Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 júliusában.
120 éve született Rohonyi Vilmos mérnök
Budapesten, 1906. július 3-án született Rohonyi Vilmos (1906-1989) műszaki író. Budapesti M. Kir. József Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Pályáját az Energia kolozsvári villamosgépgyárban kezdte, majd a Dermata bőr- és cipőgyár mérnöke, műszaki igazgatója, végül helyettes vezérigazgatója (1933-47) lett. 1948-51 között a Könnyűipari Minisztériumban volt műszaki tanácsos, a kolozsvári Unirea gépgyár tervezőmérnöke (1951-54), a kolozsvári műegyetemen előadótanár a szerszámgép szerkesztési tanszéken (1949-58), majd nyugdíjazásáig a Tehnofrig Élelmiszeripari és Hűtőgépgyárnál volt tervezőmérnök. 1969-70-ben a hollandiai Delft műszaki egyetemén dolgozott. Legfőbb kutatási területe: fogaskerék-meghajtások. Tanulmányai nívós külföldi és hazai szaklapokban magyar, román német és orosz nyelveken jeletek meg.
100 éve született Balázs Nándor fizikus
Budapesten, 1926. július 7-én született Balázs Nándor (1926-2003) fizikus. A Pázmány Péter Tudomány-egyetemen szerzett diplomát matematika-fizika szakon. 1949-ben elhagyta Magyarországot. 1951-ben PhD fokozatát már az amsterdami egyetemen szerezte. Ezután két évet töltött a Dublin Institute for Advanced Studies-ban Erwin Schrödinger (1887-1961) fizikus mellett, majd egy évig Albert Einstein (1879-1955) fizikus asszisztense volt Princetonban az Institute for Advanced Study-ban. 1953-56 között az University of Alabama docense volt. 1961-től 1996-ban történt nyugdíjba vonulásáig a New York University at Stony Brook professzora volt. Jelentős eredménye az optika területén az Airy-hullámok elméleti előrejelzése volt (Michael Berry fizikussal közösen). Pályafutása során együttműködött Paul Dirac (1902-1984) és Wigner Jenő (1902-1995) fizikusokkal. Miután megnyílt a lehetőség, szoros kapcsolatokat ápolt Magyarországgal, közös eredményeket ért el a magyar relativisztikus nehézion-fizikai iskola tagjaival (Zimányi József, Csörgő Tamás, Lukács Béla). Jó barátja volt Nicholas Metropolis (1915-1999) fizikus. Balázs közvetítésével jött létre a tehetséges magyar fiatalokat támogató Metropolis-díj, amely évente kiosztásra kerül a Természet Világa diákpályázatán és a KöMaL őszi ifjúsági ankétján. Szerteágazó érdeklődésű emberként nyilatkozott filozófiai, vagy magyar nyelvet érintő kérdésekben. 1995-től volt a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
125 éve született Szász Pál kutató
Budapesten, 1901. július 11-én született Szász Pál (1901-1978) matematikus, kutató. Egyetemi tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte el. 1924-től Fejér Lipót (1880-1959) professzor tanítványa, majd tanársegédje volt, így vett részt az analízis oktatásában. 1933-ban magántanárrá habilitálták, 1943-ban rendkívüli tanári, 1950-ben intézeti tanári, 1952-ben docensi, 1958-ban egyetemi tanári kinevezést kapott. Emellett 1945-ig a budapesti Tudományegyetem mellett működő Középiskolai Tanárképző Intézet tanára is volt. Csaknem fél évszázadon át a budapesti tudományegyetemen több matematikus nemzedéket tanított. Sikeres kutatásokat végzett az analízis, az approximáció, a geometria alapjai és a hiperbolikus geometria területén. Külföldön az approximáció-elmélettel, a hiperbolikus geometriával és a geometria Hilbert-féle axiómarendszerével kapcsolatos eredményeit ismerték el.
125 éve született Winkler Dezső mérnök
Győrben, 1901. július 11-én született Winkler Dezső (1901-1985) Kossuth-díjas gépészmérnök, aki a hazai tehergépjármű-fejlesztésben alkotott maradandót. Diplomáját 1925-ben a brünni német nyelvű műszaki egyetemen szerezte. 1925-1936 között a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban konstruktőr, majd 1936-1948 között az autóosztály vezető főmérnöke volt. 1948-1950. között a Nehézipari Központ Autótervező Iroda vezetője, 1950-51-ben a saját szervezésű Járműfejlesztési Intézet (JÁFI) – az AUTÓKUT jogelődje – főosztályvezetője, 1951-68 között első igazgatója. Új traktorok, autóbusz-alvázak, terepjáró gépkocsik tervezésével, dízelmotorok tovább-fejlesztésével foglalkozott.
100 éve született Bándy Iván mérnök
Budapesten, 1926. július 14-én született Bándy Iván (1926-1985) építőmérnök. A budapesti műegyetem elvégzését (1951) követő években a Hídépítő Vállalatnál számos nagyberuházás (Diósgyőr, Sztálinváros) építkezésén vett részt. Kivitelezői gyakorlata során nagy jártasságot szerzett a mély- és hídépítési munkákban. 1966-tól a bajai Vízgazdálkodási Főiskolai tanszékvezető tanára c. egyetemi docens (1979). 1971-től a Vízügyi Építő Vállalat főmérnökeként az utóbbi évtizedek legnagyobb befejezett vízügyi beruházásának, a kiskörei vízlépcső építésének egyik irányítója volt. 1975-től nyugdíjazásáig a Vízépítő-ipari Tröszt vezérigazgatója. Tagja volt az MTA Vízgazdálkodási Bizottságának. Tevékeny szerepet vállalt a hazai felsőfokú vízügyi szakemberek képzésében. Tanulmányai, egyetemi jegyzetei az alapozásokkal, a monolit építési technológiákkal, valamint építésszervezési kérdésekkel foglalkoznak.
120 éve született Károlyi Antal építész
Csempeszkopácson, 1906. július 17-én született Károlyi Antal (1906-1970) Ybl-díjas építész. A BME-en 1924-1928 között végezte tanulmányait, majd tíz éven át Györgyi Dénes és Wälder Gyula tanárok tervező irodájában dolgozott. 1939-1948 között magánépítészként tevékenykedett, ekkori munkái: a budapesti Tímár utcai lakótelep, a pécsi OTI -lakótelep, majd a II. világháború után a szófiai Magyar Nagykövetség. 1949-től a Magasépítési Tervező Intézet csoportvezetője, 1951-től a Középülettervező Vállalat műterem-vezetője, 1952-től a Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat főépítésze volt. Részt vett a komlói, a tatabányai, a várpalotai, a kazincbarcikai lakótelepek tervezésében. Budapesten a Nagy Lajos király úti lakótelepet tervezte. Nevéhez fűződik a Vígszínház újjáépítése, és a várpalotai kultúrház. Szombathelyi épületek egész sorát tervezte, elindította a Derkovits-lakótelep építkezését és 1954-től kezdve ő tervezte Szombathely rekonstrukcióját. Egyik alapítója volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, az Építészeti Tanácsnak, valamint tanára a MÉSZ mesteriskolájának.
140 éve született Rusz Kornél mérnök
Saáron, 1886. július 18-án született Rusz Kornél (1886-1983) mérnök. 1906-ban lépett az állami földmérés szolgálatába. Oklevelét Bp.-en szerezte 1913-ban, ezután kataszteri mérnökké nevezték ki Győrbe, ahol a 1940-ig hazai földmérés különböző munkáiban vett részt. 1926-tól főmérnök, 1934-től tanácsos, 1940-ben a Földmérési Felügyelőség elnöke lett. 1940 novemberében átvette a visszaállított kolozsvári Földmérési Felügyelőség vezetését. 1945-től visszatért Győrbe, 1959-ben hivatalosan nyugállományba vonult, de ténylegesen 1974-ig dolgozott a felügyelőség térképészeti osztályán.
125 éve született Rotter Lajos mérnök
Budapesten, 1901. július 18-án született Rotter Lajos (1901-1983) repülőmérnök. 1923-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egyetemi tanulmányai alatt megnyerte a zürichi Orell Füssli cég helikopter-rendszerű repülőgépek műszaki megoldására kiírt nemzetközi pályázatát. 1921-ben a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület egyik alapítója volt. 1933-ban készült el 20 méteres fesztávolságú vitorlázó repülőgépe, a Karakán, amellyel megdöntötte az összes magyar vitorlázórepülő-rekordot; 1934-ben egyhuzamban több mint 24 órán át repült Budapest fölött. 1936-ban meghívták a berlini olimpiára és lehetővé tették számára egy verseny-vitorlázógép megépítését – ez lett a 20 méter fesztávolságú Nemere, amellyel Rotter Lajos Berlinből Kielbe, a vízi olimpiai számok helyszínére repült; ez a 336 km-es távolság lett a céltávrepülés világrekordja. Rotter élete végéig tevékeny részese volt a hazai repülés fejlesztésének, emellett azonban más jellegű mérnöki tevékenységet is végzett: 1936-1947 között a Danuvia Fegyver- és Lőszergyárban, majd az Orion Rádió- és Villamossági Rt-nél; az utóbbinak műszaki igazgatója lett.
125 éve született Veress Zoltán mérnök
Marosvásárhelyen, 1901. július 19-én született Veress Zoltán (1901-1965) vegyészmérnök. Oklevelét a BME-en szerezte. 1925-1935 között a műegyetemen, majd az Iparművészeti Iskolán volt tanársegéd. 1936-1940-ben önálló kisiparosként kidolgozta az általa ergonnak nevezett tűzálló üveg gyártását. Nagyüzemi megvalósítására megalapította a Karcagi Üveggyárat 1940-ben. 1950-től lett a Karcagi Üveggyár műszaki vezetője. Optikai üvegkísérletei során tórium-sugárterhelés áldozata lett. Foglalkozott az üveg fúvólánggal történő megmunkálásával, üvegfigurákat és különleges színezésű mázréteggel kerámiatárgyakat készített. A rádióadócsövek gyártásához szükséges, fémekkel forrasztható üvegek előállításának megoldásáért Kossuth-díjat kapott. Számos, speciális célokat szolgáló üvegfajtát dolgozott ki.
140 éve született Fekete Mihály (Michael) matematikus
Zentán, 1886. július 19-én született Fekete Mihály (1886-1957), a XX. század egyik jelentős matematikusa, számos híressé lett matematikus őt tekinti mesterének. Budapesten és Göttingenben végezte tanulmányait. Hazatérte után, Beke Manó (1862-1946) matematikus tanszékén tanársegéd lett, majd magántanárrá képesítették. A Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartása miatt 1920-ban megfosztották állásától, kizárták a Matematikai és Fizikai Társulat tagjai sorából. Ekkor fővárosi gimnázium tanára, de innen is elbocsátották. 1925-től a budapesti izraelita hitközség fiúgimnáziumában tanított. 1928-ban meghívták a jeruzsálemi egyetem matematikai tanszékére, ahol a matematikai intézet igazgatója lett. 1935-1936-ban a Természettudományi Kar dékánja majd 1945-1948 között az egyetem rektora volt. Az ifjú Neumann János (1903-1957) matematikus házitanítója is ő volt. 1922-ben Neumann első publikációja egy Feketével közös, transzfinit átmérőről szóló cikk lett. Fekete érdeklődése kezdetben a számelmélet felé fordult, de Fejér Lipót (1880-1959) matematika-professzor hatására a kutatásainak fő területe az analízis lett. Kutatásainak más ismertebb területei: a ponthalmazok elmélete, interpolációelmélet, algebra és komplex változós függvénytan határterülete, divergens sorok szummációja és a Fourier-sorok.
120 éve született Kóta József mérnök
Pozsonyban, 1906. július 26-án született Kóta József (1906-1979) bányamérnök. Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Soproni Bányamérnöki Karán szerezte. Működését a tatabányai robbantástechnikai laboratóriumban kezdte. Eredményei alapján 1951-ben megbízták a Bányabiztonsági Kutató Intézet megszervezésével. Igazgatósága alatt az intézmény Bányabiztonsági és Robbantástechnikai Kutató Intézetté fejlődött. Munkásságát számos találmány fémjelzi, pld. a millszekundos robbantás és az ehhez szerkesztett robbantógép, a megfelelő fojtástípus kiválasztásának eljárása, a fúrólyukak tökéletes kitöltését biztosító homokpuska. A robbantási tevékenység hatékonyságát növelő eredményeit a bányászaton kívül épületrobbantásoknál is hasznosította. Tovább-fejlesztette a Davy-féle biztonsági lámpát, megalkotta a robbantással jövesztett kőzet felrakására szolgáló Kóta-féle kisrakodógépet.
150 éve született Szárits János repülőgépépítő
Szabadkán, 1876. július 27-én született Szárits (Sarić) János (1876-1966) repülőgépépítő, sportrepülő. Kereskedelmi végzettséggel a szabadkai városi közigazgatásban dolgozott nyugdíjazásáig, de a repülőgép-építésben alkotott maradandót. 1909-ben Párizsban járt, ahol megismerkedett a Louis Blériot (1872-1936) mérnök által készített repülő szerkezetével. Ekkortól ő is elkezdte építeni 24 lóerős Sarić1 nevet viselő repülőgépét, mellyel 1910. október 16-án sikeresen a levegőbe emelkedett. A motorizáció hazai úttörői közé tartozik. Saját fejlesztésű eszközeivel megtett repülései miatt ő a magyar repüléstörténet „ősrepülője”.
150 éve született Kadic Ottokár geológus
Horvát-Szlavónországi Opazova (ma Stara Pazova, Szerbia) településen, 1876. július 29-én született Kadic (Kadič) Ottokár (1867-1957) geológus. Egyetemi tanulmányait Münchenben végezte. 1904-től a Földtani Intézet munkatársa volt, nyugdíjba vonulásáig. Legfontosabb eredményeit a karsztkutatásban és a magyar barlangi ősemberkutatásban érte el: az utóbbinak megalapítója volt. 1906-ban a Bükk hegységi Szeleta-barlangban végzett ásatásával vette kezdetét a hazai ősrégészeti kutatás. Jelentős ásatásokat folytatott más hazai barlangokban is, többek között a Suba-lyuk barlangban és lillafüredi barlangokban is. A budai várbeli pincerendszer feltárását is ő irányította; itt egyidejűleg létrehozta az első hazai barlangmúzeumot. Róla nevezték el a Szemlőhegyi-barlangot. Kaán Károly (1867-1940) erdőmérnök alapvető természetvédelmi munkájához ő írta a barlangok ismertetését.
125 éve született Papp Ferenc geológus
Budapesten, 1901. július 31-én született Papp Ferenc (1901-1969) geológus, hidrogeológus. A budapesti tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos tanári oklevelet szerzett, s 1924-ben a műegyetemre került Schafarzik Ferenc (1854-1927) geológus, műegyetemi professzor mellé tanársegédnek. 1935-ben magántanár, 1953-tól egyetemi tanár, 1960-tól az ásvány- és földtani tanszék vezetője volt. Ásvány- és kőzettani vizsgálatokkal kezdte pályáját. Vizsgálta a hazai dioritokat, a mórágyi gránitot és évtizedeken át a Börzsöny kőzeteit. Munkásságának középpontjában a hidrogeológia állt, a hazai források, különösen a gyógyvízforrások és a karsztvizek kutatása. Igen sokat tett a források, a földalatti vizek feltárásáért és védelméért. 1958-ban megalapította Jósvafőn a Karszt- és Barlangkutató Állomást, amely a hazai karsztvízkutatás bázisává lett. Ő honosította meg Magyarországon a mérnökgeológia új tudományágát, melynek első tanára volt, és számos nagy létesítménynél (pld. budapesti földalatti vasút) hasznosították a szakismereteit. Szakmai közéleti vezetőként szerkesztője és társszerzője volt az első hazai mérnökgeológiai kézikönyvnek, valamint több szakfolyóirat elindítását és szerkesztését is vállalta.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
