-3° C
Ma 2025. február 15., szombat, Kolos és Georgina napja van.
-3° C
Ma 2025. február 15., szombat, Kolos és Georgina napja van.
Végleg leállítják a belgiumi Doel 1 atomerőmű működését

Végleg leállítják a belgiumi Doel 1 atomerőmű működését

Hivatalosan is lekapcsolják a belgiumi Doel 1 atomerőművet február 14-én – írta a The Brussels Times hírportál a belga Engie Electrabel energiaipari vállalat közlésére hivatkozva.   Az ország legrégebbi nukleáris reaktora ötven évnyi áramtermelés után végleg...

Mérnöki diplomával gyorsan elérhető a milliós fizetés

Mérnöki diplomával gyorsan elérhető a milliós fizetés

Továbbra is a mérnöki pályát választók számíthatnak az egyik legnagyobb kezdő fizetésre Magyarországon, ráadásul az idő előrehaladtával egyre nyílik az olló más szakmákhoz képest. Különösen igaz ez a BME-n végzett szakemberekre, akik 2-3 éven belül százezres...

2024-ben túlléptük az 1,5 fokos határt, a műszaki szabályozás sürgetőbb, mint valaha

jan 22, 2025 | fókusz

A Copernicus klímaszolgálat néhány napja tette közzé, hogy a globális átlaghőmérséklet 2024-ben először haladja meg 1,6 fokkal az iparosodás előtti szintet. Ez azt jelenti, hogy 2024 volt globálisan a legmelegebb év az időjárási feljegyzések kezdete, azaz 1850 óta.

 

Mit jelent ez a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos célkitűzésére nézve? A VDI (Verein Deutscher Ingenieure, Német Mérnökök Egyesülete) szakértője, Dipl.-Geogr. Catharina Fröhling a műszaki szabályozás fontosságát hangsúlyozza. Mint ismeretes, a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, vagy pontos fordításban Párizsi Megállapodás (franciául: Accord de Paris) egy, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) tagjai által kötött megállapodás, amely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklésével, a globális felmelegedéshez történő alkalmazkodással, valamint annak pénzügyi következményeivel foglalkozik a 2020-as évtől. A megállapodás célja egyebek mellett:

a) A globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, majd az erőfeszítések folytatásaként a hőmérséklet emelkedésének 1,5 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest, elismerve, hogy ez jelentősen csökkenti az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait;

b) Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz történő alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség, és az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó fejlődés elősegítése, miközben ezek a folyamatok nem fenyegetik az élelmiszergyártást;

c) A pénzáramlások következetessé tétele, hogy az alacsony üvegházhatású gázkibocsátással járó és az éghajlattal szemben rugalmas fejlődési lehetőségek felé haladjanak.

Célja továbbá az aláíró országoknak, hogy elérjék a globális üveghatású gázok kibocsátásának csúcspontját, amilyen hamar csak lehetséges (vagyis a lehető legkevesebb üvegházhatású gázkibocsátást produkálják).

 

Veszélyesen közeledünk a 1,5 fokos határhoz

„A 2024-es adatok azt mutatják, hogy veszélyesen közeledünk az 1,5 fokos célhoz, és ez világossá teszi, hogy sürgős és célzottabb lépésekre van szükség” – nyilatkozta Catharina Fröhling. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése kulcsfontosságú, de az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás is elengedhetetlen! Fröhling rámutat: „Még mindig van lehetőségünk arra, hogy olyan utat válasszunk, amely legalább a globális felmelegedés 2 fok alatt tartására vonatkozó megállapodás betartását lehetővé teszi. Ennek kell most a legfőbb prioritásunknak lennie!” Ellenkező esetben az éghajlatváltozás költségei 2050-re akár 900 milliárd euróra is rúghatnak. „És ez csak a pénzügyileg mérhető költségeket tükrözi. Az olyan nem kézzelfogható károk, mint az egészségügyi következmények vagy a biológiai sokféleség csökkenése, ebben az összegben még nincsenek is benne” – teszi hozzá a VDI szakértője.

 

A műszaki szabványosítás tervezési biztonságot teremt

A VDI az éghajlatváltozással szemben a jövőnk alakításának kérdésére helyezi a hangsúlyt. „Ezért feladatunknak tekintjük, hogy a műszaki szabályozásokkal és szabványosítási tevékenységünkkel kezeljük és leküzdjük a klímavédelmi intézkedések végrehajtásával és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívásokat. A műszaki szabványosítás ugyanis a tervezés alapjául szolgál, növeli az átláthatóságot és tervezési biztonságot is teremt. Ez (is) szükséges a fenntartható, innovatív és az éghajlathoz alkalmazkodó jövőhöz” – mondja Dipl.Geogr. Catharina Fröhling.

 

Forrás: https://www.vdi.de/news/detail/15-grad-marke-2024-ueberschritten-technische-regelsetzung-dringender-denn-je

 

 

 

Végleg leállítják a belgiumi Doel 1 atomerőmű működését

Végleg leállítják a belgiumi Doel 1 atomerőmű működését

Hivatalosan is lekapcsolják a belgiumi Doel 1 atomerőművet február 14-én – írta a The Brussels Times hírportál a belga Engie Electrabel energiaipari vállalat közlésére hivatkozva.   Az ország legrégebbi nukleáris reaktora ötven évnyi áramtermelés után végleg...

Mérnöki diplomával gyorsan elérhető a milliós fizetés

Mérnöki diplomával gyorsan elérhető a milliós fizetés

Továbbra is a mérnöki pályát választók számíthatnak az egyik legnagyobb kezdő fizetésre Magyarországon, ráadásul az idő előrehaladtával egyre nyílik az olló más szakmákhoz képest. Különösen igaz ez a BME-n végzett szakemberekre, akik 2-3 éven belül százezres...