A Globális Cement- és Betonszövetség (Global Cement and Concrete Association) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonra és cementre vonatkozó nemzetközi meghatározásokat állapított meg, amelyeket a COP29 klímakonferencián mutattak be.

A 2024. november 11-22. között Azerbajdzsánban megrendezett COP29 csúcstalálkozón bejelentett fogalommeghatározások alapján a Globális Cement- és Betonszövetség (GCCA) reméli, hogy azok ösztönözni fogják a „zöld” beton és cement meghatározását és értékesítését. A víz, az adalékanyag és a cement, mint kötőanyag kombinációjából készült beton a víz után a második leggyakrabban használt anyag a Földön. Széles körben úgy tartják, hogy az egyik legkörnyezetkárosítóbb anyag, mivel a cement előállítása rendkívül energiaigényes, és nagy mennyiségű CO₂-t termel.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonra vonatkozó meghatározások „bizalmat keltenek a piacokban”. A GCCA különböző sávokat hozott létre az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és közel nulla kibocsátású beton és cement kategorizálására, amelyek világszerte használhatók. „Egyes helyeken a beton a megvásárolt termék, máshol pedig a cement, ezért fontos, hogy mindkettőre legyenek definíciók” – mondta a Dezeen-nek Andrew Minson, a GCCA beton és fenntarthatósági igazgatója. „A definíciók átláthatóságot és bizalmat teremtenek a piacokon, és segítenek a kormányoknak és a vállalkozásoknak a zöld cement és beton azonosításában, illetve vásárlásában. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású cement- és betontermékek iránti kereslet ösztönzése a köz- és magánbeszerzéseken keresztül kulcsfontosságú eszköz a szén-dioxid-mentesítés felgyorsításához” – nyilatkozta. „A GCCA a betonra vonatkozó globális referenciaküszöbértéket úgy határozta meg, hogy a különböző országokban a betongyártás során bevált gyakorlatnak tekintett értékek átlagát vette alapul. Ebből öt, A-tól E-ig terjedő, alacsony szén-dioxid-kibocsátású betoncsoportot és egy, AA betűjelű, közel nulla kibocsátású beton kategóriát határoztak meg. A küszöbérték felett további F és G sávokat adtak hozzá, hogy a teljes betongyártást lefedjék. A kategóriákat úgy tervezték, hogy a transzportbeton, az előregyártott és a falazott betonelemekre is alkalmazhatóak legyenek, és a globális felmelegedési potenciál (GWP) mértékegységeinek – a megkötött szén-dioxid-egyenérték köbméterenkénti mennyisége – és a betonminta nyomószilárdságának összehasonlításával mérik.

A GCCA „maximalizálni kívánja a szakemberek bevonását” a fogalommeghatározások használatával. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) cementgyártással kapcsolatos kutatásaira építve a GCCA az A-tól E-ig terjedő kategóriákat is meghatározta az alacsony és a közel nulla kibocsátású cementek számára a cement és a klinker aránya alapján, amely a cement fő összetevője, és az égetési fázisban készül. „A beton esetében a GCCA hozzáadta az F és egy nyitott végű G kategóriát, hogy függetlenül a GWP-től, a betonhoz egy sávot lehessen rendelni. Ez kiszélesíti az alkalmazást, és a részvétel maximalizálására törekedve befogadó jellegű. A cement esetében a GCCA nem találta fel újra a kereket, hanem útmutatást adott arra vonatkozóan, hogy az IEA termelésre vonatkozó meghatározásai hogyan használhatók az építőipari ágazatban jól bevált szén-dioxid-kibocsátási jelentéstételi folyamatot alkalmazó termékek esetében” – folytatta Minson. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású beton és cement kategóriáinak betűsávok formájában történő bemutatásával a GCCA reméli, hogy az épített környezetvédelemmel foglalkozó szakemberek számára megkönnyíti a fenntarthatóbb anyagválasztást. „A sávozás lehetővé teszi a projektcsapatok, az ügyfelek és a kormányok számára, hogy közöljék, milyen termékeket kell beszerezni vagy szállítani a megkötött szén-dioxid-kibocsátás (ECO2e) szempontjából, és az építkezés után milyen termékeket használtak fel a projektben. Ez lehetővé teszi a kitűzött célokkal való összehasonlítást. A sávozásnak előnyei vannak a környezetvédelmi terméknyilatkozatokból származó ECO2e-értékek közvetlen használatával szemben, mivel azok országonként következetesek, valamint érthetőek és hozzáférhetőek a nem betonszakértő építőipari szakemberek számára” – mondta el Minson.

Minson szerint a GCCA meghatározásokat az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építésre vonatkozó szabályozásokra is alkalmazni lehetne. „Arra számítunk, hogy ezeket a meghatározásokat a közbeszerzések során is használni fogják, és elvárjuk, hogy a szabályozásokban is alkalmazzák őket. A szabályozások és az ezt lehetővé tevő szabályrendszerek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az iparág elérje a nettó nulla célkitűzését.” Az ENSZ új tanácsot hoz létre az épített környezet szén-dioxid-mentesítésének felgyorsítására. Szintén a COP29 konferencián jelentette be az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) Épületek és Építőipar Globális Szövetsége az Épületek és Éghajlatvédelem Kormányközi Tanácsának megalakulását, amely az év elején a Chaillot-i Nyilatkozatban kitűzött célokat fogja megvalósítani. A tanácsot azért hozták létre, hogy segítsen felgyorsítani az építőipar szén-dioxid-mentesítésére irányuló erőfeszítéseket, amely az UNEP szerint a világ energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátásának 37 százalékáért felelős. A Dezeen-en közzétett, alacsony szén-dioxid-kibocsátású betonnal kapcsolatos kutatások között szerepel egy olyan újrahasznosítási „áttörés”, amely lebontott épületekből származó cementhulladékot és algákban termesztett mészkövet használ, amelyből szén-dioxid-semleges beton készíthető.

Forrás: https://www.dezeen.com/2024/11/26/low-carbon-concrete-definitions-cop29/