A Magyar Mérnöki Kamara és a Fejér Megyei Mérnöki Kamara közös szervezésében rendezték meg február 11-én Székesfehérváron, a Hotel Magyar Király kupolatermében a XXV. Országos Mérnökbált.

A mérnöktársadalom legrangosabb eseményének fővédnöke Lázár János építési és közlekedési miniszter, védnöke Lánszki Regő Balázs építészeti államtitkár, dr. Simon László főispán, és Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, házigazdája pedig Wagner Ernő MMK-elnök és dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke volt. A bál vendégei között üdvözölhettük Pálffy Károlyt, a Fejér Vármegyei Közgyűlés alelnökét, prof. dr. Györök Györgyöt, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar dékánját, az MMK elnökségi tagjait, a területi kamarák és a szakmai tagozatok elnökeit, az MMK Felügyelőbizottságának-, valamint Etikai-fegyelmi Bizottságának tagjait.

A bálozókat elsőként dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke köszöntötte, emlékeztetve a résztvevőket, hogy 130 éve ezen a napon szabadalmaztatta Bánki Donát és Csonka János a karburátort, illetve 125 éve született Szilárd Leo, a múlt század kiemelkedő tudósa, az atomreaktor egyik megalkotója.

Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott: a kamarai bál az összetartozás rendezvénye, melyre nagy szükség van napjainkban is. Ha kitekintünk a világra, mindenki számára egyértelmű, hogy össze kell fognunk és tennünk kell annak érdekében, hogy ez a kellemetlen időszak minél előbb véget érjen. Hiszem, hogy a kivezető utat a mérnökök fogják megmutatni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint fővédnökünk, Lázár János miniszter egyik kijelentése, mely szerint a jogászok és a humán értelmiség kora után Magyarországon elkövetkezett a mérnökök és az építők ideje, most a mérnökök és az építők kapnak óriási lehetőséget Magyarország megváltoztatására, egy új ország felépítésére. Meggyőződésem, hogy mérnökök nélkül nincs társadalmi és gazdasági fejlődés. Itt az ideje, hogy a sarkunkra álljunk és megmutassuk a világnak, hogy mi vagyunk azok, akik kimozdítják a világot a sarkából, és mi vagyunk, akik utat mutatnak abban, hogyan kell a jövőben a nemzetet és a hazát szolgálni – hangsúlyozta a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

Dr. Simon László főispán (Fejér Vármegyei Kormányhivatal) szerint a közigazgatásban „mindenkor jó szívvel gondolnak a mérnökökre, jó kapcsolatot ápolnak a helyi mérnöki kamarával és a megyében tevékenykedő mérnökökkel. „Nélkülük sem a megyében, sem az országban nincs fejlődés és nincsen jövő – jelentette ki a főispán. Az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, Lánszki Regő Balázs köszöntőjében először Henry Fordot idézte: aki abbahagyja a tanulást, legyen húsz vagy nyolcvanéves, megöregszik, viszont aki folyamatosan tanul, mindig fiatal marad. „Mi jellemzi a mérnököket? A folyamatos tanulási vágy, a fejlődés és a tenni akarás. És a mérnökök mindig közösségben gondolkodnak és együttműködnek. Ezt a fajta közös gondolkodás szeretnénk megteremteni minisztériumi szinten is, kiemelten a mérnöki kamarával is folytatni” – mondta az államtitkár. Hozzátette: még egy különleges apropója van a mai bálnak: száz évvel ezelőtt februárban fogadta el az Országgyűlés az 1923. évi XVII. törvényt a mérnöki rendtartásról, ami kimondta a mérnök fogalmát és a mérnöki kamara meghatározását. Ezt követően 1924-ben alakult meg a Budapesti Mérnöki Kamara, ami sajnálatos módon csak 1945-ig működhetett, a kommunizmus évtizedeiben pedig a kamarai szerveződést nem élesztették újjá. „Azt gondolom, vannak korszakok, amikor egy vezetés nem feltétlenül az országépítésre koncentrál, nem egy nemzet lelkivilágával és épülésével foglalkozik, abban az időszakban a hazai mérnöktársadalomban és a mérnöki kamarában potenciális veszélyforrást láttak. Mi azonban lehetőséget látunk. Az országépítési folyamatban a mérnöki kamarára kiemelt szereplőként, együttműködő partnerként szeretnénk tekinteni.” Lánszki Regő Balázs emlékeztetett: egy új, egységes és a teljes építésügyet felölelő, minden építési tevékenységen átívelő törvényjavaslatot készített el az idei év januárjára a szaktárca, melynek címe első körben megbotránkozásra is okot adhat, hiszen a „magyar építészetről szóló törvény” elnevezést kapta. Fontos megjegyezni – hangsúlyozta –, hogy nem az építész szakmagyakorlókról kívánunk törvényt alkotni, hanem a teljes építési folyamatot arra az eleganciára és méltósági szintre akarjuk emelni, ami a századfordulón Magyarországon még a helyén volt. A törvénytervezetben tehát a mérnököknek is kiemelt szerepük van – zárta köszöntőjét az államtitkár, majd megnyitotta a XXV. országos mérnökbált.

A rendezvény – melynek támogatója az ÉMI Nonprofit Kft. és a Graphisoft SE, együttműködő partnere pedig a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv volt – első, ünnepélyes felvonásában díjátadóra került sor. Az Év Mérnöki Aranygyűrű díjat – szakmai életműve elismeréseként – dr. Dalmy Dénes okl. építőmérnök, míg az aranygyűrű alkotói díjat dr. Treiter Zoltán okl. építőmérnök vehette át. A kiemelkedő kamarai tevékenységet elismerni hivatott, az 1924-ben megalakult első mérnöki kamara első elnökéről elnevezett Zielinski Szilárd-díjat idén négy szakmagyakorló kolléga vehette át: Kőszeghy Györgyné Palkó Teréz okl. építőmérnök, Csohány Kálmán okl. gépészmérnök, Márkus Pál okl. építőmérnök és Styaszny Sándor okl. építőmérnök. Tiszteletbeli tag oklevelet vehetett át Kávai Sándor gépészmérnök, Kurdi Viktor okl. építőmérnök, dr. Bendzsel Miklós okl. gépészmérnök, dr. Hatala József közlekedésmérnök, dr. Kollár László Péter Széchenyi-díjas okl. építőmérnök és Pónya József okl. villamosmérnök (utóbbi négy kitüntetettnek, akik nem tudtak részt venni a mérnökbálon, az oklevelet egy későbbi időpontban nyújtjuk majd át.).

A mérnökbálon adtuk át a Fejér Megyei Mérnöki Kamara kitüntetéseit is: Bory Jenő-díjat kapott Grimm Viktor okl. építőmérnök és Kiss Tamás okl. építőmérnök, illetve a Fejér Megyei Mérnöki Kamaráért díjat Ötvös Ildikó földmérőmérnök és dr. Vincze László okl. építőmérnök.

A nyitótáncot a Laguna Táncegyüttes versenytáncosai, az est hangulatos tánczenéjét a székesfehérvári Avanti zenekar biztosította, amely a Három Grácia hegedűtrió kiváló műsora és az éjféli tomboladíjak sorsolása után még késő éjszakáig szórakoztatta a teltházas mérnökbál közönségét.