A klímaváltozás, a vízválság, a biológiai sokféleség csökkenése, a termőföldek kimerülése és az erdők pusztítása „az emberiség tartós, közös, nagy stresszhelyzete”. Nem volt hasonlóra példa a történelemben, de meg kell találnunk az alkalmazkodás különböző formáit – hangsúlyozta Áder János, Magyarország korábbi köztársasági elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Planet Budapest 2023 fenntarthatósági expo és élményprogram megnyitóján szeptember 27-én a Hungexpo Budapesti Kongresszusi és Kiállítási Központban.

Áder János, aki egyben az esemény fővédnöke is, elmondta: a fejlődés három egymástól elválaszthatatlan tényezőjét, a társadalmat, a környezetet és a gazdaságot összhangban kell tartani. Szavai szerint a fenntartható fejlődési mód az, amikor a jelen szükségleteit úgy elégítjük ki, hogy azzal nem veszélyeztetjük a jövő generáció szükségleteinek kielégítését. „Legyünk mi az a nemzedék, amely ezt az önsorsrontást befejezi. Legyünk az a nemzedék, amely megtalálja az egyensúlyt a fejlődés és a természettel való együttélés között, hogy ez az évszázad ne egy tartós lejtmenet, hanem a társadalom többsége számára egy viszonylag magas színvonalú, humán jóléti időszak legyen” – fogalmazott Áder János.

A volt köztársasági elnök felidézte, hogy az elmúlt években előtérbe kerültek olyan új kérdések, mint a vízválság, a biodiverzitás vagy a körforgásos gazdaság. Az ENSZ-ben elfogadott, közös fenntarthatósági vállalások teljesítése ugyanakkor nem halad jó ütemben. Mint mondta, a 2015-ben megfogalmazott, 15 évre szóló céloknak mostanra „alig több mint 10 százalékát értük el, miközben az idő fele eltelt.” Hozzátette: a széndioxid-kibocsátás tekintetében rosszabb helyzetben vagyunk, mint a párizsi megállapodás 2015-ös megkötésekor. „Felejtsük el, hogy bizonyos folyamatokat képesek vagyunk egy hirtelen határozott fékezéssel megállítani. Lássuk be, hogy nem egyetlen ellenség, például csak a klímaváltozás ellen kell küzdenünk” – magyarázta Áder János, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a „vészharang kongatásban és egyezményírásban jeleskedő” klímacsúcsok tömegtanácskozásai önmagukban nem képesek változást elérni. „Vegyük tudomásul, hogy a jelenlegi tempó mellett a felmelegedés mértéke másfél fok alatt nem tartható, már a két fok is kérdéses” – hangoztatta. A volt köztársasági elnök azzal folytatta: el kell felejteni azt is, hogy a fenntarthatóság „néhány habókos zöld” mantrája. „De a viszonyítási pont ne a progresszív – én inkább agresszívnek nevezném –, kulturális értékeinket romboló tüntetők üres tiltakozása legyen” – fűzte hozzá. Kijelentette: a problémák összetettek, így a megoldásoknak is sokrétűeknek kell lenniük.

Kitért arra is, hogy a megelőzés a legtöbb esetben már nem lehetséges, ezért alkalmazkodni kell sok esetben a mások által előidézett helyzethez. Selye János stresszkutató megállapításait felidézve hozzátette: az élőlények a stresszhelyzetre a meneküléssel vagy harccal reagálnak, ám mindkét válasz rengeteg energiát igényel tőlük. Ha az alany képtelen alkalmazkodni, akkor elfogy az erőtartalék, az élőlény kimerül és elpusztul – mutatott rá. Áder János A növekedés határai című könyv szerzőit idézve arról is beszélt: „ha a jelenlegi szakpolitikákban komoly változásokat jelölünk ki, akkor tudunk olyan forgatókönyvet készíteni, amelyben a növekedés rendezett körülmények között fejeződik be, és azt később egy hosszú időn keresztül tartó, viszonylag magas színvonalú humán jólét követi”. Megjegyezte: a fenntarthatósági fordulat „első látásra olyan, mintha egy működő varrógépbe akarnánk cérnát fűzni. Ám hogy mégsem ennyire reménytelen a helyzet, az épp az olyan embereknek, cégeknek, feltalálóknak, kis- és nagyvállalkozóknak, befektetőknek, oktatási központoknak és fejlesztőknek köszönhető, akik a Planet Budapest expón megjelennek” – tette hozzá.

Az ingyenesen látogatható expo és élményprogram október 1-ig várja az érdeklődőket a Hungexpo területén. (MTI)