A beruházások volumene 2023 negyedik negyedévében a megelőző év azonos időszakához viszonyítva 3 százalékkal csökkent, a harmadik negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 1,5 százalékkal nőtt – jelentette február 29-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 

A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A meghatározó súlyú feldolgozóipar és ingatlanügyletek visszafogták, míg a közigazgatás és az energiaipar beruházásai növelték a nemzetgazdasági teljesítményt. 2023-ban összességében 8,5 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbihoz képest. A harmadik negyedévihez képest az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 3,1 százalékkal volt több, míg a gép- és berendezésberuházásoké 1,3 százalékkal maradt el attól. Az előző év azonos időszakához képest a teljesítményérték mintegy 60 százalékát képviselő építési beruházásoké 4,1 százalékkal, a 40 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 1,1 százalékkal lett kisebb 2023 negyedik negyedévében.

A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékkal csökkent, a beruházások 18 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 43 százalékkal volt több az egy évvel korábbi szintnél, ami elsősorban technikai ok következménye. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 18 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi azonos időszakitól – közölte a KSH. A tavalyi negyedik negyedévben tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenkettőben csökkent a beruházási teljesítmény.

A nemzetgazdasági beruházások csaknem harmadát jelentő, ezzel a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar bővülésének dinamikája az elmúlt negyedévekben lassult; a negyedik negyedévben 3,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint a bázisidőszakban. Ez elsősorban a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenének egy számjegyű csökkenésével magyarázható, amit a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása okozott. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari gyár fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte a fémfeldolgozás, kohászat, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint az elektronikai ipar alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben több más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható – írta jelentésében a KSH.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 21 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 5,6 százalékkal esett vissza a megelőző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást elsősorban az egy évvel korábbi magas, főként lakásfelújítás célú teljesítményértéktől való elmaradás határozta meg. A szállítás, raktározás beruházási volumene megközelítőleg az egy évvel korábbi szinten alakult, aminek egyik befolyásoló tényezője, hogy az állami infrastrukturális fejlesztések a megelőző évihez képest nem csökkentek.

A közigazgatás nemzetgazdasági ág rendkívül dinamikusan, 29 százalékkal növelte a beruházások volumenét, a központi közigazgatási szervek bővülő fejlesztéseinek következtében. A kereskedelem nemzetgazdasági ágban regisztrált 21 százalékos visszaesés oka, hogy a megelőző év azonos időszakát élénkítő, kis- és nagykereskedelemben tevékenykedő vállalkozások egyaránt mérsékelték beruházási tevékenységüket a tárgyidőszakban. Az energiaipar beruházási teljesítménye 7,0 százalékkal bővült, amiben lényeges szerepet játszott a villamosenergia-termelésben, illetve -ellátásban működő cégek fejlesztési ráfordításainak növelése. A nemzetgazdasági beruházások 2023. negyedik negyedévi 3,0 százalékos volumencsökkenését a közigazgatás, valamint az energiaipar (1,4, illetve 0,2 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar és a kereskedelem teljesítménycsökkenése (rendre 1,2, 1,0, 1,0 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez. 2023-ban a nemzetgazdasági beruházások volumene 8,5, ezen belül az építési beruházásoké 15 százalékkal csökkent, ugyanakkor a gép- és berendezésberuházásoké 1,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

A beruházások 54 százalékát jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 6,4 százalékkal maradt el, míg a költségvetési szerveknél 13 százalékkal bővült a beruházási teljesítmény. (MTI)