3° C
Ma 2023. december 02., szombat, Melinda és Vivien napja van.
3° C
Ma 2023. december 02., szombat, Melinda és Vivien napja van.

Áder János: a debreceniek megnyugodhatnak, ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük

febr 13, 2023 | praxis

A debreceniek megnyugodhatnak, hiszen ugyanolyan minőségű és mennyiségű marad az ivóvízük, ugyanis a természetes vízvisszapótlás is naponta mintegy 75 ezer köbméter Debrecen vízbázisán – mondta el a városba tervezett akkumulátorgyár kapcsán Áder János Kék bolygó című podcastjának február 13-án közzétett új műsorában.

 

A volt köztársasági elnök a legnépszerűbb videómegosztón is elérhető műsorban Kaderják Péterrel, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjével beszélgetett a Debrecenben épülő kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban az utóbbi hetekben megfogalmazott aggodalmakról. Áder János a debreceni gyárépítéssel kapcsolatos félelmeket úgy foglalta össze: az ellenzéki politikusok szerint nagyon magas a gyár áram- és vízigénye, jelentős levegő- és talajszennyezésre kell számítani, a tervezett 9000 munkahelyet valójában nem magyarok, hanem ázsiaiak töltik majd be. Vendégével azt emelték ki, hogy a 200 ezres lakosú város napi vízfogyasztása ma 38 ezer köbméter, és ha az ellenzők véleménye szerint valóban ugyanennyi vizet igényelne naponta a gyártás, azt akkor is biztonságosan fedezni tudják. A víz 70-80 százalékát ugyanis hűtéshez használják fel, amelyet teljes egészében „szürke vízből”, vagyis a közeli telepen tisztított szennyvízből nyernek majd. A hiányzó 20-30 százalékot pedig bőven biztosítja a Keleti-főcsatornán naponta érkező 30 ezer köbméter felszíni víz.

Kaderják Péter megjegyezte: a hűtés zárt rendszerben folyik, a gyártáshoz használt vizet pedig helyben tisztítják meg. Áder János kiemelte: ha az európainál is szigorúbb magyar technológiai szabályozásokat betartják és a hatóságok betartatják, akkor nem fordulhat elő vízszennyezés ebben az üzemben sem. Emlékeztetett arra, hogy Gödön, az ott már működő dél-koreai akkumulátorgyár környezetében civil szervezetek vettek mintát a talajvízből, ami századannyi lítiumot tartalmazott, mint például egyes magyarországi palackozott ásványvizek természetes lítiumtartalma. Kaderják Péter a debreceni gyár jelentős energiaigényével kapcsolatos aggodalmak kapcsán elmondta: a közelben épülő BMW-gyár és más alkatrészgyártók miatt a város teljes ipari parki rendszere igényel majd 800 megawattal több hálózati kapacitást. Az Európai Bizottság pedig éppen nemrég fogalmazta meg azt a javaslatot, hogy a megújuló áramot termelők és azt felhasználók között határokon átívelő, hosszú távú szerződéseket lehessen kötni, így akár az északi tengeren működő szélerőművek is biztosíthatják a magyarországi akkumulátorgyártás áramigényét. A korábbi köztársasági elnök beszélt arról is, hogy a 9000, döntően betanított munkát jelentő álláshelyet a környező megyékből is fel lehet tölteni, hiszen ma ebben a térségben 81 ezer ember keres munkát. Beszélgetőtársa hozzáfűzte: az erdélyi, a kárpátaljai és a felvidéki munkaerőpiacra is pozitív hatással lehet a debreceni gyár.

Kaderják Péter felvetette, hogy azt a német szabályozási tapasztalatot, amelyet az erfurti gyár kapcsán végigjártak, össze kellene hasonlítani a magyar szabályozással és ha szükséges, akkor a miénket finomítani. „Tanuljunk tőlük” – jegyezte meg Áder János. A volt államfő a műsorban beszélt arról, hogy akkumulátorokra szükségünk lesz, hogy a meglévő életszínvonalunkat, közlekedési szokásainkat fenn tudjuk tartani, az a zöld fordulat pedig, amelyet mindenki fontosnak tart az európai gazdaságban, az akkumulátoros áramtárolási technológia nélkül nem történhet meg. 

Áder János jelezte: az akkumulátorok térhódításában globális szinten Magyarország nem egy sziget, ugyanis „egy világgazdasági és az Európai Unió által is generált, befolyásolt, szabályozott folyamatról van szó”. Az Európai Bizottság döntése szerint 2035-től már csak elektromos meghajtású személygépkocsikat lehet forgalomba helyezni a kontinensen, ennek eléréséhez a ma ismert legjobb technológiával akkumulátorokra van szükség. Kaderják Péter úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás elleni fellépés fő területe a közlekedési szektor dekarbonizációja, az áttérés a belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra, és „ezen a területen ma globális ipari forradalom zajlik”. Világszerte óriási a verseny azért, hogy ebben az átállásban mely régiók vagy országok lesznek vezetők. Ma Kínában helyezik üzembe a világ összes elektromos járművének 90 százalékát, az Egyesült Államok például a Tesla révén meghatározó innovációkat valósít meg, de Európa és Amerika között „öldöklő a verseny”, amelyben Magyarország is kezd tényezővé válni – jegyezte meg a szakember. Áder János ezt azzal egészítette ki, hogy Kína piacvezetőként állítja elő a lítiumionos akkumulátorok majdnem 70 százalékát, az Egyesült Államok csak a piac tíz százalékát birtokolja, Európában ezért épül 40 akkumulátorgyár a következő tíz évben.  Kaderják Péter szerint a magyarországi személyautó- és akkumulátorgyártás szorosan összefügg, hiszen a készülő akkumulátorok 90 százaléka a járművekbe kerül, ezért fontos, hogy a járműgyártás közelében valósuljon meg a szükséges alkatrészek gyártása is. Egy elektromos jármű értékének mintegy 30-40 százaléka az akkumulátor, ami tehát kulcsalkatrész. 

A volt államfő „képtelen felvetésnek” nevezte, hogy ne hozna majd hasznot az akkumulátorgyártás, hiszen nem kérdés: a gyártó, a város és az ország számára is bevételt hoz a modern technológia, ráadásul egy új ipari forradalom idején az a kérdés, hogy szemtanúi vagy szereplői akarunk-e lenni. Beszélgetőtársa azt emelte még ki, hogy 2021-ben már a magyar export négy százalékát adta az akkumulátoripar, négymilliárd dollárnyi áruforgalommal. Európában a leggyengébb években is mintegy 10 milliós autógyártásnak pedig akár a 20 százalékát is képes lesz Magyarország ellátni akkumulátorokkal a mostani fejlesztések révén. (MTI)