Szinte nincs két egyforma szoba a budapesti Klotild-palotában, ahol egy több mint százéves padlóburkolatot korabeli fényképek alapján alkottak újra, a történeti cserépkályhák mintájára pedig működő minibárokat készítettek. A 2026 tavaszán megnyílt The St. Regis Budapest kialakításakor a műemléki értékek megőrzése mellett a modern technológia szinte láthatatlan beépítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. A 102 szobás luxusszálloda rekonstrukciója során több száz egyedi bútor készült, és szinte minden helyiség más építészeti és műszaki megoldást igényelt. A látványos végeredmény mögött a DVM helyszíni mérnöki csapata és kivitelező partnerei összetett, magas színvonalú szakmai munkája áll.

Az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló, több mint 120 éves északi Klotild-palota Budapest egyik legismertebb műemléképülete. A 2026 áprilisában megnyílt The St. Regis Budapest 63 szobával és 39 lakosztállyal fogadja vendégeit. A palota megújításának generáltervezője a DVM volt, amely a MAN Enterprise-zal közösen végezte a kivitelezést. A francia Moinard Bétaille stúdió belsőépítészeti koncepciójának megvalósítása során a történeti épület adottságait egy nemzetközi luxusszálloda szigorú műszaki és üzemeltetési követelményeivel kellett összehangolni.

A kivitelezés egyik legnagyobb feladata a több mint 120 éves épület történeti adottságainak és a nemzetközi szállodai működés követelményeinek összehangolása volt. A meglévő épületszerkezetekhez, eltérő térgeometriákhoz és kötött belmagasságokhoz kellett igazítani a korszerű gépészeti, elektromos, gyengeáramú és tűzvédelmi rendszereket. A tervezői elképzeléseket számos esetben részletes gyártmánytervekkel, helyszíni mintázással és szakági egyeztetéssel kellett gyártható, beépíthető és karbantartható megoldásokká fejleszteni.

„A Klotild-palota kivitelezésének egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy egy több mint 120 éves műemlék épületben kellett megvalósítanunk egy nemzetközi luxusszálloda magas műszaki és üzemeltetési követelményeit. A történeti adottságok miatt szinte minden helyiség egyedi megoldást igényelt. Különösen büszke vagyok a DVM helyszíni mérnöki csapatának és kivitelező partnereinek munkájára: a munkahelyi mérnököktől és szakági koordinátoroktól az építésvezetőkön át a kivitelező partnerek munkatársaiig mindenki hozzájárult a megvalósításhoz. A napi műszaki problémamegoldás, a precíz koordináció és a magas minőségi elvárások teljesítése valódi közös teljesítmény volt” – emeli ki Szőke Gábor, a DVM projektvezetője.

A rekonstrukció egyik legérdekesebb feladata egy mára eltűnt történeti terrazzo padlóburkolat újraalkotása volt. Mivel nem maradt fenn megőrizhető eredeti felület, a szakemberek korabeli fényképek és az épület műemléki értékleltára alapján rekonstruálták annak megjelenését. A megfelelő szín, szemcseméret és anyagösszetétel megtalálásához számos mintát készítettek, a végleges burkolat pedig műemléki egyeztetések mellett, mai technológiával született meg. A panorámalift előtti térben egy másik különleges terrazzo burkolat készült, amelybe közvetlenül a padló felületébe integrálták a világítótesteket. Ehhez már az öntés előtt milliméteres pontossággal kellett elhelyezni az elektromos kiállásokat, miközben a későbbi karbantarthatóságot is biztosítani kellett.

A műemléki értékek megőrzése a projekt egészét végigkísérte. A meglévő gipszdíszek, történeti burkolatok és építészeti részletek megtartása mellett a kortárs belsőépítészeti elemeket és a modern technikai rendszereket úgy kellett elhelyezni, hogy azok ne bontsák meg a történeti terek karakterét.

A szobák kialakítását két mintaszoba megépítése előzte meg. Ezekben nemcsak az anyagokat és felületeket, hanem az egyedi csomópontokat, a különböző szakágak találkozását, a gyárthatóságot, a beépíthetőséget és a későbbi üzemeltethetőséget is ellenőrizni lehetett. A projekt során pedig több száz anyag-, szín- és felületmintát vizsgáltak meg és hagytak jóvá.

A történeti épület geometriája a szállodai szobák kialakítását is alapvetően meghatározta. A helyiségek eltérő méretei és geometriája miatt a beépített bútorokat sem lehetett hagyományos sorozatgyártással elkészíteni. Több száz egyedi bútorelem készült helyszíni felmérések és külön gyártmánytervek alapján. A fürdőszobák kialakítását tovább bonyolították az egyedi intarziás technikai kő padlóburkolatok, amelyekhez szinte minden fürdőszobában külön gyártmányterv készült. A fehér márványburkolatok szintén helyiségenként eltérő, egyedi méretezést igényeltek. A kőburkolatok, az egyedi asztalosszerkezetek és a kapcsolódó műszaki kialakítások pontos összehangolása kiemelt figyelmet követelt meg a helyszíni felmérések, a gyártmánytervezés és a kivitelezés során. A precíz illesztések és a magas minőségi elvárások teljesítése folyamatos koordinációt igényelt a DVM mérnöki csapata és kivitelező partnerei között.

A szobák egyik karakteres eleme az Operaház páholyait idéző, íves fa asztalosszerkezet, az úgynevezett opera box, amely nemcsak belsőépítészeti szerepet kapott, hanem egyes homlokzati világítótestek műszaki berendezéseit is elrejti. Hasonlóan különlegesek a történeti cserépkályhákat megidéző minibárok, amelyek burkolatát egyedileg gyártott, égetett kerámiaelemekből készítették el. A hagyományos megjelenés mögött korszerű hűtőberendezés működik, rejtett szellőzéssel. De még a szobák és folyosók szőnyegmintáit is egyedileg, kézzel tervezte meg egy belsőépítész.

A különleges berendezési elemek mellett a részletképzés is jelentős feladatot jelentett: az egyedi lámpák, lábazatok, nyíláskeretezések és kerámiaelemek gyártását a helyszíni méretekhez, a belsőépítészeti követelményekhez és az egymáshoz kapcsolódó szerkezetekhez kellett igazítani. A nagy számú eltérő elem következetes minőségellenőrzést és szoros együttműködést kívánt a tervezők, a beszállítók és a helyszíni mérnökcsapat között.

A palota belső átriumának egyik leglátványosabb eleme az antikolt rézlevelekből álló installáció, amelynek tartószerkezetét a meglévő kőburkolaton keresztül kellett rögzíteni. A végleges kialakítást teljes méretű próbaszerkezet és hosszú mintázási folyamat előzte meg. A műemléki lépcsőházban az eredeti kovácsoltvas korlátokat megőrizték és felújították, a kőlépcsőket és a meglévő terrazzo felületeket helyreállították. Ezzel párhuzamosan új világítási, tűzvédelmi és épületgépészeti rendszereket építettek be úgy, hogy azok ne változtassák meg a történeti terek karakterét. A pinceszinti spa medenceterének íves mennyezetén pedig speciális, műgyantás technológiával készült kőhatású burkolatot alkalmaztak.

Az egykori patika helyén kialakított Klotild Patisserie esetében a történeti bútorzat megőrzése jelentette az egyik legfontosabb feladatot. A patikabútorokat elbontották, műhelyben restaurálták és rekonstruálták, majd visszaépítették az új kávézó-cukrászda terébe. A St. Regis Bar egyedi, fa kazettás mennyezete mögött szintén összetett műszaki megoldás rejtőzik: a mennyezet bontható panelekből készült, így a felette futó gépészeti és elektromos rendszerek később is hozzáférhetők maradnak.

A beruházás megvalósítása során a belsőépítészeti koncepciót, a beruházói és szállodaüzemeltetői elvárásokat, a műemléki szempontokat, valamint a szakági tervezők és speciális beszállítók munkáját folyamatosan össze kellett hangolni. Ebben meghatározó szerepe volt a DVM helyszíni mérnöki csapatának és kivitelező partnereinek, amelyek a felmerülő műszaki kérdéseket napi szinten kezelték, és biztosították a párhuzamos munkafolyamatok összehangolását.

A kivitelezés során komoly kihívást jelentett a belvárosi elhelyezkedésből adódó összetett logisztikai feladatok kezelése. A jelentős közúti és gyalogosforgalom, a korlátozott felvonulási és anyagtárolási lehetőségek, valamint a párhuzamosan dolgozó szakágak összehangolása precíz szervezést és ütemezést igényelt. Különösen nagy figyelmet kellett fordítani a nagyméretű, sérülékeny és egyedi gyártású kő-, üveg- és bútorelemek helyszínre szállítására, épületen belüli mozgatására és végleges beépítési helyükre történő eljuttatására, a meglévő épületszerkezetek adottságainak figyelembevételével.

A modern gépészeti, elektromos, gyengeáramú, tűzvédelmi és világítási rendszereket sok esetben úgy kellett elhelyezni, hogy a vendég a kész térben ezekből minél kevesebbet érzékeljen. A kivitelezés ezért nem pusztán a tervek végrehajtását jelentette: a tervezői elképzeléseket gyártható, beépíthető, tartós, karbantartható és üzemeltethető műszaki megoldásokká kellett fejleszteni.

A Klotild-palota megújulása így nemcsak a műemléki értékek és a kortárs szállodai funkció találkozásának példája, hanem annak is, hogy a magas szintű tervezői, mérnöki, restaurátori és helyszíni kivitelezői csapatmunka miként válhat kézzelfogható, hosszú távon működő eredménnyé.