7° C
Ma 2025. október 03., péntek, Helga napja van.
7° C
Ma 2025. október 03., péntek, Helga napja van.
Főoldal 5 história 5 Decemberi mérnök-kalauz

Decemberi mérnök-kalauz

dec 1, 2022 | história

Technikatörténeti érdekességek, műszaki- és mérnöki évfordulók 2022 decemberében.

 

160 éve született Bartel János mérnök

A lengyelországi Kepa Bogumiłowickában, 1862. december 1-én született Bartel János (1862-1945) gépészmérnök. Diplomáját 1885-ben a lembergi Műszaki egyetemen szerezte. 1887-ben a korompai vasgyárba került, ahol egy év múlva megbízták a gyár teljes átszervezésével és bővítésével. 1900-ban a korompai, salgótarjáni és ózdi gyárak egyesülésével létrejött Rimamurány-Salgótarjáni Vas- és Acél-művek budapesti központjának lett a főmérnöke. A gyárak kohóinak korszerűsítése céljából tanulmányutakat tett Németországban, Belgiumban, Angliában, és maga is végzett vas- és anyagvizsgálatokat. Az 1913-ban megjelent Az anyag alakíthatósága című munkájáért a budapesti Műegyetem műszaki doktorrá avatta. Számos szakcikke jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban, és az Anyagvizsgálók Közlönyében.

 

A magyar rádiózás napja

December első napján van a magyar rádiózás napja, annak emlékére, hogy 1925. december 1-én kezdődött hazánkban a rendszeres rádiós műsorsugárzás, az 546 méteres középhullámon. Az adóállomás Budapest néven jelentkezett be, és Demény Károly (1859-1932) államtitkár, a Magyar Királyi Posta vezérigazgatója magyar, francia valamint angol nyelven szólt a hallgatókhoz. Ezt követően egy hangversenyt közvetítettek az érdeklődő és vevőkészülékkel rendelkező hallgatók számára.

110 éve született Kántás Károly geofizikus-mérnök

Sólyon, 1912. december 2-án született Kántás Károly (1912-1991) Kossuth-díjas geofizikus-mérnök, a műszaki tudományok doktora, akadémikus, a 20. századi hazai szénhidrogén-kutatásokat előmozdító geofizikai kutatási módszerek kiváló tudósa és továbbfejlesztője. A budapesti Tudományegyetemen szerzett matematika-fizika szakos tanári és bölcsészdoktori oklevelet. Előbb a kőolajkutatásokkal foglalkozó amerikai Eurogasco (European Gas Co.), majd 1937-től a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. (MAORT) alkalmazásában állt, mint vezető geofizikus. 1947-ben alkalmazott geofizikából magántanári képesítést szerzett a BME soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán. 1951-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemre nevezték ki az általa felállított geofizikai tanszék első tanszékvezető egyetemi tanárává, ahol geofizikus-mérnökök képzése folyt. Ezzel párhuzamosan 1955-től a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretén belül működő, általa szervezett soproni Geofizikai Kutató-laboratórium igazgatói tisztét is betöltötte. Ő végezte az első földi áramméréseket és jelentősek a geo-mágneses mérései is, amellett, hogy megalapozta, és sikerre vitte a magyar geofizikus képzést is. Az 1956-os forradalom leverését követően családjával együtt elhagyta az országot. Élete végéig Bécsben élt, Ausztriában az ÖMV tanácsadója lett, egyúttal a Leobeni Ércbányászati Egyetem geofizika-professzoraként oktatott. Az ausztriai emigrációjában jelentősen hozzájárult az ott folyó szénhidrogén-kutatásokhoz is.

 

100 éve született Ubell Károly mérnök

Újpesten, 1922. december 4-én született Ubell Károly (1922-2004) vízépítő mérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. 1949-67-ig a Vízrajzi Intézet, ill. VITUKI kutatója, osztályvezetője, 1967-70-ig az UNESCO szakértője volt. 1971-től nyugdíjba vonulásáig a Német Szövetségi Hidrológiai Intézet munkatársa. A VITUKI-ban a felszín alatti vizek hidrológiájával, a talajvizek mozgásával és az evapotranspiráció kérdéseivel foglalkozott. Mint UNESCO szakértő, Bagdadban igazgatói beosztásban vezette a Természeti Készleteket Kutató Intézetet, Koblenzben talajvíz-hidrológiai és -hidraulikai szakelőadó volt. Megszervezte az első Magyarországon rendezett Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyamot, és szerkesztette az angol nyelvű jegyzetsorozatot. A mintegy 100 szakmai magyar és idegen nyelvű publikációi sorából kiemelkedő az 1983-ban Németországban írt és megjelent – társszerzővel közös – hidrogeológiai könyve.

 

120 éve született Telegdy-Kováts László mérnök

Galgóczon, 1902. december 5-én született Telegdy-Kováts László (1902-1987) vegyészmérnök, egyetemi tanár. 1925-ben vegyészmérnöki oklevelet szerzett a budapesti Műegyetemen. 1927-ben műszaki doktori oklevelet szerzett, és az Országos Kémiai Intézethez került segédvegyészként, csakhamar az intézet igazgatója lett. 1942-1948-ig a Magyar Cukoripar Rt. műszaki igazgatója volt. 1948-tól a Cukoripari Központban kísérletügyi csoportvezető, 1949-50-ben a Könnyűipari Minisztérium Cukoripari Főosztályának vezetője lett. 1951-1972-ig a BME élelmiszerkémiai tanszék egyetemi tanára. 1952-ben a Vegyészmérnöki Kar dékánhelyettese, 1952-től 1955-ig, majd 1957-ben dékánja. Figyelemre méltó, korszerű élelmiszeranalitikai eljárások gyakorlatát dolgozta ki, szervezte meg, valamint a táplálkozástan modern, dinamikus szemléletű oktatását alakította ki.

 

140 éve született Korompay Lajos mérnök

Budapesten, 1882. december 6-án született Korompay Lajos (1882-1968) bányamérnök. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. szolgálatában harminchét évet töltött különböző vezető műszaki beosztásokban. 1924-től 1939-ig a várpalotai lignitbányászat vezetője volt. Széles körű kutatási programmal felderítette, megnövelte a medence szénvagyonát. Nevéhez fűződik az ország első skip (bödönös) szállító akciójának megvalósítása. Elsőként vezette be a vájárok szakoktatását és bányahatósági vizsgáztatását is.

 

110 éve született Domony András mérnök

Budapesten, 1912. december 6-án született Domony András (1912-1987) vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora. A zürichi világhírű „Eidgenössische Technische Hochschule”-n tanult és nyert mérnöki oklevelet. Egész életét az alumínium tudományának és gyakorlatának szentelte, több könyvet írt és részese volt a magyar-szovjet alumíniumegyezmény kidolgozásának. Az alumínium felületvédelmével és alkalmazástechnikai korróziós kérdésekkel foglalkozott.

 

225 éve született Nagy Károly csillagász

Révkomáromban, 1797. december 6-án született Nagy Károly (1797-1868) matematikus, csilla­gász, publicista, akadémikus, az első magyar földgömb készítője. 1834-ben Londonban, a Magyar Tudományos Akadémia költségén, magyar nyelven kiadta Charles Babbage logaritmus-táblázatát. 1837-1842 között a Magyar Tudós Társasági Névkönyv és Asztronómiai Napló csillagászati tábláit szerkesztette. Batthyány Kázmér gróf költségén magyar nyelvű ég- és föld­gömböket készített az iskolák számára. 1847-ben Pollack Mihály tervei szerint Bicskén egy csillagvizsgálót építtetett, saját költségén műszerekkel is felszerelte. Szorgalmazta a méter-rendszer hazai bevezetését. Több magyar nyelvű ismeretterjesztő és tankönyvet írt a mate­matikáról, felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt. Cikkei a Társalkodó, a Tudományos Gyűjtemény, a Figyelmező és az Athenaeum című folyóiratokban jelentek meg.

 

„Pusztító és gyógyító vizeinkről” témakörű vízügyi emléknap Budapesten

A „Magyar Tudós Tárlat 2022” programsorozat keretében a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár (Bp. I. kerület, Attila út 93.) december 7-én 10:30 órától ad otthont a „Pusztító és gyógyító vizeinkről” mottóval megrendezésre kerülő vízügyi emléknap eseményeinek. A tervezett előadások és előadók: – 150 éve született Viczián Ede, a hazai vízerőhasznosítás úttörője, Fejér László, a Magyar Hidrológiai Társaság Vízügyi Történeti Bizottság, és a Mérnöki Kamara Történeti (Bizottság) Szakcsoport elnöke; – 125 éve hunyt el Lechner Lajos, Szeged 1879. évi árvíz utáni újjáépítője, Jancsó Ágnes, a Lechner Tudásközpont építésze; – A 75 éve történt felső-tiszai, tivadari árvíz és következményei, Dr. Berecz Endre, a BME Építőmérnöki Kar Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék egyetemi docense; – A 120 éve született Schmidt Eligius Róbert és a hazai hévízkutatás fejlődése, Dr. Albert Gábor történész, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár muzeológusa. Bővebb infó: www.mezogazdasagikonyvtar.hu

 

175 éve született Lipthay Sándor mérnök

Tatán, 1847. december 9-én született Lipthay Sándor (1847-1905) mérnök, műegyetemi tanár, akadémikus. A bécsi műegyetemen vasúti mérnöki oklevelet szerzett, majd osztrák vasúti vállalatoknál dolgozott. 1870-ben a magyar királyi vasútépítési igazgatóság alkalmazta, melynek kötelékében az ÉK-i vasút máramarosi vonalának építését vezette. 1873-ban az államvasutak Budapesti osztálymérnöke, 1875-ben a műegyetemen előadó, majd 1876-tól haláláig az út-, vasút-, víz- és hídépítészet r. tanára volt. 1886-89 és 1898-1900 között a Műegyetem rektora volt. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács, a Vízügyi Nagytanács és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagja. 1891-től a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet elnöke, 1879-től 1882-ig a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Közlönyének szerkesztője volt. Mint rektor a műszaki oktatás matematikai megalapozása, a gazdasági képzés kiszélesítése, valamint az oktatás, ill. a műegyetem gyakorlati kapcsolatainak kiépítése terén végzett eredményes munkát. Mérnöki kari tekintély megteremtéséért folytatott küzdelmekben ő javasolta 1888-ban a műszaki doktorátus bevezetését, melyet 1902-ben az ő tanítványa, Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnök szerzett meg elsőként. Vezető szerepe volt a műegyetemi diákszociális intézmények megszervezésében. Jelentős volt szakirodalmi működése is.

120 éve született Bruckner Zoltán mérnök

Késmárkon, 1902. december 12-én született Bruckner Zoltán (1902-1958) vegyészmérnök. A budapesti Műegyetemen 1926-ban vegyészmérnöki oklevelet, 1929-ben doktorátust szerzett.  1925-34 között a Műegyetem szerves kémiai intézetében Zemplén Géza (1883-1956) kémikus, professzor mellett dolgozott, mint tanársegéd, 1934-1944 között a Hungária Guttapercha és Gumi Gyár főmérnöke, majd műszaki igazgatója volt. 1945-ben a Szovjetunióba hurcolták, ahol 1950-ig a műanyagfeldolgozási problémákkal és új építőipari anyagok előállítási technológiájával foglalkozott. 1950-1955 között a Gumiipari Központi Kutató Laboratórium helyettes vezetője, majd 1955-től egészen a haláláig az intézmény vezetője volt.

 

Energiapolitikai eszmecsere Budapesten

Az Energiapolitika 2000 Társulat a hazai energiapolitika aktuális kérdéseinek megvitatására havi rendszerességgel Budapesten tartja az Energiapolitikai Hétfő Esték című előadás-sorozatát. December 12-én a 17-19 óra közötti előadás témaköre: energetikai kiútkeresés lehetőségei Közép-Európában. Előadó: Prof. Dr. Aszódi Attila mérnök, a BME Természettudományi Kar dékánja. Bővebb infó: enpol2000.hu

40 éve „keltették életre” Pakson, az I. reaktort

Az atomenergia békés célú, magyarországi felhasználásáról már 1966 decemberében folytattak magyar-szovjet tárgyalásokat. Később a felek megállapodtak, hogy Pakson négy db 440 megawatt teljesítményű atomerőmű létesül. 1982 december 14-én fizikai értelemben „életre kelt” az atomerőmű I. számú reaktora. A reaktor fizikai indítása, a szabályozott láncreakció megvalósítása technikai mérföldkő a hazai energetikában.

220 éve született Bolyai János matematikus-hadmérnök

Kolozsváron, 1802. december 15-én született Bolyai János (1802-1860) matematikus és hadmérnök, „az erdélyi tudományosság legkiemelkedőbb képviselője”, a XIX. század legnagyobb magyar matematikusa (képünkön kolozsvári szülőháza). Valóságos csodagyerek volt, mégsem tanulhatott Göttingenben, helyette a bécsi katonai akadémiára került és ott 21 évesen kitűnő eredménnyel végzett. 1823. november 3-án apjához, Bolyai Farkas matematikus, tanárhoz írt levelében közölte az abszolút geometria felfedezését: „A semmiből egy új más világot teremtettem.” A párhuzamosok euklideszi axiómáját elvetve, előbb a hiperbolikus geometriát vázolta fel, majd az általa abszolútnak nevezett geometriát dolgozta ki. 1831-ben megjelent Appendix című művével megalkotta a nemeuklideszi geometriát, amely nélkülözhetetlen alapot jelentett a XX. század fizikai elméletei számára.

 

100 éve született Habuda Zsigmond mérnök

Pécsett, 1922. december 18-án született Habuda Zsigmond (1922-1981) közlekedési mérnök. 1945-1959 között a Belügyminisztérium (BM) állományába tartozott. 1949-ben a tiszti iskolát, 1952-1958 között a Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki karát végezte el. 1959-ben, mint egyetemi tanársegéd a gépjárművek tanszék jogelődjére került, 1963-tól adjunktus lett. 1964-ben szerezte meg az egyetemi műszaki doktori oklevelet. Közben a BM Közlekedésrendészetében mérnök-századosként dolgozott. Tagja volt a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Országos Műszaki Választmányának is.

 

10 éve 20 évre kapott ÜH engedélyt a paksi I. blokk

Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hivatalos levelének mellékletében 2012. december 18-án érkezett Paksra az I. blokk üzemidő hosszabbítási (ÜH) engedélye, mely alapján a harmincéves üzemeltetést követően 2012. december 28-tól további kétszer tíz évet, így 2032. december 28-ig üzemelhet.

 

140 éve született Balás Jenő mérnök

Gyergyóremetén, 1882. december 19-én született Balás Jenő (1882-1938) bányamérnök, kutató, a magyar bauxitbányászat úttörője, jelentős vízszabályozási munkálatok tervezője. Mérnöki oklevelét 1907-ben a selmecbányai főiskolán nyerte. 1912-ben Kolozsvárott magánmérnöki irodát nyitott és Erdély apró ércbányáit szövetkezetbe tömörítette; utóbb saját bányavállalata lett. Nagy érdemei vannak a Vértes és Bakony hegység országos kincset jelentő bauxittelepeinek (Gánt stb.) felfedezésében és feltárásában. 1922-23-ban megszerezte magának a bányajogosítványokat, ezeket a későbbi Bauxit Trösztnek eladta. Újabb kutatásainak befektetései anyagilag tönkretették. 1934-ben kidolgozta és könyvben ismertette a budapesti hévvizek hidrológiai rendszerét. 1935-ben a Velencei-hegységben végzett érckutatásokat, de anyagiak híján nem tudott eredményt elérni. Kidolgozta a Velencei-tó rendezési tervét. 1936-ban a Balaton holtterületeinek megszüntetésére és a Sió-csatorna hajózhatóvá tételére dolgozott ki újabb terveket.

 

140 éve született Kertész Béla mérnök

Kolozsmonostoron, 1882. december 24-én született Kertész Béla (1882-1970) gépészmérnök, mozdony-konstruktőr. Mérnöki oklevelét1904-ben a József Nádor Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. Még ez évben az Államvasutak Gépgyárába [a Magyar Állami Vas-, Acél- és Gépgyár (MÁVAG) jogelődje] került gyakornoknak a mozdonyszerkesztési osztályra, 1923-ban osztályvezetője lett és a világviszonylatban is bevált 424-es sorozatszámú mozdony szerkesztését irányította. A MÁV valamennyi, a MÁVAG-ban készült mozdonyának szerkesztésében részt vett. 1932-ben gyárigazgatónak nevezték ki.

 

150 éve született Schulek János mérnök

Pesten, 1872. december 26-án született Schulek János (1872-1948) építészmérnök, Schulek Frigyes építész, műegyetemi tanár, akadémikus fia. Édesapja egyik főművének, a Halászbástyának ő volt az építésvezetője. Ő fedezte fel, majd tárta fel 1934-ben több méteres földhordalék alól Hunyadi Mátyás visegrádi palotáját.

280 éve született Born Ignác tudós

Gyulafehérváron, 1742. december 26-án született Born Ignác (1742-1791) geológus, felvilágosult tudós, udvari tanácsos, a világ első nemzetközi tudományos társaságának az alapítója. Nagyszebenben, majd Bécsben és Prágában tanult jogot, később fordult a természettudományok felé. 1770-től kezdve a császári bányahivatalban dolgozott, ennek később vezetője is lett. Utasításai alapján 1786-ban Selmecbánya mellett, Szklenóbányán létesítették az első európai modern foncsorozó (amalgámozó) üzemet az arany-, ezüst- és rézércek gazdaságos kinyerésére. Az új eljárás helyszíni tanulmányozására Born Ignác a bányászat és kohászat legjobb külföldi képviselőit hívta össze 8 országból, még Amerikából is. Ezt az 1786-os selmecbányai összejövetelt tarthatjuk a világ első nemzetközi műszaki-tudományos kongresszusának. Javaslatára alapították meg az első nemzetközi bányászati egyesületet, melynek 1789-ben 147 tagja volt. Born Ignác jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Antoine Laurent Lavoisier (1743-1794) francia kémikus nézetei hazánkban elterjedjenek, küzdött az alkímia ellen. Több forrás szerint, Wolfgang Amadeus Mozart közel állt Born Ignác köreihez, és a Varázsfuvola szövegkönyvírója, Emanuel Schikaneder Born Ignácról mintázta az opera főhősét, Sarastrót.

120 éve született Soós István mérnök

Kisújszálláson, 1902. december 27-én született Soós István (1902-1959) vegyészmérnök, mikrobiológus, borász és egyetemi tanár. 1952-től a Kertészeti Főiskola előadója, majd 1954-től a borászati tanszék vezetője volt. Nevéhez és munkásságához fűződik a magyar borászati mikrobiológia megalapítása, a magyar borélesztő-gyűjtemény, valamint a borvizsgálati módszerek fejlesztése.

 

40 éve termel villamos energiát Pakson, az I. reaktorblokk

A paksi atomerőmű I. blokkját 1982. december 28-án az országos hálózatra kapcsolták, így kezdetét vette a próbaüzem. A primer oldalon nyomott-vizes, vízhűtésű, víz moderátorú, VVER–440, V–213 típusú reaktorban megvalósított szabályozott láncreakció által termelt hőenergia révén a szekunder körben két db 220 MW-os turbina és generátor közül a 2. gépcsoport mozgásba lendült, így a párhuzamos kapcsolás révén először 60-70 MW-os terheléssel megkezdte a villamosenergia-termelést.

 

140 éve született Mattyók Aladár mérnök

Pomázon, 1882. december 28-án született Mattyók Aladár (1882-1960) építészmérnök, szakíró, több sportlétesítmény tervezője. Nevéhez fűződik a Millenáris Sporttelep betonteknőjének tervezése. A Császár versenyuszoda és a Nemzeti Sportuszoda tervezésében is közreműködött. Jelentősebb munkája még a Ferencvárosi Torna Club és a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club pályájának tervezése és kivitelezése is.

 

120 éve született Kardos György mérnök-történész

Szombathelyen, 1902. december 31-én született Kardos György (1902-1953) építészmérnök, történész, a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) alapító elnöke. Műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen doktorált, majd a műszaki tudományok kandidátusa lett 1952-ben. Budapesten, Wälder Gyula építész magánirodájának műépítésze volt, majd a Műegyetem Építészmérnöki Osztály Ókori Építéstörténeti Tanszék oktatója lett. 1938-1941 között állástalan mérnök, a világháború alatt munkaszolgálatos volt. 1945. áprilisától az Építőipari Műszaki Egyetem (ÉME) Építészmérnöki Osztály Újkori Építészettörténeti Tanszék tanársegédje, adjunktusa, majd 1949-1951 között tanára volt.  A III. számú Építéstörténeti Tanszék ny. r. tanára (1951-1952), egyetemi tanára (1952-1953); közben az ÉME Építészmérnöki Kar dékánja (1951-1952), az ÉME első rektora (1952-1953) volt. Építészettörténettel, elsősorban az ókori építészet, ill. a magyar barokk és a magyar klasszicista építészet történetével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a magyar építészmérnök-képzés kialakításában, az új ÉME megalakításában.

 

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2022-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV.
1967-1990. – Akadémiai Kiadó

Fejér László szerk.: Vizeink krónikája
2001. VMLK Budapest

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal kiadványai
Internet: sztnh.gov.hu

Millenáris Tudástár: „Álmok Álmodói 20” kiállítás digitalizált dokumentumai
Internet: tudastar.almokalmodoi.hu

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
 Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Egyéb életrajzi és műszaki források

 

 

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök,
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja

piac

Tizenhét járásban telepíthetnek még könnyebben szélerőműveket

Tizenhét járásban telepíthetnek még könnyebben szélerőműveket az Energiaügyi Minisztérium (EM) javaslatára – közölte a tárca október 2-án.   Magyarország élenjáró szerepre törekszik a zöld energia termelésében és tárolásában. Tavalyelőtt megszülettek a...

digitális mérnök újság

Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)