A Nógrád Vármegyei Mérnöki Kamara Elnöksége kiemelten fontosnak tartja, hogy külföldi szakmai utak szervezésével lehetőséget biztosítson a kamarai tagság számára más országok építészeti kultúrájának és történelmének megismerésére. Az utazáshoz a Heves Vármegyei Mérnöki Kamara néhány tagja is csatlakozott.
Ennek szellemében, az Építész Továbbképző Nonprofit Kft. aktív közreműködésével, március 19–22. között került megszervezésre a máltai tanulmányút. A program során megismerkedtünk Málta szigetcsoportjának történelmével, az ahhoz kapcsolódó építészeti emlékekkel, valamint a térség földrajzi és vallási sajátosságaival.
Utazásunk során Málta több jelentős helyszínét is felkerestük. A sziget nyugati partján, Qrendiben megtekintettük a Hagar Qim újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes romjait, amely Kr. e. 3600–3200 között épült. Felfedeztük Vallettát, Málta fővárosát: átsétáltunk az 1569-ben épült Városkapu alatt, majd megcsodáltuk a Szent János-társszékesegyházat, amely a sziget egyik legismertebb és legjelentősebb barokk temploma. Itt található Caravaggio híres festménye, a Keresztelő Szent János lefejezése. Sétát tettünk a Szent Mihály-erődben és a Szent Elmo-erődben is.
Komppal áthajóztunk a máltai szigetcsoport részét képező Gozo szigetére, ahol megtekintettük a Ggantija kőkori megalitikus ikertemplomot, amely az UNESCO Világörökség része. San Lawrenz térségében a sziklás tengerpart lenyűgöző látványt nyújtott, a Dwejra-öböl különleges geológiai képződményei pedig mindenkit elbűvöltek.
Az utolsó napon Mdina, az úgynevezett „csendes város” volt úti célunk, amely hosszú időn át Málta fővárosa volt, ma pedig a máltai főegyházmegye érseki székhelye. Itt megtekintettük a Szent Péter és Pál-székesegyházat, valamint a karmelita kolostort és templomot, majd sétát tettünk a város hangulatos, szűk utcáin.
Málta festői környezete, az égszínkék tenger látványa felejthetetlen élményt nyújtott. A baráti hangulatú, közös vacsorák során megismerkedtünk a máltai gasztronómia sokszínűségével és kiváló boraival, amelyek maradandó emlékként gazdagították az utazás résztvevőit.
