Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2024 júniusában.

100 éve született Győri Dániel vegyész

Kosdon, 1924. június 1-én született Győri Dániel (1924-2012) vegyész, a hazai talajtani oktatás és kutatás meghatározó személyisége. Felsőfokú tanulmányait az ELTE-en végezte és 1952-ben kapott diplomát. Szakmai pályafutását az MTA Talajtani Kutatóintézet Talajtani Osztályán Stefanovits Pál munkatársaként kezdte. 1964-ben került Keszthelyre, ahol ezután élete végéig dolgozott, oktatott, kutatott. Tevékenysége során jelentős eredményeket ért el az alapfokú, a doktori és szakmérnöki képzésben, részt vállalt a talajtan, talajjavítás, agrokémia tárgyak tematikájának kidolgozásában, szakvezetői teendőket látott el dombvidéki melioráció, talajerőgazdálkodás, növényvédelem és agrokémia témakörökben. Tudományos munkássága során kezdetben talajfizikával, később talajkémiával foglalkozott. Kutatási területe: a mikroelemek szerepe a növénytáplálásban, és a talajtermékenység a biogeokémiai körforgalom alakulásában. A mikroelemek kutatásával eltöltött évtizedek alatt a hazai és nemzetközi szakmai körökben nagy elismertséget szerzett.

125 éve született Békésy György biofizikus, mérnök-kutató

Budapesten, 1899. június 3-án született Békésy György (1899-1972) fizikus. Vegyészmérnöki diplomáját Svájcban szerezte, idehaza Tangl Károly (1869-1940) egyetemi tanárnál doktorált kísérleti fizikából. Utána a Postakísérleti Állomáson (később: Intézet, PKI) kezdett dolgozni, ahol a telefonon keresztüli hangátvitel javítása volt a feladata. Legjelentősebb eredménye a felső fülben lejátszódó folyamatok leírása és a hallás természetére vonatkozó teljesen új elmélet megalkotása volt. Kimutatta, hogy a belsőfülben, a csigában lévő alaphártya ugyanúgy feszítetlen, ahogyan a középfület határoló dobhártya is az. Így a hangmagasság érzékelése nem történhet az alaphártya rezgésének rezonanciájával. Bebizonyította, hogy a csigában a hang érzékelésekor nem szabályos állóhullámok alakulnak ki, hanem egy hullám halad végig, amelynek amplitúdója a frekvenciától függően a mintegy 30 mm hosszú járat más-más helyén éri el maximumát. Azt is kimutatta, hogy e hullám csak a gyújtó szerepét tölti be a hangérzetet közvetítő idegsejtek működésében, melyhez az energiát a csigában elektrokémiai források szolgáltatják. 1944-ben egy bombatalálat érte PKI-s laboratóriumát, műszerei és feljegyzései elpusztultak. Budapest ostromakor, majd az azt következő időben a kutatás gyakorlatilag lehetetlenné vált. 1946-ban fizetetlen kutatói szabadságot kapott és Svédországba, a Karolinska Intézetbe utazott, hogy a füllel kapcsolatos munkáját folytathassa. Következő évben (budapesti munkáltatójának engedélyével) itt fogadta el a Harvard Egyetem meghívását. Szabadságának lejártakor kérte annak meghosszabbítását, amit 1948-ban elutasítottak. Békésy így nem tért vissza Magyarországra, gyakorlatilag emigrált és a Harvardon maradt a következő 16 évben. Immáron Georg von Békésy „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért” 1961-ben orvostudományi Nobel-díjat kapott. Életének utolsó éveit Honoluluban töltötte az ottani egyetemen, ahol kutatási témáját kiszélesítve, általában az emberi érzékeléssel foglalkozott.

140 éve született Kozma Lajos mérnök

Kiskorpádon, 1884. június 3-án született Kozma (születésekor: Fuchs) Lajos (1884-1948) Kossuth-díjas építészmérnök, grafikus, iparművész, egyetemi tanár. Tanulmányait 1902-1906 között a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte. Mestere Jánszky Béla (1884-1945) építész volt. Később a fiatal építészek népies szecessziós irányú, a Kós Károly törekvései nyomán alakult szellemi körnek lett a tagja. E fiatalok igyekeztek korszerű, egyben nemzeti jellegű építőművészetet megvalósítani, gyűjtötték a népi építészet motívumait, vázlatokat, rajzokat, metszeteket készítettek a falusi épületekről, templomokról, kapukról és ezeket a stílusjegyeket beépítették a terveikbe. Letisztult formavilágú, gondosan tervezett családi házai és villái zömében Budapest II. kerületében valósultak meg. 1946-tól az Iparművészeti Főiskola tanára volt.

120 éve született Galli László mérnök

Léván, 1904. június 3-án született Galli László (1904-1979) mérnök, mérnökgeológus, tervező. 1928-ben a budapesti Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. 1935-ig Budapesten kisebb vállaltoknál, 1935-1937-ben a Veszprémi Államépítészeti Hivatalnál dolgozott. Két évig volt a budapesti Műegyetemen tanársegéd, majd 1939-től magánmérnök. Az 1949. évi államosítások után építési és tervező vállalatoknál töltött be vezető beosztásokat. Elsősorban a vízépítési műtárgyak, árvédelmi töltések talajmechanikai kérdéseinek kiváló szakértője volt. Főbb művei: – Hidrológia az építőmérnöki gyakorlatban. Bp., 1954. – Földgátak tervezésének alapelvei. Bp., 1860. – Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata. Bp., 1976. – A földtan alkalmazása a víz- és mélyépítésben. Bp., 1977.

170 éve született Rombauer Emil tanár

Szklenón, 1854. június 4-én született Rombauer Emil (1854-1914) természet-, és vegytantanár, tankerületi főigazgató. Tanulmányait a stuttgarti műegyetemen, a tübingai és a pesti tudományegyetemeken végezte. Bölcseletet és természettudományokat hallgatott. Kémiából és természettanból tett tanári vizsgát. 1880-82-ben tanársegédként működött a budapesti műegyetem kísérleti természettani tanszékén, 1881-85 között tanár volt a selmecbányai evangélikus főgimnáziumban. 1885-ben az újonnan alapítandó brassói állami főreáliskola megszervezésére, majd igazgatására kapott megbízást. 1905-ben a budapesti V. kerületi állami főreáliskola igazgatójává nevezték ki. Pályája során elnyerte a címzetes tankerületi főigazgató címet. Az országos közoktatásügyi tanács tagja és az országos középiskolai tanáregyesület alelnöke volt.

100 éve született Rudnyánszky Pál mérnök

Miskolcon, 1924. június 5-én született Rudnyánszky Pál (1924-2014) építészmérnök. 1949-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. Kivitelezői majd műszaki fejlesztési tevékenységet végzett a volt ÉVM és a volt NIM vállalatainál. Tevékenységei köréből nagy fontosságú az energiatakarékosságot biztosító hőszigetelő anyaggyártó beruházások létesítése volt. Az építőipari kivitelezés és anyaggyártási tevékenysége mellett tudományos munkássága a könnyűbeton-, hő-, hang-, és vízszigetelő termékek fejlesztésére irányult. A magyar perlitkőzet ipari méretű alkalmazásába vételében 1958 óta a hazai perlit komplex hasznosítása fejlődését aktívan előmozdította.

Környezetvédelmi világnap

Stockholmban, 1972. június 5-16. között tartották az ENSZ első, „Ember és bioszféra” címet viselő környezetvédelmi konferenciáját. Az ENSZ soron következő közgyűlése e konferencia javaslatára, még abban az évben környezetvédelmi világnappá nyilvánította a stockholmi tanácskozás kezdőnapját.

130 éve született Álgyay Hubert Pál mérnök

Szegeden, 1894. június 6-án született Álgyay Hubert Pál (1894-1945) mérnök. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte s 1921-ben az I. sz. hídépítéstani tanszéken Kossalka János (1872-1944) professzor tanársegédje lett. 1926-tól a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa, 1934-től a dunai hídépítési szakosztály vezetője, majd közlekedésügyi államtitkár volt. Ő tervezte a budapesti Petőfi hidat, és ő irányította a Margit híd kiszélesítésének munkálatait is. 1935-37 között a Fővárosi Közmunkatanács elnöke, 1937-től műegyetemi magántanár, 1941-től a BME I. sz. hídépítéstani tanszék tanára. Szakirodalmi munkássága is jelentős volt. A Magyar Mérnök- és Építész-egylet 1934-ben Hollán-pályadíjjal jutalmazta.

90 éve született Révész Pál matematikus

Budapesten, 1934. június 6-án született Révész Pál (1934-2022) matematikus. 1957-ben kapott alkalmazott matematikus oklevelet az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd a Valószínűségszámítási Tanszékén lett oktató. 1964-től 1987-ig az MTA Matematikai Kutatóintézet (ma Rényi Intézet) tud. munkatársa volt. 1987-től 1997-ig a budapesti, 1985-től 1997-ig pedig a bécsi műegyetemeken is tanított. Több hazai és nemzetközi tudományos szervezet munkájában is aktívan részt vett; a nyolcvanas évektől az MTA rendes tagja. Jelentősek a szochasztikus folyamatok úgynevezett erős approximációjával, valamint a valószínűség-sűrűségfüggvény becslésével kapcsolatos eredményei.

125 éve született Pohl Artúr mérnök

Pozsonyban, 1899. június 7-én született Pohl Artúr (1899-1981) mérnök. A brnoi műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1924-ben. 1939-ig Pozsonyban mérnök, a bécsi székhelyű Schmoll-gyár pozsonyi leányvállalatát vezette, majd Budapestre költözött, a Keleti és Murányi Vegyészeti Rt.-nél dolgozott, 1947-től a Magyar Vegyiművek üzemvezetője, ill. jogutódjának, az Egyesült Vegyiműveknek a főtechnológusa. 1957-ben vonult nyugalomba, 1964-től 1979-ig a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárában dolgozott, elsősorban középkori magyar pénztörténettel foglalkozott, a XIV és XV. századi magyar pénzek verdejegyeinek feloldását kutatta. Szakmai cikkei az Érem c. folyóiratban és a Numizmatikai Közlönyben jelentek meg. 1973-79. között az MTA Magyar Numizmatikai Társulatának alelnöke volt.

240 éve született Sváiczer Gábor mérnök

Kassán, 1784. június 11-én született Sváiczer Gábor (1784-1845) bányamérnök. Tanulmányait 1804-től a selmecbányai akadémián, majd külföldi bánya- és kohóvállalatoknál folytatta. Működését Szomolnokon kezdte, majd kutatásai alapján újból üzembe helyezte a felhagyott aranyidai nemesfémbányákat. Sikeres működése alapján bízták meg a válságos helyzetbe jutott Nagybánya környéki állami bányák, kohók és pénzverő vezetésével. Miután a bányászatot itt is újjáteremtette, 1834-ben a selmecbányai kamaragrófság vezetésével bízták meg. Új feltárásokkal, a kohók üzemének javításával, több technikai újítással kerületét újjászervezte és ismét jövedelmezővé tette.

270 éve született Zach Ferenc Xavér János csillagász

Pesten, 1754. június 13-án született Zach Ferenc Xavér János (1754-1832) csillagász. A bécsi katonai-műszaki akadémián végezte tanulmányait, majd geodéziai munkálatokban vett részt, a hadseregből kilépve lett a lembergi egyetem tanára. Állásának megszűnte után Párizsba, majd Londonba ment, ahol a szász követ, Brühl gróf mellett kezdett csillagászattal foglalkozni. Ajánlására 1786-ban II. Ernő Szász-gothai herceg szolgálatába lépett, felépítette a Gotha melletti Seebergen, a mai értelemben is modernnek számító csillagvizsgálót. 1798-ban összehívta az első nemzetközi csillagász-találkozót. A rendszeres adatközlés érdekében megindította az Allgemeine Geographische Ephemeriden (1798-99) 1800-ban a Monatliche Correspondenz zur Beförderung Erd- und Himmels-Kunde havi csillagászati-geodéziai szakfolyóiratot, 1818-25 közt a Genovában megjelenő Correspondence astronomique c. folyóiratot. A herceg halála után özvegyének főudvarmestere, Dél-Németországba, majd Olaszországba, 1827-ben Párizsba, utóbb Frankfurt am Mainba, majd ismét Párizsba utazott. Értékesek műszertechnikai és életrajzi tanulmányai, először ő szorgalmazta a változócsillagok rendszeres megfigyelését.

140 éve született Mercader Jenő mérnök

Léván, 1884. június 13-án született Mercader Jenő (1884-1958) mérnök. Selmecbányán, a Bányászati és Erdészeti Főiskolán 1908-ban vaskohómérnöki oklevelet szerzett. Hosszabb amerikai tanulmányút után különböző hazai hengerművekben dolgozott. 1921-től a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. tulajdonában levő csehszlovákiai Korompai Vas- és Acélgyár hengerművének, majd a trineci Bánya- és Kohóvállalatok hengerművének volt a vezetője. Elméleti téren legjelentősebb eredménye a nyújtó oválüregek méreteinek megállapítására kidolgozott Mercader-féle formula, gyakorlati téren több korszerű szalagsor megépítése és üzembe helyezése. 1945 után részt vett a hazai kohászati üzemek korszerűsítésében és fejlesztésében. 1950-től a Kohóipari Tervező Iroda hengerműtervező osztályának vezetője volt. Elméleti eredményeit a hazai és külföldi szakirodalom egyaránt számon tartotta.

140 éve született Sklenár János mérnök

Budapesten született Sklenár János (1884-1954) gépészmérnök, feltaláló, konstruktőr. Az I. világháború idején Fischamenden, a katonai légügyi motorkísérleti állomáson kezdte meg repülőgépekhez szelep nélküli, gömbtolattyús csillagmotorokkal kapcsolatos kísérleteit. Németországban, Franciaországban majd Svédországban tökéletesítette gömbtolattyús vezérlését. Sklenár-motorok konstrukciójukban és 25-től 736 kW-ig terjedő teljesítményükkel a legjobb csillagmotorokkal vetekedtek.

120 éve született Greschik Gyula mérnök

Lőcsén, 1904. június 14-én született Greschik Gyula (1904-1982) gépészmérnök. 1928-ban diplomázott a budapesti Műegyetem Gépészmérnöki Karán. 1928-1938 között a Ganz Hajógyár emelő- és szállító-berendezések tervezési osztályán kezdte pályáját, mint tervezőmérnök; 1938-1944 között főmérnök, 1944-1946 között osztályvezető, 1946-1949 között cégvezető volt. 1939-1951 között a BME Gépészmérnöki Kar Gépszerkezettani Tanszék oktatója, előadó tanára volt. 1949-1951 között az Állami Ipari Tervező Iroda Darutervezési Főosztályát vezette. 1951-1954 között a Darutervező Iroda, illetve az Állami Ipari Tervező Iroda Darutervezési Főosztályának műszaki vezetője volt. 1952-1960 között a BME Gépészmérnöki Kar Emelőgépek és Szállítóberendezések Tanszék, illetve az Építő- és Anyagmozgató Gépek Tanszék címzetes egyetemi tanára volt. 1954-1960 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium Tervező Iroda (KGMTI) Daru- és Gépszerkesztési Irodájának vezetője volt. 1960-1969 között tanszékvezető egyetemi tanár volt. 1969-1971 között egyetemi tanárként dolgozott. 1971-ben nyugdíjba vonult. Ganz Hajógyárban több gépipari terméket tervezett, egyebek közt a háborút követő újjáépítésekhez használt úszódarut. Számos külföldi és hazai lapban jelentek meg tanulmányai. Jelentős tudományos munkát végzett szakterülete egyetemi jegyzeteinek megírásában. Munkásságát 1959-ben Pattantyús Ábrahám Géza-emlékéremmel ismerték el.

150 éve született Böckh Hugó geológus

Budapesten, 1874. június 15-én született Böckh Hugó (1874-1931) geológus, egyetemi tanár, akadémikus, a kőolaj- és földgázkutatás elismert tudósa. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte, utána a budapesti Műegyetemen Schmidt Sándor (1855-1904) professzor mellett lett tanársegéd. 1900-tól a selmecbányai Bányászati Akadémia tanára. 1910-től vezette az Erdélyi-medence földtani tanulmányozását és fúrásos kutatását. 1915-ben javaslatára kezdődtek a kincstári kőolajkutatások Egbell (Nyitra vármegye) határában. Sikeresen alkalmazta Eötvös Loránd torziós ingáját, s ezzel az új geofizikai módszert bevezette a kőolajkutatásba. 1918-tól az állami bányászati monopóliumok és kutatások központjának igazgatójává nevezték ki. Állami szolgálattól megválva, 1921-ben az Anglo-Persian Oil Co. tanácsadójaként szerteágazó külföldi kőolajkutatási tevékenységet folytatott. Külhoni működésének kiemelkedő eredménye volt iraki és iráni munkássága, de Közép- és Dél-Amerikában is számottevő geológiai kutatásokat végzett. Hazatérve, 1929-ben átvette a Földtani Intézet vezetését.

140 éve született Bartha Károly mérnök

Budapesten, 1884. június 18-án született Bartha Károly (1884-1964) hadmérnök, vezérezredes. 1904-ben végzett a mödlingi katonai akadémián. Az I. világháború idején magasabb parancsnoki tisztségeket töltött be. 1938. szeptember 15. és 1942. szeptember 25. között honvédelmi miniszter volt. Minisztersége alatt tér vissza Kárpátalja, Észak-Erdély és Délvidék. A háború után Venezuelában telepedett le, ahol vasútépítő mérnökként dolgozott.

80 éve szerzett először hazánkban magyar nő műszaki doktorátust

A Műegyetemen 1944. június 21-én doktorává avatták az 1919-ben Daruváron született Mészáros Jolánt, az első nőt, aki hazánkban a műszaki doktori fokozatot megszerezte. Mészáros Jolán mérnöki oklevelének megszerzése (1941) után két évig tanársegéd volt a Műegyetemen. Ezt követően néhány évig a Kémiai Intézetben élelmiszerek vizsgálatával foglalkozott. Élelmiszerkémiai munkássága alapján 1946 őszén külföldi tanulmányútra ment. 1947-ben férjével együtt megalapította a „SIVIS” céget. 1950-1954 között a Zürichi Egyetem Radiológiai Laboratóriumában folytatta kutató munkáját, majd 1955-1965 között humán-toxikológiai problémákkal foglalkozott az Egyetem Orvosi Bírósági Intézetében. 1963-64-es években a Berkeley Egyetemen továbbképzésben vett részt. 1965-ben az Zürichi Kantonales Laboratóriumba került, ahol folytatta az élelmiszerkutatást, s ezen belül is a toxikológia kérdéseinek vizsgálatát. Munkásságát negyedszáz publikáció és számos előadás fémjelzi.

240 éve született Kerekes Ferenc matematikus

Arad megyei Erdőhegyen, 1784. június 22-én született Kerekes Ferenc (1784-1850) matematikus, kémikus, főiskolai tanár, akadémikus. 1795-ben a debreceni református főiskolán kezdte tanulmányait. 1803-ban a felsőbb tudományok hallgatói közé íratott be; ezt elvégezte, majd egy évig a főiskolában a latin iskolai növendékeknek volt a köztanítója, 1811-ben pedig a kisújszállási fiúiskolának két évig volt igazgatója. Ezután a keszthelyi gazdasági intézetet látogatta és az ottani tanárokkal szellemi társalgásban töltött el fél évet; majd a mértani tudományokban való szélesebb körű ismeretek megszerzése érdekében Bécsbe tette át lakását, ahol a hazai nyelv művelésére is fordított időt. Az irodalmi munkássága elsősorban matematikai, kémiai és pedagógiai tárgyú volt. Nevét egy lipcsei pályázatra beküldött, a komplex számok elméletéről szóló és díjazott írása tette ismertté. 1990. október 14-én a balatonfüredi temetőben állítottak tiszteletére emlékkövet. 2000-ben pedig az erdőhegyi református templom falán emléktáblát lepleztek le emlékére.

150 éves a svábhegyi fogaskerekű vasút

Budapesten a szőlőkkel beültetett és erdőkkel borított Svábhegy a XIX. századtól jelentős fejlődésnek indult, megépültek az első villák, színészek, írók és művészek pihenőhelyévé, majd a városiak kedvelt kiránduló helyévé vált. A megnövekedett közlekedési igény kielégítésére a Budai Közúti Vaspálya Társaság már 1868-tól üzemeltetett lóvasutat, amely pályáját a Lánchíd budai hídfőjétől Zugligetig építette ki. Az 1871-ben megnyitott első európai fogaskerekű vasút, a Vitznau–Rigi-vasút tervezője és építője, Niklaus Riggenbach (1817-1899) mérnök az Internationale Gesellschaft für Bergbahnen nevű bázeli társaság nevében 1873-ban kérelmezte a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút építését. A vasútvonal építése az engedélyokirat 1873. július 3-án kelt kiadása után kezdődött. A kivitelezési munkák irányítója a svájci származású, Cathry Szaléz Ferenc (1834-1901) mérnök volt, aki a villáját a vasút közelében építette. Az egy évig tartó munkák követően, öt évvel a világ első közforgalmú fogaskerekű vasútjának átadása után – Európában harmadikként –, az első szerelvény 1874. június 24-én, délután 4 órakor már közlekedett.

125 éve született Pichler János mérnök

Aradon, 1899 június 24-én született Pichler János (1899-1984) vízmérnök. Oklevelét 1925-ben a budapesti Műegyetemen szerezte. Több magánmérnöki irodánál és vízszabályozó társaságnál dolgozott. 1932-től a Csepel-szigeti Ármentesítő Társulat igazgató főmérnöke és a Tisza-Dunavölgyi Társulat titkára. 1948-tól az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál, illetve jogelődeinél az ár- és belvízvédelem fejlesztésében vett részt, közreműködött az ezzel kapcsolatos szervezet (ÁBKSZ) létrehozásában. 1963-tól 1971-ig az Országos Vízügyi Beruházási Vállalatnál, illetve jogelődjeinél a dunai vízerőmű-rendszer beruházási munkáinak egyik vezetője. A Fertő-táj Bizottság titkári pozíciójában jelentős szerepe volt a Fertő-vidék kutatásának megszervezésében és irányításában.

100 éve született Szablya János Ferenc mérnök

Budapesten, 1924 június 25-én született Szablya János Ferenc (1924-2005) gépészmérnök. 1939-ben szüleivel az USA-ba utazott, ahol apja rendezte a New York-i világkiállítás magyar pavilonját. A háború alatt – mint egyetemi hallgatót – nem hívták be katonának, és így évvesztés nélkül fejezte be tanulmányait. A József Nádor Műszaki és Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott gépészmérnöki diplomát. A háború utáni szovjet elnyomás erős antikommunizmust váltott ki belőle, már akkor is a személyes szabadságban és a kulturális különbözőségben hitt, amikor az még nem volt beszédtéma. A Ganz Villamossági Gyárban kezdett dolgozni, ahol annak idején az ország elektromos hálózatának helyreállításán fáradoztak. Közben tanított a Műegyetemen, először részmunkaidőben, azután adjunktusként főállásban. 1956 őszén, miután a szovjetek leverték a forradalmat, nejével és három kis gyerekével elhagyta az országot. Bécsben a Soproni Erdőmérnöki Egyetemen kapott munkát, segítette az egyetemet Vancouverbe áttelepíteni. John Szablya azonnal felvételt nyert a British Columbia Egyetemre. 1963-ban a Washingtoni Állami Egyetem (WSU) oktatója, 1965-ben a villamosmérnöki szak professzora lett. Tudományos munkássága során kidolgozta az elektromechanikus energiaátalakítás általános teóriáját, és alaptanulmányokat folytatott a nem-lineáris elektromágneses erőkkel kapcsolatosan. A WSU-n tagja volt az első olyan tanárcsoportnak, amely már akkor környezetvédelmet tanított, amikor még csak az első kurzusokat állították össze ebben a szakmában. Ő fejlesztette ki az „Energiagazdálkodás és tervezés” tantárgyat a WSU-n, ezt több éven át tanította is. Vendégprofesszor volt számos egyetemen, sok előadást tartott az energiáról és annak a kultúrához való viszonyáról. A mérnöki kamara tagja volt az USA hét államában és két kanadai provinciában.

70 éves a köz- és így békéscélú atomenergetika

Pakson, a Látogatóközpontunkba érkezők az tudják, hogy magyar tudósok is részt vettek a nukleáris tudomány születésének tekinthető 1942-es chicagoi kísérletekben, de meglepetéssel fogadják azt az infót, hogy a nukleáris bázisú köz- és így békéscélú villamosenergia-termelés a Szovjetunióban, Moszkvától 100 kilométerre, délnyugatra található Obnyinszk városa mellett kezdődött. 1954. június 26-án 17:30 órakor nyitották ki a tolózárat, a reaktorban felszabadított hőenergiából létesített gőzt a turbinára engedték és elvégezték a generátor szinkronizálását a szovjet energetikai rendszerrel. Miután rákapcsolták a villamos-hálózatra a generátoron és transzformátoron képződött öt megawattos elektromos energiát (ez tízezer lakás áramellátását biztosította), megkezdte működését a világ első közcélú atomerőműve. Egyes tudomány-történészek vitatják ezt az elsőséget. Az USA-ban már 1951-ben az ún. EBR (Experimental Breeder Reactor = Kísérleti Szaporító Reaktor) 1.400 kW-os hőteljesítményéből 200 kW-ot hasznosítottak elektromos energia előállítására. A villamos energiával az Idaho National Reactor Testing Station (Idaho Nemzeti Reaktorkísérleti Telep) egy épületének világítását látták el. Mivel e létesítmény nem a villamos hálózatra dolgozott, így nem tekinthető közcélú atomerőműnek. A jelzett obnyinszki reaktor közel tíz éven át Szovjetunió egyetlen atomerőműve volt. A kezdeti AM-1-es (Атом Мирный = Békés Atom) reaktor ma már nem létezik, 2002-ben végleg bezárták, ám nem műszaki, hanem gazdasági okok miatt. Kezdetben az orosz szakemberek grafit alapú fékezőanyagot (moderátor) és vízhűtést használtak. A későbbiek során e típusból fejlesztették ki az RBMK reaktorokat. Az első atomerőművet – a termelt hő hasznosítása mellett – számtalan kísérletnél használták. E kísérletek egyrészt már a tervezéskor kiépített berendezésekre, másrészt a később megépült 18 speciális hurokra épültek. A kísérletek célja alapvetően a később építendő erőművek üzemállapotainak elemzése volt. Az első pillanattól kezdve az atomerőmű izotópok gyártásában is részt vállalt, neutronfizikai kísérletek bázisa volt, illetve szilárdtest-fizikai kísérletek sorát hajtották itt végre. Az atomerőmű és a hozzá kapcsolódó kutatási központ katonai bázisként is szolgált, hiszen az ötvenes évek közepén itt kezdték el kiképezni a Szovjetunió első nukleáris tengeralattjárójának – Leninszkij Komszomol (vagy K-3) – legénységét is.

Tudomány- és technikatörténeti konferencia

Június 27-30. között Nagykárolyban rendezik az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) XVII. Tudomány- és technikatörténeti konferenciáját (TTK), mely fórumot teremt a matematika, műszaki- és természettudományok, valamint az ipar történetével foglalkozó Kárpát-medencei kutatók számára. Az elhangzott előadásokat a szerzőik megjelentethetik a Historia Scientiarumban. A rendezvény velejárója az egynapos (idén a június 30-ai) kirándulás a helyszín környékén, ahol ipartörténeti, építészeti és tudománnyal kapcsolatos nevezetességeket tekintenek meg a résztvevők. Bővebb infó: https://ttk.emt.ro

120 éve született Heim Ernő építész

Budapesten, 1904. június 29-én született Heim Ernő (1904-1980) Ybl-díjas (1957, 1971) építész. A BME-en 1927-ben kapott oklevelet. 1930-1970 között Budapest Főváros Városrendezési Osztályának dolgozója, tizenegy éven át annak vezetője volt. Munkatársaival készítette Budapest városfejlesztési programját 1933-39-ben, majd 1960-ban Budapest Városrendezési Szabályzatát. Kezdeményezte a Rákóczi út árkádosítását, a főútvonalak foghíjainak beépítését, a belvárosi üzletközpont kiépítését, a Római-part rendezését, a Józsefváros rekonstrukcióját. Magyar Iparművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára volt.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2023-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja