Átadták a Gyulai Várfürdő átalakított főépületét május 29-én, a Békés vármegyei város egymilliárd forint hazai forrást fordított a beruházásra.

Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár az átadó ünnepségen elmondta, Magyarország nem akar „blokkosodott világot”, azon dolgoznak, hogy Magyarország észak és dél, kelet és nyugat találkozási pontja legyen az iparban és a turizmusban is. „A Gyulai Várfürdő már közel jár ehhez” – fogalmazott. Kifejtette, 2020-ban a koronavírus-járvány küldte padlóra a turizmust; majd az orosz-ukrán háború miatt kialakult energiaválság és magas infláció következtében szűkültek be a fejlesztési lehetőségek és a források. Innen kellett felállnia az országnak és Gyulának is. „Ez a beruházás is bizonyítja, nekünk a béke az első” – húzta alá. A politikus szólt arról is, hogy Gyulának kitüntetett helye van a nemzeti emlékezetben is a török elleni harcok, Kerecsényi László várkapitány vagy Erkel Ferenc révén. Hozzátette, szerinte a polgár nem úgy él, ahogy tud, hanem azért dolgozik, hogy úgy élhessen, ahogy szeretne. Gyulát pedig polgárváros jelzővel szokás illetni – jelentette ki.

Gyula, 2024. május 29.
Görgényi Ernő polgármester, a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár, Kovács József fideszes országgyűlési képviselő és Kun Miklós, a Gyulai Várfürdő Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) a várfürdő átalakított főépületének avatásán 2024. május 29-én.
MTI/Lehoczky Péter

Görgényi Ernő polgármester hangsúlyozta, 2010 óta azzal a céllal fejlesztenek, hogy erősítsék a város négyévszakos jellegét, hiszen közvetve vagy közvetlenül több ezer ember megélhetését biztosítja a városban a turizmus. Ennek első állomása 2010-ben az AquaPalota megépítése volt, amely a 2010-es holt szezon (az év utolsó három és a következő év első három hónapja) 100 ezret el nem érő vendégforgalmát másfélszeresére bővítette. 2023-ban ez a szám már megközelítette a 200 ezret. Hozzátette, a gyulai önkormányzati cégek saját erőből is fejlesztenek, a várfürdő 2023-as, 476 millió forintos adózott eredményéből elvégezte két medence rekonstrukcióját; bővítette a napelemparkot és újranyitotta a 4. számú termálkutat, amivel az 50 méteres medence fűtését látják el. A több hektáros parkban pedig automata öntözőrendszert építettek ki – ismertette. Görgényi Ernő közölte, a Kisfaludy Programban elnyert 3 milliárd forintból megépült egy új gyermek víziparadicsom, most pedig – a reumatológiai rész kórházba történő kiköltöztetésével – átalakították, mintegy ezer négyzetméterrel bővítették a főépületet. Növelték az öltözőszekrények számát, új mosdóblokk épült, kialakítottak egy új masszázsszalont és egy új látványéttermet; és nőtt a pihenő vendégtér is. „A fejlesztés azonban itt nem áll meg” – jelentette ki. Hamarosan elkezdik az 1833-ban épült Lovarda felújítását, és szeretnének egy új termálfürdőt is építeni.

Kovács József országgyűlési képviselő beszédében felelevenítette, hogy Gyulán már az 1500-as évek elején volt törökfürdő; az 1800-as évek végén pedig gőzfürdő. A Várfürdő 1959. május 1-jén nyitotta meg kapuit; 1970-ben minősítették vizét gyógyvízzé, akkor már évi egymillió látogatója volt.

Kun Miklós vezérigazgató elmondta, látják, hogy Győrben, Hévízen, Debrecenben, Makón és Nagyváradon is fejlesztik a fürdőket; amitől nem maradhatnak le Gyulán sem. Látogatószám alapján a gyulai az ország hetedik legnagyobb fürdője, a látogatók kétharmada visszatérő vendég, akiket folyamatos fejlesztéssel lehet megtartani – közölte. (MTI)