Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI) is részt vesz, 2,8 kilométer hosszú jégmagot nyert ki az Antarktiszról.
Az Európai Bizottság által finanszírozott „Beyond EPICA – Oldest Ice” projekt negyedik évadában a csapatnak sikerült olyan jeget kinyernie, amely az elmúlt 1,2 millió év éghajlati történetét dokumentálja. „Történelmi pillanatot jelentettünk az éghajlat-, és környezettudomány számára” – magyarázza Carlo Barbante, a Beyond EPICA koordinátora, a velencei Ca’ Foscari Egyetem professzora, az Olasz Nemzeti Kutatási Tanács (Cnr-Isp) Sarkvidéktudományi Intézetének vezető munkatársa. „Ez a jégmagból származó leghosszabb folyamatos feljegyzés múltbeli éghajlatunkról, és megmutathatja a szénciklus és bolygónk hőmérséklete közötti kapcsolatot. Ezt az eredményt a különböző európai kutatószervezetek rendkívüli együttműködése, valamint a helyi tudományos és logisztikai szakemberek elmúlt tíz év során tanúsított elkötelezettsége tette lehetővé.”
Jégbe zárt levegő
Az eddigi leghosszabb megszakítás nélküli jégmagot 2004-ben vették az Antarktiszon, és körülbelül 800 ezer évre nyúlik vissza. Az ilyen magok jegében levegő rekedt, amely tartalmazza a szén-dioxid és a metán koncentrációját a befogás idején. Ezekből az értékekből következtetéseket lehet levonni az adott korszak éghajlatára vonatkozóan. Julien Westhoff, a kutatás vezetője, a Koppenhágai Egyetem posztdoktori kutatója arról számolt be, hogy a Little Dome C előzetes elemzései erősen arra utaltak, hogy a legfelső 2480 méteres rétegben akár 1,2 millió évre visszanyúló éghajlati feljegyzéseket is találtak. Ez a feljegyzés nagy „felbontású”, akár 13 000 év is belesűríthető egy méter jégbe.
A földi meleg és hideg időszakok ritmusának megértése
A kutatók azt remélik, hogy a jégmag segítségével megfejtik az éghajlattörténet egyik rejtélyét: körülbelül egymillió évvel ezelőtt megváltozott a meleg és hideg időszakok ritmusa a Földön. Korábban a ciklusok 41.000 évente váltották egymást, de aztán az időszak 100.000 évre nőtt. A jégkorszakok ciklusainak megértése a bolygó jövője szempontjából is fontos – magyarázta Frank Wilhelms, az AWI glaciológusa.
A „Little Dome C” fúrótábor a Közép-Antarktisz egyik fennsíkján, 3200 méterrel a tengerszint felett található. Az AWI szerint ott a nyári átlaghőmérséklet mínusz 35 fok körül van. A jégmagot egy jégtörő fedélzetén, részenként fogják eltávolítani. A hűtőlánc fenntartása mínusz 50 fokon különleges kihívást jelent, ezért speciális hűtőkonténereket fejlesztettek ki. A jeget az AWI bremerhaveni jéglaboratóriumában fogják elemezni.
Mikor volt utoljára jégmentes az Antarktisz?
A jég alatt a jégmag alsó 210 métere régi, erősen deformálódott jégből áll, amely keveredhetett vagy újrafagyhatott, és ismeretlen eredetű. A további elemzések segíteni fognak az antarktiszi jégtakaró alatt újrafagyott jég viselkedéséről szóló meglévő elméletek tesztelésében, valamint a Kelet-Antarktisz eljegesedési történetének megfejtésében, amelyet e projekt részeként vizsgálnak.
Amint a jégmagok Európában lesznek, a projekt a minták elemzésére fog összpontosítani, hogy feltárja a Föld éghajlati történetét és légkörét az elmúlt 1,2 millió évben – és valószínűleg még ennél is hosszabb periódus tekintetében. A mag alsó részei még régebbi jeget is tartalmazhatnak. Az alatta lévő kőzeteket arra használják, hogy meghatározzák, mikor volt utoljára jégmentes az Antarktisznak ez a régiója.
Forrás: https://www.ingenieur.de/technik/fachbereiche/umwelt/der-aelteste-eiskern-der-welt-ein-blick-auf-12-millionen-jahre-klimageschichte/