A Heineken hamarosan napenergiával fog sört főzni: egy hatalmas hőakkumulátor több mint 1000 °C-ra felhevített kövekben tárolja a napenergiát, és ebből gőzt állít elő. A 100 MWh kapacitású berendezés mintául szolgálhat más iparágak számára is.
A Heineken portugáliai sörgyárában a vállalat saját közlése szerint a világ legnagyobb, italgyártásban használt hőakkumulátorát telepíti. A 100 MWh teljesítményű rendszer a felesleges napenergiát tűzálló samottkövekben tárolja, amelyek akár 1200 °C-ra is felmelegedhetnek, és ebből folyamatosan, a nap 24 órájában gőzt szolgáltat a sörfőzési folyamathoz. A berendezés a gázüzemű gőzkazánt váltja ki, és ezzel csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Hogyan működik a sörgyári akkumulátor?
Mint sok modern dekarbonizációs technológia esetében, az alapelv itt is egyszerű. Nappal, amikor bőségesen és szinte ingyenesen áll rendelkezésre a napenergia – különösen Portugáliában a déli órákban –, elektromos fűtőelemek hevítik fel a tűzálló kerámiaköveket. Ezek a samottkövek akár 1200 °C hőt is képesek eltárolni. A Heineken ezt a hőt a nap folyamán víz elpárologtatására használja. A vállalat szerint a berendezés 7 megawattnyi technológiai gőzt szolgáltat több mint 100 bar nyomáson, napi 24 órában. A sörgyár számára a folyamat nem változik: a gőz ugyanolyan minőségű, mint a hagyományos kazánokból származó – csupán a szén-dioxid-kibocsátás különbözik. „Nagy hőmérsékletű gőzre van szükségünk a sörfőzési folyamatainkhoz – ez pedig eddig az egyik legnehezebben dekarbonizálható terület volt” – mondta Magne Setnes, a Heineken ellátási láncért felelős vezetője.
Hatékonyabb, mint a hőszivattyú?
A lisszaboni Vialonga városában működő üzem korábban elektromos hőszivattyúkat használt melegvíz előállítására, ám a gőztermelésre nem létezett hatékony földgázmentes megoldás. Ezt a hiányt hivatott pótolni a kaliforniai Rondo Energy vállalat hőakkumulátora. Az ilyen rendszerek más iparágakban is alkalmazhatók lehetnek, hiszen az ipari hőenergia Németország végső energiafelhasználásának 21%-át, világszinten pedig mintegy egynegyedét teszi ki. Ezt eddig főként fosszilis tüzelőanyagokkal fedezték – tehát a dekarbonizáció szempontjából hatalmas lehetőséget rejt. Rondo saját közlése szerint a technológia már bizonyította működőképességét: 2024 október közepén Kaliforniában üzembe helyeztek egy azonos, 100 MWh kapacitású rendszert, amely egy üzemanyaggyártó létesítményt lát el hőenergiával. A berendezést egy 20 MW teljesítményű naperőmű táplálja. Tízhetes tesztüzem után a rendszer megbízhatóan, automatikus üzemben működött, és 97%-os hatásfokot ért el.
97%-os hatásfok
A Rondo-technológia ezzel még a Német Űrkutatási Központ által fejlesztett, laboratóriumi fázisban lévő sóolvadékos Carnot-akkumulátorokat is felülmúlja, amelyeknél 70%-os hatásfokot céloznak meg. A 2024 októbere óta működő kaliforniai Rondo-berendezés annyi hőt termel, amennyit 10 000 háztartási fűtési rendszer állítana elő. Mindezt a meglévő gázkazánokkal párhuzamosan, az infrastruktúra módosítása nélkül. „A Rondo hőakkumulátor ipari léptékben is bizonyított” – jelentette ki Eric Trusiewicz, a Rondo vezérigazgatója. A hőtároló közeg egyszerű anyagokból – timföldtéglából és drótból – áll, amelyek nem éghetnek és nem robbanhatnak fel. A gyártó szerint az önkisülés mértéke napi 1% alatt marad.
Olcsóbb, mint a kémiai akkumulátorok?
A technológia gazdaságos is: a Sandia National Laboratories adatai szerint a köves hőtárolók telepítési költsége 5-10 amerikai dollár kilowattóránként – ez körülbelül a tizede a kémiai, például lítium-ionos akkumulátorokénak. Ennek oka, hogy a rendszernek nem kell elektromos áramot visszatáplálnia, csak hőt tárolnia és leadnia – amit az egyszerű, tűzálló téglák kiválóan tudnak. Emellett a kopásuk is minimális. A kövek hőtárolóként való használata nem új ötlet: már 2019-ben tesztelte a Siemens Gamesa Hamburgban a 130 MWh kapacitású, vulkanikus kőzúzalékkal töltött rendszert. Bár műszakilag működött, gazdaságilag nem bizonyult sikeresnek, mivel nem volt hozzá megfelelő piaci környezet és jogi háttér. A Rondo most olyan modellt talált, amely életképessé teheti a koncepciót.
„Az Ibériai-félsziget Európa költséghatékony, alacsony szén-dioxid-kibocsátású ipari központjává válhat” – mondta Trusiewicz. A Bloomberg elemzője, Jenny Chase szerint 2030-ra a legtöbb országban a napsütéses órákban a napenergia gyakorlatilag ingyen elérhető lesz. A hőakkumulátor éppen ezt a felesleget hasznosítja: napi hat óra olcsó töltés – akár a gyár 7 MW teljesítményű napeleméről, akár a hálózatból – elegendő 24 órányi gőz előállításához.
Hő, mint szolgáltatás
A Heineken a gőzt szolgáltatásként vásárolja meg a portugál EDP energiavállalattól, amely a hőakkumulátort és a napelemrendszert üzemelteti. A sörgyárnak így sem a technológiába nem kell beruháznia, sem az üzemeltetéssel nem kell foglalkoznia – és mégis kevesebbet fizet, mint a fosszilis eredetű gőzért. A Heineken-berendezés 2027 áprilisában kezdi meg működését. A projektet az Európai Beruházási Bank és a Breakthrough Energy Catalyst összesen 75 millió euróval finanszírozza.
A Rondo jelenleg négy kontinensen és öt iparágban – köztük a vegyiparban, bioüzemanyag- és cementgyártásban – fejleszt és üzemeltet projekteket. Ugyanakkor a kaliforniai referenciaüzem példája mutatja, hogy a technológia nem kizárólag fenntartható célokra használható: ott a hőakkumulátor egy olajkitermelő létesítményt, a Holmes Western Oil Corporationt látja el hővel.
