Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 novemberében.

125 éve született Strausz László geológus

Budapesten, 1901. november 1-én született Strausz László (1901-1988) Kossuth-díjas olajkutató geológus. Dunántúl földtani képződményeivel a Pécs-baranyai Kőszénbánya Rt.-nél töltött egyetemi gyakorlata alatt ismerkedett meg. 1931-33 között dolgozott a Földtani Intézetben. 1933-ban az EUROGASCO olajkutató cég alkalmazta, s ettől kezdve ennek jogutódainál (MAORT, MASZOLAJ) dolgozott, végül az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél, mint osztályvezető-főgeológus. Nyugdíjazása után kutatómunkáját utolsó munkahelyén, majd a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetnél folytatta haláláig. Kutatásai csaknem egész Dunántúl és a Cserhát neogén és részben paleogén üledékes képződményeinek vizsgálatára kiterjedtek. Biosztratográfiai és faciológiai elemzéseihez főként az üledékek Molluszka-faunáját használta fel. Az 1940-es évektől behatóan foglalkozott a pliocén rétegtani kérdéseivel, a legfiatalabb tektonikával és a faciesvizsgálatok szerepével a kőolajkutatásban. Nevéhez fűződik számos új faj és változat leírása, a Viviparusok revíziója variációs-statisztikus módszerrel, pannonon belüli szinttájak elkülönítése, a rétegtani nevezéktan fejlesztése.

Épületgépész napok

Az Országos Magyar Épületgépész Napok (OMÉN) és az Épületgépész Bál szervezőbizottsága úgy döntött, hogy a korábbi évek tapasztalatai, a folyamatos és a hatalmas érdeklődés alapján az OMÉN időtartama idén is jelentősen kibővül, így november 1-28. között rendezik. Bővebb infó: www.talalkozzunk.hu

Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Bolyai János (1802-1850) matematikus, hadmérnök, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja 1823. november 3.-án apjához írt levelében közölte először a nem-euklideszi geometria felfedezését. Ezt követően, 1825. november 3-án, a pozsonyi országgyűlésen Felsőbüki Nagy Pál (1777-1857) képviselő gyújtó hatású beszéde után gróf Széchenyi István (1791-1860) államférfi, a magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja felajánlotta birtokai egyévi jövedelmét a magyar tudós társaság létrehozására, így megszületett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapításának terve. Ezen két jeles alkalomra emlékezve, az MTA már 1997 óta szervez különböző szakmai rendezvényeket, 2003-ban pedig az esemény hivatalos rangra emelkedett: az Országgyűlés november 3.-át a Magyar Tudomány Ünnepévé (MTÜ) nyilvánította. Az MTÜ az évek során rendezvény-sorozattá nőtte ki magát, amelynek keretében országszerte, sőt határainkon túl is gazdag programokkal várják az érdeklődőket. Infó: https://mta.hu/tudomanyunnep/

130 éve született Ecker Ferenc mérnök

Újpesten, 1896. november 6-án született Ecker Ferenc (1896-1978) Kossuth-díjas mérnök. Budapesten elvégezte a felső-ipariskolát. Ezután hajógépész volt. 1923-tól a Magnezit-ipari Tűzállóanyag-gyárban műhelyfőnök, majd műszaki tisztviselő, 1953-tól nyugalomba vonulásáig (1962) főmérnök volt. 1950-ben egy gyári munkacsoport élén kidolgozta az új gyárrész műszaki és technológiai terveit, majd vezette a felépítését és az üzembehelyezését, s az új gyárrész részére hidraulikus téglaprést tervezett. Munkatársaival új típusú bázikus tűzálló téglát és kemencefalazási eljárást dolgozott ki, melyet 1961-ben szabadalmaztak.

140 éve született Bányai János geológus

Kézdivásárhelyen, 1886. november 6-án született Bányai János (1886-1971) geológus. Tanári diplomáját a budapesti polgári iskola tanítóképző természettudományi szakán szerezte. Tanulmányait Jénában, Berlinben fejezte be. 1908-1919 között Abrudbányán, 1921-1931 között Székelykeresztúron, majd 1931-1945 között Székelyudvarhelyen tanított. 1931-1943 között a Székelység című havi folyóiratot szerkesztette. Ő alapította meg a Borvízkutató Intézetet, expedíciókat kezdeményezett a Hargita kutatására. Mintegy félezer közérdekű írása jelent meg egyes lapokban, melyek Erdély földrajzi viszonyaival, a Székelyföld geológiájával és az ásványi kincseivel foglalkoztak, különösen a barnaszéntelepekkel, a földgázzal, és az aranybányászattal.

30 éve alakult Szekszárdon a Tolna Megyei Mérnöki Kamara

Tolna megyében az ERBE kötelékében, az erőmű építkezésen dolgozó Kőrösi Miklós okl. építőmérnök kezdeményezésére 1991. október 16-án alakult a Magyar Mérnök Egyesület Tolna megyei csoportja. Az 1980. évi egyesülési törvény alapján működő szervezetünk nem titkolt célja a köztestületi (kamarai) jogosítványok megszerzése volt. Később a hazai jogrendbe visszaillesztett köztestületi formáció lehetővé tette egyes kiemelt jelentőségű és önálló felelősségvállalással rendelkező szakmák (ügyvédek, orvosok, állatorvosok, szabadalmi ügyvivők, igazságügyi szakértők, közjegyzők, gyógyszerészek stb.) hivatásrendi köztestületeinek szerveződését. A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatályba lépését követően hazánkban „történelmet írva”, 1996. november 7.-én Szekszárdon alakult meg az első köztestületi, területi Mérnöki Kamara. A régi Vármegyeházán a 169 regisztrált mérnök elfogadta az alapszabály-tervezetet és megválasztotta a Tolna Megyei Mérnöki Kamara (TMMK) első tisztségviselőit. A jelenlévők Bohli Antal okl. építészmérnököt választották elnöknek. Ezt követően valamennyi megyében megalakultak a területi kamarák, és a választott küldöttek felhatalmazást kaptak az országos hatáskörű Magyar Mérnöki Kamara (MMK) 1997. januári megalakítására. A kamarai tagság minden olyan építési törvény hatálya alá eső mérnöki tevékenységet végző számára kötelező, amely jogosultsághoz kötött, és névjegyzékbe vételi kötelezettséggel jár. Tagfelvételen, jogosultsági engedélyek kiadásán, az állandó tagok névjegyzékben tartásán túl az MMK vezeti a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök nyilvántartását is, valamint gondoskodik tagjai és nyilvántartottjai számára a szakmai továbbképzések biztosításáról, a tájékoztatások és szakmai fórumok megszervezéséről.

75 éve avatták a Dunai Vasmű első három üzemegységét

A jelenlegi Dunai Vasmű és Dunaújváros építése 1950. május 2-án az előkészítő munkálatokkal kezdődött, ekkor érkeztek a kubikosok, kőművesek és ácsok brigádjai, akik lakóbarakkok építésével kezdték a munkát. A végleges terveket szovjet-magyar együttműködés keretében, megosztva végezték, az első vázlattervek már május közepén rendelkezésre álltak. A vállalat igazgatója Borovszky Ambrus lett. A Magyar Dolgozók Pártja komoly propagandát fejtett ki „az ötéves terv büszkesége” érdekében. Az építkezések és a kisegítő részlegek munkájának segítésére a Dolgozó Ifjúság Szövetsége felhívására („Magyar ifjúság! Jelentkezz a Dunai Vasmű felépítésére!”) ezernél többen érkeztek hazánk legkülönbözőbb vidékeiről, és közülük sokan le is telepedtek a városban. Először a lakótelep építését kezdték el, a Május 1. utca első épülete augusztus végén készen állt. Dunapentele 1951. május 18-án városi rangot kapott. 1951. november 7-én – az akkori szokásoknak megfelelően a „dolgozók javaslatára” – a város nevét Sztálinvárosra, a vállalatot pedig Sztálinvárosi Vasműre változtatták. Ekkor adták át a vasgyár első három üzemegységét.

Paks II. hűtési rendszerei és az atomerőművek újraindítása c. előadás

BME hallgatói az egyetemi oktatóik segítségével alapították az Energetikai Szakkollégiumot. A BME Q épületben november 8-án a „Paks II. hűtési rendszerei és az atomerőművek újraindításának kérdései” c. előadáson vehetnek részt az érdeklődők. A felkért előadó: Szarvas Krisztián. Bővebb infó: www.eszk.org

170 éve született Fodor István mérnök

Pozsonyban, 1856. november 8-án született Fodor István (1856-1929) elektromérnök. Műszaki képzettségét franciaországi üzemekben szerezte, majd a Compagnie Continentale Edison munkatársa lett. Az 1881. évi párizsi első elektrotechnikai kiállításon az Edison-féle izzólámpa-világítás bemutatójának szervezője, majd az első európai izzólámpavilágítási telepek felépítője Strassbourgban, Antwerpenben és Hamburgban. Később Belgiumban, Hollandiában, Oroszországban, Finnországban, Angliában és Algériában működött, majd 1888-ban megkezdte az Athéni Központi Villamos Telep építését s ennek igazgatója lett. 1894-ben hazahívták az Általános Villamossági Rt. hálózatának tervezésére és építésére. E cég vezérigazgatójaként működött haláláig. A villamos világítás elterjesztése és általában az elektrotechnikai ipar fejlesztése terén szerzett érdemeiért több hazai és külföldi kitüntetésben részesült.

130 éve született Bereczky Endre mérnök

Budapesten, 1896. november 8-án született Bereczky Endre (1896-1973) Kossuth-díjas vegyészmérnök. A Műegyetemen diplomázott 1921-ben. Beocsini Cementgyári Unió alkalmazásában, csehszlovákiai cement-gyárakban: Lédecen (Ladce) és Litvaillón (Lietavaska Lucka) üzemmérnök, később pedig főmérnök volt. A vállalat központjában, Pozsonyban beruházási főmérnök, majd műszaki igazgató lett. 1945-től a selypi cementgyár főmérnöke lett. Az államosítást követően a Mész- és Cementipari Központ műszaki igazgató-helyettese lett. 1951-1964 között a Veszprémi Vegyipari Egyetemen a Szilikátkémiai Tanszék vezetője volt. A TIT veszprémi szervezetének alapító tagja és 1964-65 időszakban elnöke volt. 1952-ben elnyerte a kémiai tudományok kandidátusi fokozatot. Oktató munkája során számos hallgatót, aspiránst nevelt, készített elő a tudományos pályára. 1953-1954 között az egyetem dékánja volt. Nyugdíjazását követően Budapesten a Szilikátipari Központ Kutató és Tervező Intézetében folytatott kutatásokat. Az általa kifejlesztett heterogén cementek a mai napig fontos építőipari anyagnak számítanak. Publikációi szakfolyóiratokban jelentek meg.

125 éve született Nagy Árpád mérnök

Tatán, 1901. november 8-án született Nagy Árpád (1901-1974) bányamérnök. Oklevelét 1925-ben a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki főiskolán szerezte. Pályáját is Sopronban kezdte, a városi Vízmű műszaki vezetőjeként. 1941-től bányatanácsosként a bányászati beruházásokat irányító szervezetnél dolgozott, a lignitbányászat és a komlói műszaki feladatok megoldásán. 1948-ban az Országos Munkabér Bizottság osztályvezetője, majd a Bánya- és Energiaügyi Minisztériumban az ásványbányászati főosztály főmérnöke, 1957-től 1967-ig a Nehézipari Minisztérium bányászati beruházási osztályának főmérnöke volt. Kiemelkedő munkát végzett a dunántúli szénbányászati beruházások irányítása és ellenőrzése területén. Részt vett az egységes építőipari kivitelezési szabályzat kidolgozásában. Országos jelentőségű beruházási intézkedések mellett bányagépészeti problémák műszaki megoldásával is foglalkozott: 1947-ben egy különleges fejtő-kalapácsot tervezett, melyet három évtizedig használtak, az 1960-as években pedig a keresztékes fejtési vastámok hazai gyártásával is foglalkozott.

Európai minőség hét és a minőségügyi világnapi rendezvények

Az Európai Minőségügyi Szervezet (European Organization for Quality – EOQ) 1995 óta november második hetében, így idén november 9-13. között meghirdeti az Európai minőség hét (European Quality Week) program-sorozatot, mely magába foglalja a november 12-re (csütörtök) eső Minőségügyi világnapot (World Quality Day) is. Világszerte rendezvényekkel ünneplik e világnapot. Európában az EOQ vállalta a koordinációt. Az ez évi felhívásokban a nemzeti minőségügyi szervezetek elsősorban azt emelik ki, hogy a nemzetközi versenyben a minőség a globalizáció következtében egyre inkább a meghatározó sikertényezővé válik, amit az eddigieknél sokkal inkább láthatóvá, ismertté és elismertté kell tenni. Az aktuálisan előttünk álló feladatok, mint pl. a fenntarthatóság, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia is akkor fognak a leginkább hozzájárulni a fejlődéshez, ha főként a hatékonyság és a minőség színvonalának emeléséhez járulnak hozzá. Az országok versenyképességét az eddigieknél is jobban a termékek és szolgáltatások, az oktatás, a közigazgatás és az egészségügy minőségi színvonala fogja – több más kapcsolódó terület mellett – alapvetően meghatározni. Mindez a jövőben még határozottabban befolyásolni fogja az egyes országok ökoszisztémáját, polgárainak életminőségét, várható életkorukat, megelégedettségüket és jólétüket. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága ez év novemberében is több rendezvény (szolgáltatások, egészségügy, gyógyszergyártás) keretében hívja fel a figyelmet a MINŐSÉG fontosságára, aktualitásaira. Ennek szellemében köszöntök minden Magyarországon élő embertársunkat, azt kérve, hogy a maga területén tegyen meg tudatosan mindig kicsit többet a fenntarthatóság és a minőség érdekében talán ne csak november 12-én, a világnapon, hanem élete minden szakaszában. Bővebb infó: https://www.eoq.org

150 éve született Orphanides János mérnök

Vácon, 1876. november 10-én született Orphanides János (1876-1939) gépészmérnök, gyáriparos. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána különböző berlini gépgyárak szerkesztői irodáiban dolgozott. Később a Nicholson-gyár szerkesztőmérnöke, igazgatója, majd vezérigazgatója lett. A cég Ganz-Danubius Részvénytársaságba való beolvadása után az egyesült vállalat alelnöke lett. 1928-1931. között a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke volt.

IQNET-nap

November 11-én, a Magyar Szabványügyi Testület és a világ számos pontján működő IQNET-partnerek együtt ünneplik az IQNET-hálózat jelentőségét a megfelelőségértékelő közösség számára, előtérbe helyezve a hálózat céljának teljesítésében elért közös politikáikat és eredményeiket. Megfelelőségértékelő Testületek Nemzetközi Hálózata (IQNET) 1990 óta működik, mára 36 tanúsító partnerszervezetre nőtt, és együttesen több mint 400 irodából nyújt megfelelőségértékelési szolgáltatásokat, több mint 55.000 fős csapat hozzáértő és elkötelezett munkája révén. Ezek az IQNET-partnerek hangsúlyos szerepet töltenek be régiójukban, és az IQNET-en keresztül együttesen a tanúsító testületek kiterjedt és elismert hálózatát alkotják. Az IQNET összesen több mint 60 végrehajtó, tanácsadó, műszaki bizottságban, munkacsoportban vesz részt az érdekelt területeken: 29 a nemzetközi szabványosítási tevékenységekben (ISO); 25 az akkreditációban, mint például a Nemzetközi Akkreditációs Fórum (IAF), az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) és az Amerika-közi Akkreditációs Együttműködés (IAAC); 5 a rendszertulajdonosok területén, mint például az Európai Repülésügyi Minőségügyi Csoport (EAQG), a Food Safety Scheme Council, a Smart Freight Centre (SFC); és 3 a minőségi infrastruktúra területén, mint például az INetQI (International Network on Quality Infrastructure) és az UNIDO (az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete). A helyi szakértelmet a globális tapasztalatokkal és elismeréssel ötvözve az IQNET egyike annak a meglehetősen kevés szervezetnek, amely proaktív politikákat és gyakorlatokat alakít ki az akkreditáció, a szabványosítás, a rendszerfejlesztés és a minőségi infrastruktúra területén. Bővebb infó: https://www.iqnet-certification.com/en/home .

120 éve született Papp Elemér mérnök

Budapesten, 1906. november 13-án született Papp Elemér (1906-1974) vegyészmérnök. A Műegyetemen 1928-ban kapott vegyészmérnöki képesítést. 1928-tól 1934-ig egyetem Elektrokémiai Tanszékén Szarvasy Imre (1872-1942) vegyész tanársegédje, 1930-től W. D. Treadwell laboratóriumában (Zürich) dolgozott. 1934-től a Hidroxigén Rt. üzemvezető főmérnöke, majd műszaki igazgatója lett. Üzembe helyezte a Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt. klórgyárát is. Fontosabb szabadalmai az időtálló aktív klórpor, a hypo mosószer, a vanádiumkinyerés. 1946-tól a Műegyetem tanára, 1948-tól a Fémipari Kutató Intézet osztályvezetője, 1951-től a Veszprémi Egyetemen az elektrokémiai technológia előadója, 1965-től c. egyetemi tanára. Mind analitikai, mind technológiai kutatásaival nagymértékben hozzájárult a magyar timföld- és alumíniumipar fejlesztéséhez. Foglakozott a vörösiszap hasznosításával. Munkásságának jelentős eredménye a magyar bauxitból történő galliumgyártás lehetőségének felismerése, valamint ipari megindítása (1957-1960) és a gallium-arzenid egykristály előállítása (1968).

140 éve született Telegdi-Róth Károly geológus

Budapesten, 1886. november 14-én született Telegdi-Róth Károly (1886-1955) geológus, paleontológus, akadémikus, egyetemi tanár. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, utána a műegyetem ásványföldtani intézetének tanársegédjeként Schafarzik Ferenc mellé került. 1909-től a Földtani Intézetben geológus, 1926-tól a debreceni egyetemen az ásvány-földtan ny. r. tanára, 1936-tól az iparügyi minisztérium bányászati kutatási osztályának vezetője. 1947-től a budapesti egyetemen az őslénytan tanára, az Őslénytani Intézet vezetője. Jelentős kutatásokat végzett a kőszénföldtan területén, elsősorban esztergomi, dorogi, tokodi és tatabányai szénmedence, valamint a komlói kőszéntelep 1946 és 1949 közötti geológiai feltárásában játszott jelentős szerepet. Nagy érdemei vannak a magyarországi kőolajkutatásban és a hazai bauxitvagyon feltárásában. Zircen a Bakonyi Panteonban tábla őrzi emlékét.

120 éve született Jolánkai Gyula mérnök

Ószivácon, 1906. november 15-én született Jolánkai Gyula (1906-1976) mérnök. Tanulmányait a budapesti Műegyetem mérnöki karán 1929-ben végezte, majd a vízügyi szolgálat tagja lett. Munkásságának első szakaszában (1929-49) különböző vízügyi hivatalokban, majd az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) építkezéseinél és tervezéseinél dolgozott. Főbb munkaterületei a Kikötői Kormánybiztosság, a Soroksári Dunaág Munkálatainak Kirendeltsége, valamint Szolnok és a Közép-Tisza-vidék. 1950-1962 között a Mélyépítési Tervező Vállalat (MÉLYÉPTERV), majd 1962–1969 között a Vízügyi Tervező Vállalat tervezési osztályát vezette és országos jelentőségű vízügyi létesítmények tervezését irányította. Több, a népgazdaságnak nagy megtakarítást eredményező megoldást dolgozott ki, mint pl. a Keleti Főcsatorna több feladatú torkolati zsilipjének elvi megoldása, a Dunai Vasmű és a bp.-i felszíni vízmű szivattyútelepei telepítésének gazdaságos megoldása stb. Elkészítette a több feladatú Duna-Tisza-csatorna eszmei tervét, amelyet az országos vízgazdálkodási keretterv távlati tervként iktatott programjába. 1963-ban az aszály sújtotta afrikai országoknak nyújtott Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) segélyprogram keretében az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szakértőjeként működött. 1970-ben hazatérve a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben tudományos tanácsadóként és osztályvezetői beosztásban az árvédelmi gátak védőképességének növelésére irányuló kutatásokat irányította és előkészítette az Irányelvek az árvédelmi létesítmények védőképességének fokozására c. VITUKI kiadványt. 1971-től az Országos Vízgazdálkodási Hivatal megbízásából a Kiskörei Vízlépcső és öntöző-rendszerei beruházásának központi vezetője. Több terv-változatot dolgozott ki a magyar–csehszlovák Duna-szakasz kétlépcsős vízerőhasznosítására is. Szakirodalmi munkássága, mely elsősorban a víziközlekedés és csatornaépítés témakörét öleli fel, terjedelmével és szakmailag egyaránt jelentős.

90 éve született Gyulaváry Imre mérnök

Debrecenben, 1936. december 16-án született Gyulaváry Imre (1936-2025) mérnök, feltaláló. A BME Építőmérnöki Karán 1964-ben szerzett diplomát. 1964-1975-ig az ÉVM Debreceni Tervező Vállalatnál volt tervező mérnök, irányító tervező és Irodavezető helyettes. 1975-1977-ig Budapesten a MÁV Tervező Intézetnél csoportvezető mérnök. 1977-től lett „szellemi szabadfoglalkozású” tudományos kutató mérnök, feltaláló. 1996-ban megalapította a GYULAVÁRI CONSULTING Kft. céget, melyben társtulajdonos és ügyvezető. Jelentős szabadalma a BMKO® találmány, víztisztítási rendszer, mely számos országban nyert szabadalmat, többek között Japánban és az USA-ban is. Az EBARA-INFILCO néven tevékenykedő japán világcég átvette találmányának hasznosítását és a Délkelet Ázsiai országokra is licencjogot kapott. 22 témában, jelentős találmányokra nyert szabadalmat, melyek által ma már nemzetközileg is elismert feltaláló, kutató. Az USA-ban 5 találmányi témában nyert szabadalmat. Találmányai – szabadalmai – közül az egyik legsikeresebb a TURBOPAK® immobil kontaktelem, melyet a Brit Királyi Hadsereg 100 darab víztisztító konténerébe épített be Irakban és Kuvaitban 2003-ban.

120 éve alakult az Iparjogvédelmi Egyesület

Az Iparjogvédelmi Egyesület 1906. november 16-án tartott közgyűlésén alakult, és egészen 1945 elejéig működött hazánkban. Feladata volt a jogi és műszaki tudás kiváló tényezőinek egyesítse annak érdekében, hogy eszmei javakat a modern közszellemtől áthatott törvénykezés útján minél előbb és tökéletesebben az oltalmába vegye. 1962-ben alakult Magyar Iparjogvédelmi Egyesület sajnálatos módon még nem vállalhatta a jogfolytonosságot, csupán a rendszerváltozást követően nyílt erre lehetőség.

90 éve született Hatvany József fizikus

Budapesten, 1926. november 18-án született Hatvany József (1926-1987) Állami-díjas mérnök-fizikus. Fizikusi képesítését a cambridge-i egyetemen szerezte. 1947-től a Közgazdaságtudományi Egyetem docense, 1950-től 1952-ig az MTA Központi Hivatala elnökségi titkárságának vezetője lett. 1952-56 között koholt vádak alapján bebörtönözték, itt felvázolta a numerikus vezérlésre épített üzem elképzeléseit. 1956 és 1960 között az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának volt a munkatársa. 1965-től a SZTAKI-ban a gépipari automatizálás kérdéseivel foglalkozott. Nevéhez fűződik a grafikus megjelenítő, és a bonyolult felületek önműködő kialakítására alkalmas, több dimenzióban mozgó szerszámgépvezérlés megvalósítása. Úttörő részt vállalt a geometriai modellezés és a számítógépes grafika hazai eszközeinek kidolgozásában. Az alak- és helyzetfelismerésre kidolgozott eszközei növelték a robotok intelligenciáját. Mai napig működő iskolát teremtett fiatal tehetségek nevelésével, ösztöndíjakhoz, külföldi tanulmányokhoz való juttatásával, ami abban az időszakban még kivételes lehetőségeket nyújtott a szakmai fejlődésre.

140 éve született Vendl Aladár geológus

Gyergyóditróban, 1886. november 18-án született Vendl Aladár (1886-1971) Kossuth-díjas geológus, akadémikus, egyetemi tanár. 1904-ben az Eötvös Kollégium tagjaként a budapesti Tudományegyetemen természetrajz-kémia szakra iratkozott be. 1906 után az ásványtant és a földtant a Műegyetemen hallgatta. 1908-ban megkapta oklevelét és tanársegéd lett a Műegyetem ásvány-földtani intézetében, 1912-ben a Földtani Intézet geológusa. Az 1. világháború alatt frontszolgálatot teljesített, majd három évet orosz fogságban töltött. 1922-ben műegyetemi tanár címet kapott, 1926-ban rendes tanárrá nevezték ki. A műegyetemen két ízben dékán, 1940-41. tanévben rektor volt. Három területen alkotott nagyot: a klasszikus endogén kőzettanban, laza üledékek kőzettanában (agyag, lösz, homok) és a vízföldtanban. Kijelölte Budapest gyógyforrásai közös védőterületét. 1944-ig tagja volt a felsőháznak is. Eredményeit egyöntetű társadalmi elismerés is kísérte.

175 éve született Pfaff Ferenc építészmérnök

Mohácson, 1851. november 19-én született Pfaff Ferenc (1851-1913) építészmérnök, aki számos hazai vasúti pályaudvarunk tervezője, illetve építésvezetője volt. 1887-től dolgozott a MÁV szolgálatában. A dualizmus kori vasútfejlesztés időszakában meghatározta a magyar vasútállomások arculatát. Épületeire a reneszánsz eklektika, a mértéktartó elegancia, a palotaszerű megjelenés és a célszerű alaprajzi elrendezés volt jellemző. A Budapesti József Műegyetemen szerzett építész oklevelet 1880-ban; mesterei között volt Steindl Imre (1839-1902) építész is. Jelentős munkája az 1885. évi budapesti kiállítás képzőművészeti csarnoka, és az 1896. évi millenniumi kiállítás közlekedési csarnoka Budapesten, a Városligetben. Az utóbbi épület átépített formában korábban több évtizedig a Közlekedési Múzeumnak is otthont adott.

125 éve született Dötsch Károly mérnök

Budapesten, 1901. november 21-én született Dötsch Károly (1901-1988) gépészmérnök, aki Műegyetemen szerzett oklevelet. 1920-ban a „Törs és Ormai” cég budapesti gyárában helyezkedett el, ahol a cég műszaki irodájának vezetője lett. Vidéki kórházak, klinikák épületgépészeti munkáit irányította, nevéhez fűződik Esztergom vízellátásának megvalósítása is. 1933-1939 között „Ilkovics Gyula és Lajos” cégnél dolgozott, és a Margitszigeti Nagyszálló felújítását irányította. 1939-től a háború végéig „Ulrich B. J.” vállalat műszaki irodáját vezette. 1945-től a Francia Magyar Pamutipar kelenföldi gyárának újjáépítését irányította. 1949-ben a Vízvezeték- és Fűtésszerelési Vállalat műszaki osztályvezetője, később főmérnöke lett. Ő irányította a Felsőmagyarországi Vegyiművek sajóbábonyi gyár csőszereléseit. 1953-57-ben a 2. sz. Szerelőipari Tröszt főmérnöke, majd az Építésügyi Minisztérium 4. sz. Szerelőipari Igazgatóság vezetőhelyettese 1963-ig, és a nyugalomba vonulásáig szerkesztette az Épületgépészet című lapot.

Nukleáris technikai szimpózium

A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) november 25-27. között Budapesten rendezi a 23. Nukleáris technikai szimpóziumát, melynek célja, hogy szakmai fórumot biztosítson a hazai nukleáris szakemberek, kutatók, valamint a fiatal generáció számára a műszaki- és tudományos eszmecserére, a kapcsolatépítésre, valamint a közös gondolkodásra. Bővebb infó: https://nuklearis.hu

150 éve született Szilágyi Béla mérnök

Kondoroson, 1876. november 26-án született Szilágyi Béla (1876-1964) mérnök, geofizikus. 1902-ben a Műegyetemen kapta oklevelét. Pályáját a földművelésügyi minisztérium vízrajzi osztályán kezdte. 1904-ben a pozsonyi kataszteri felügyelőség mérnöke. 1906-ban a Háromszögelő Hivatalnál nyert beosztást. 1909-ben megbízást kapott a magyar-román országhatár felülvizsgálatára, határőrizeti utak tervezésére. Ezen években Fasching Antallal együttműködve végezte a ferde tengelyű hengervetületek számítási munkálatait, és ez időből származnak a kiegyenlítő eljárásokkal foglalkozó tanulmányai. 1919-21 között Pénzügyminisztérium (PM) felmérési osztályába rendelték: Részt vett a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban a magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság munkájában. 1924-ben a PM földmérési ügyosztályának vezetője lett. Jelentős munkát végzett a korszerű geodéziai alaphálózat megteremtésében. 1926-ban a földadó és állami földmérés főosztályának mérnök-vezetője lett. Geofizikával is foglalkozott. Mint néprajzi gyűjtő is tevékenykedett; kerámiai gyűjteményét az Országos Néprajzi Múzeum őrzi.

130 éve született Abody (Anderik) Előd mérnök

Désen, 1896. november 27-én született Abody (Anderik) Előd (1896-1949) mérnök. Az első világháború végén Fischamend repülőkísérleti állomásán teljesített katonai szolgálatot, ahol az akkori neves repülő-szakemberekkel, köztük Kármán Tódorral került kapcsolatba. 1921-ben végzett a budapesti Műegyetemen, majd a III. mechanikai tanszék tanársegédje lett. 1929-ben magántanári képesítést nyert, egyúttal megbízzák a Légügyi Hivatalban a repülőgép-ellenőrzési osztály vezetésével. Ebben az időben irányította az AVIS (Anderlik-Varga-iskola-sport) vadász-repülőgép-típusok acélcsővázas szerkezeteinek építését. 1931-től megbízott előadó, 1933-tól helyettesítő tanár a mechanikai tanszéken. 1934-től az aerodinamikai tanszék tanára, 1936-tól megszervezte és felépítette az Aerodinamikai Intézetet. Itt üzembe állította az első egyenes áramú, szívásos rendszerű szélcsatornát a hozzátartozó mérő-berendezésekkel. Az intézeti berendezések később egy függőleges rendszerű szélcsatornával is bővültek a repülőgép dugóhúzó mozgásának és forgó-szárnyas repülő-szerkezetek vizsgálatára. Oktatási, kísérleti munkák során, nemcsak a készülő új repülőgép-tervek aerodinamikai tényezőit határozták meg, hanem német DVL (Deutsche Versuchsanstalt für Luftfahrt) bérmunkában több új repülőgépterv főelem aerodinamikai méréseit is elvégezték a II. világháború idején. 1945-46-ban részt vett a II. világháború alatt elpusztult intézet újjáépítésében, majd 1947-től a mechanikai tanszéket is vezette. Gyakorlati téren – Légügyi Hivatal munkatársaként – repülők szilárdsági vizsgálatával, a gyártás ellenőrzésével és a gépteljesítmények megállapításával, elméleti téren a repülőgépek dinamikai igénybevételével, valamint a repülőgépszárnyak elméletének továbbfejlesztésével foglalkozott.

Mérnökök napja, id. Rubik Ernő születésnapja

Pöstyénben (ma Piešťany, Szlovákia) 1910. november 27-én született id. Rubik Ernő (1910-1997) Kossuth-díjas gépészmérnök, pilóta, a polgári repülés, ezen belül elsősorban a sportrepülés egyik legnagyobb magyar konstruktőre. 1921-ben, mint jól tanuló hadiárva, pályázat útján a váci Szilágyi Dezső Hadiárva Intézetbe került. 1929-ben a váci kegyesrendi katolikus gimnáziumban kiemelkedő eredménnyel érettségi vizsgát tett. Népjóléti Minisztérium támogatásával beiratkozott a Műegyetem Gépészmérnöki Karára. Itt kapcsolódott be az 1921-ben alapított Műegyetemi Sportrepülő Egyesület munkájába, ahol addigra már több repülőgépet építettek. A Bánhidi Antal tervezte Gerle sportrepülőgép tervezésében és építésében már fontos szerepet játszott, s részt vett a tervrajzok elkészítésében. A Gerle több sikert értek el nemzetközi rendezvényeken is, ám Bánhidi tevékenységét a hivatalos körök ellehetetlenítették, így a műegyetemi repülőgép-építés is háttérbe szorult. 28 különböző típusú vitorlázó repülőgépet és motoros repülőgépet tervezett 1935 és 1987 között, világviszonylatban is jelentős szabadalmait alkalmazva. Felismerte, hogy a sorozatgyártásra alkalmas repülőgéptípusok létrehozása előfeltétele az ipari méretű repülőgépgyártás megindításának. 1936-ban Mitter Lajossal megalapította az Aero-Ever Kft. vitorlázó-repülőgépgyártó üzemet Esztergomban, amelynek vezetője, majd üzemigazgatója volt. Az államosítás után különböző repülőgépgyárakban dolgozott. 1961-1967 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium osztályvezető-helyettese, majd 1971-ig a Malév műszaki tanácsadója volt. Ő alapozta meg a kétkormányos vitorlázó repülőgép-oktatást hazánkban. Fia, ifj. Rubik Ernő a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és Állami Díjas építész, formatervező, iparművész, játéktervező, a Rubik-kocka feltalálója. Édesapja mellett megtanulta, hogy a munka értéket létrehozó folyamat, amelynek van célja és pozitív eredménye is. Id. Rubik Ernő képes volt akár „egy dombot is elhordani a helyéről”. Semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy ha meghozott egy döntést, akkor azt véghez ne vigye, meg ne valósítsa, akár a saját két kezével is. Egyetlen munkát sem tartott méltánytalannak vagy érdemtelennek!

130 éve született Szele Mihály mérnök

Körmöcbányán, 1896. november 29-én született Szele Mihály (1896-1972) kohómérnök, egyetemi tanár. Selmecbányán és Sopronban végezte tanulmányait, 1922-től 1944-ig dolgozott a Diósgyőri Vasgyárnál. 1945-ben az ideiglenes kormányban iparügyi tanácsos volt, később az Iparügyi Minisztériumban dolgozott. A Kohó- és Gépipari Minisztérium megalakulásától 1954-ig vezette annak vaskohászati főosztályát. 1954–től igazgatóhelyettes volt a Vasipari Kutató Intézetben, 1956-tól egyúttal a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen tanított a Vaskohászati tanszék tanáraként. 1965-ben vonult nyugdíjba. 1954-60-ban az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület elnöke volt, 1969-ben tiszteletbeli tagja lett. Szakmai érdemeinek elismeréseképpen Wahlner Aladár- és Fazola Henrik-emlékérmet kapott.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok

Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja