Minden idők egyik legnagyobb részvételi arányú küldöttgyűlését rendezte meg a Magyar Mérnöki Kamara május 30-án a fővárosi Lurdy rendezvényközpontban, ahol a területi kamarák és a szakmai tagozatok szavazásra jogosult 184 küldöttjéből 173 volt jelen. A szakmai önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve a testületi beszámolók megtárgyalását és elfogadását követően – négy évre – megválasztotta az MMK tisztségviselőit. A küldöttek újraválasztották a Magyar Mérnöki Kamara elnökének Wagner Ernőt, aki második ciklusát kezdheti meg az országos köztestület élén.
Kik építik a jövőt?
– Amikor négy évvel ezelőtt elkezdtük a közös munkát, mindannyian éreztük, hogy a kamara épp egy feszült időszakot él. Az volt a feladatunk, hogy ebből a légkörből visszavezessük a szervezetet a nyugodt, érdemi együttműködés felé. Nem volt könnyű, de sok tekintetben sikerült. Most sincs teljesen rendben minden. Elszigetelten szembesülhetünk öncélú megnyilvánulásokkal, de úgy látom, a csendes többség átlát a szitán, és az építésre koncentrál. A küldöttgyűlésre és a választmányi ülésre is igaz a jelentős minőségi javulás – a jövőben az elnökségnek is végig kell mennie ezen a változáson. Ez a stabilitás érték. Nem önmagában, hanem mert lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, a megújulásra, de leginkább arra, hogy érdemi módon képviseljük a mérnöktársadalom érdekeit – hangsúlyozta köszöntőbeszédében Wagner Ernő. A Magyar Mérnöki Kamara elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt két évtized után elindítottunk több nagy ívű projektet, sokszor olyanokat is, amikről korábban azt gondolták, nem érdemes belevágni. És mégis: ma már zajlik a székház-beruházás előkészítése, új lendületet kapott a mesteriskola, digitális alapokra helyeztük, helyezzük a működést – húzta alá. – Új és különösen fontos lépés volt a szabványelérési projekt elindítása, amely a napokban fordul termőre, napról-napra bővül a kollégák számára a rendszer elérhetősége. Ez egy olyan eredmény, ami közvetlen előnyöket nyújt tagjainknak, és közvetetten a kamara presztízsét is erősíti. Meggyőződésem, hogy a nemzetközi kapcsolatainkat is a „Weekend-projektről” át kell állítani valós értékeket képviselő együttműködéssé. Gondoljunk bele, könnyen lehet, hogy a kamarák kapcsolata lesz az a cérnaszál, amely a nemzetek együtt gondolkodását még képes lesz fenntartani addig, amíg nem gyógyul meg ez a beteg világ?! A külső eredmények mellett azonban legalább ilyen fontos a belső összetartás. Itt maradt hiányérzetem – ha ebben még többet tudtunk volna tenni, még magasabbra juthattunk volna. Ezért mondom: együtt többet tehetünk.
A következő időszak tehát különösen fontos lesz. A világ körülöttünk nyugtalan, technológiai, gazdasági és társadalmi kihívások szorítanak bennünket, ezért is kell vigyáznunk arra, amit közösen felépítettünk. Kár volna elvesztegetni a magasabb irányítási szinteken már meglévő belső megnyugvás eredményeit az operatív szinten történő újabb megosztásokkal. Erre nemcsak az egyén, hanem maga a kamara is rámehet – a teste, a szelleme és a lelke.
Wagner Ernő szerint az elmúlt ciklus során mindenki tapasztalhatta, hogy a kamarai gondolkodás tekintetében sikerült néhány dogmát félretenni. Igyekeztünk minden fontos kérdésben előre gondolkodni, legyen szó energetikáról, digitalizációról vagy a fiatal mérnökök megtartásáról – mindenhol elindítottunk valamit, amit érdemes folytatni. – Kiemelt figyelmet fordítottunk az energetikai kihívásokra, amelyek nemcsak szakmai kérdések, hanem társadalmi ügyek is. Nekünk, mérnököknek kell hitelesen és érthetően tematizálni ezeket, a valódi zöld gondolat nem romantikus idealizmus, hanem jól kiszámolt, megalapozott mérnöki válasz. A mérnöknek nemcsak számolnia kell, hanem hitelesnek is kell lennie, mert ha nem számít a szakmai szavunk, nem számít a szakértelmünk, akkor bárki a helyünkre léphet. Ezért dolgoztunk az elmúlt négy évben a presztízsünk megőrzésén, és ezen az úton kell tovább haladnunk. Volt idő, amikor egy-egy küldöttgyűlés inkább hasonlított parttalan vitára, mint szakmai párbeszédre. Azt hiszem, ma már más világban élünk. De ez a világ nem tart örökké, ha nem vigyázunk rá. Ezért kérek mindenkit: tartsuk meg ezt a szakmai és emberi minőséget. Ahol lehet, építsünk, ahol kell, vitatkozzunk, de mindig úgy, hogy a kamara, mint közös keret, erősebb maradjon, mint bármely egyéni igazság – mondta az MMK elnöke. – Lord Kelvin bonmot-ja – miszerint a levegőnél nehezebb dolgok nem fognak repülni – gyakran jut eszembe, amikor új ötletekkel állunk elő. Mert mindig lesznek, akik nem hisznek benne, akik csak a gravitációt látják, nem pedig az emelőerőt. De mi, mérnökök tudjuk, hogy minden előrelépés ott kezdődik, ahol más már lemond róla. Kérem, maradjunk ilyen mérnökök. Akik nemcsak hisznek a lehetetlenben, de számolnak is vele. Akik nemcsak terveket készítenek, hanem közösséget is alkotnak. Mert végső soron nem a rajzok, hanem az emberek építik fel a jövőt. Köszönöm, hogy ebben a közös építkezésben partnerek voltak, és remélem lesznek is – emelte ki köszöntője végén Wagner Ernő.
Beszámolók
A küldöttgyűlés tisztségviselőinek megválasztása után a 27 küldött által javasolt, a napirend kiegészítésre benyújtott – az alapszabály-módosítására vonatkozó – indítványról dr. Rátkai Gábor főtitkár adott rövid tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy a módosító indítvány nem kezeli komplexen a kérdést, ezért ezt majd az MMK következő elnökségi ülése fogja megtárgyalni, ezt követően kerülhet az őszi küldöttgyűlés elé. A küldöttek is akként döntöttek (14 igen és 142 nem szavazat, valamint 15 tartózkodás mellett), hogy nem támogatják az indítvány napirendre vételét, így a küldöttgyűlés eredeti – a tisztségviselőválasztás miatt azonban új sorrendű – napirendjének elfogadása után Wagner Ernő MMK-elnök egészítette ki röviden az elnökség beszámolóját a múlt évi küldöttgyűlés óta eltelt időszakról, melyet (3 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett) a küldöttértekezlet elfogadott. Ugyancsak az országos köztestület elnöke ismertette az elnökség beszámolóját az MMK 2024. évi gazdálkodásáról, melyet a küldöttek (egyetlen nem szavazat mellett) megszavaztak. A munkaülés ezután meghallgatta dr. Kukai Tibor, a választási jelölőbizottság elnökének összefoglaló tájékoztatását a tisztségviselő-jelölési folyamat tanulságairól, majd a küldöttgyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, hogy az MMK új tisztségviselőit négyéves időtartamra, 2025. július 3-i kezdőnappal választják meg.
Tisztújítás – az MMK régi-új vezetői
A hagyományos papíralapú, urnás szavazás első körében a küldöttek az elnök, illetve az alelnökök személyéről dönthettek, a szavazólapok leadását követően a küldöttértekezlet meghallgatta a felügyelőbizottság 2024. évi beszámolóját, melyet Komjáthy László elnök terjesztett elő, majd az etikai-fegyelmi bizottság múlt évi jelentését tárgyalta, amit Pohl Ákos elnök ismertetett. Mindkét beszámolót a küldöttgyűlés ellenszavazat nélkül fogadta el. Ezután Kovács József, a szavazatszámláló bizottság elnöke kihirdette, hogy kétharmados támogatottsággal az MMK elnökének Wagner Ernőt választották, az országos kamara alelnöke pedig (a szavazatok sorrendjében) Gyurkovics Zoltán, Szőllőssy Gábor és Szántó László lett. A második szavazási procedúrában a küldöttek az MMK elnökségi tagjairól, a felügyelőbizottság-, valamint a másodfokú etikai-fegyelmi bizottság tagjairól döntöttek. A szavazás végeredménye:
Elnökségi tagok: Lakits György, Kun Gábor, Wéber László, Decsi György, Bocz Gábor, dr. Farkas György, Nagy Bernát, Palotásné Kővári Terézia.
A felügyelőbizottság tagjai: dr. Szánthó Zoltán, ifj. Bózvári József, Komjáthy László, Varga Zsolt, Nagy Orsolya Kornélia.
A másodfokú etikai-fegyelmi bizottság tagjai: dr. Bálint Ákos, Kocsis Tünde, Fülöp Kinga, dr. Szabó Éva, dr. Zákányi Balázst, Lantos András, Gyapjas János, Tátraaljainé Bányai Nikolett, Bathó Róbert.
Rövid zárszavában Wagner Ernő megköszönte a jelölőszervezetek és a küldöttek támogatását, illetve az új elnökség nevében is köszönetet mondott a bizalomért, a főtitkárság munkatársainak pedig a küldöttgyűlés példás lebonyolításáért.
