügyi közigazgatási hatósági döntésekkel összefüggő eltérő szabályok megállapításáról

Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszer

A Magyar Közlöny 2021./162. számában megjelent az 510/2021. (IX. 3.) Kormányrendelet a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről – szakmai szóhasználatban Üvegkapuról – melyet tájékoztatásul mellékletként csatolunk.

A Kormányrendelet szerint a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó valamennyi, 700.000.000 forintot elérő, vagy meghaladó becsült értékű építési beruházással összefüggő építőipari kivitelezési tevékenység a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszer (üvegkapu) alkalmazási körébe tartozik.

A Kormányrendelet 2022. január 1-jén lép hatályba, és azokra az építőipari kivitelezési tevékenységekre vonatkozik, amelyek közbeszerzési eljárásai a hatálybalépést követően indultak meg.

Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ)
Letölthető dokumentum

  1. augusztus

Jogszabályváltozások

Részletek megtalálhatóak a www.njt.hu honlapon

459/2021. (VIII. 4.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról

474/2021. (VIII. 6.) Korm. rendelet a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény eltérő alkalmazásáról

  1. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 23. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az e rendelet hatálybalépését követően benyújtott szabadalmi bejelentések esetében a szabadalmi oltalom első három évében fenntartási díjat nem kell fizetni.
  2. § (2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.

503/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelet egyes közbeszerzési tárgyú kormányrendeletek, valamint az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról

  1. A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása
  2. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet módosítása
  3. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók kötelező közbeszerzési szakmai képzéséről szóló 217/2017. (VII. 31.) Korm. rendelet módosítása
  4. Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló 388/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása
  5. A felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenységről szóló 257/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

TÖRVÉNYEK

1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről
1995.évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról
1995.évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról
1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
2009. évi LXXVI. törvény a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről
2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
2012.évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről
2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről
2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól
2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről
2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről
2016. évi XCIII. törvény a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
2017. évi CLXXIX. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól
2020. évi LVIII. törvény a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről (új eljárási forma bevezetése az építési engedély helyettesítésére: „ellenőrzött bejelentés”)

KORMÁNY RENDELETEK

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
181/2003. (XI 5.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról
238/2005.(X.25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról
245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról
191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet az építőpari kivitelezési tevékenységről
194/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről
53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól
312/2012. (XI. 08.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról
314/ 2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről
266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól
324/2013. (VIII. 29.) Korm. rendelet az egységes elektronikus közműnyilvántartásról
225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól
310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról
322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről
143/2018. (VIII. 13.) Korm. rendelet a rendeltetésmódosítási eljárás során alkalmazandó részletes szabályokról

MINISZTERI RENDELETEK

4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkahelyi követelményekről (biztonsági és egészségvédelmi koordinátor)
45/2004. (VII. 26.) BM-KVVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról
74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről
6/2019. (IV. 4.) ITM rendelet az Építésügyi Műszaki Szabályozási Bizottságról
9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról
8/2020. (VI. 26.) MvM rendelet az Építészeti Szerzői Jogi Nyilvántartásról
17/2020. (VI. 12.) ITM rendelet a minimális építőipari rezsióradíj 2020. évi mértékéről

AZ ÉPÍTÉSI TEVÉKENYSÉGET ÉRINTŐ KÖZBESZERZÉSI RENDELKEZÉSEK

  1. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről

310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról