Hevesy György 1885. augusztus 1-én Budapesten, egy jómódú zsidó család ötödik gyermekeként született. Felmenői között kereskedőket, birtokosokat és gyárosokat találunk. Jelentős felfedezések és találmányok fűződnek a nevéhez a fizika, a kémia, a geológia, a biológia és az orvostudomány területén. Felfedezte a hafniumot, nukleáris elemző módszereket dolgozott ki, nevéhez köthető a röntgenfluoreszcencia-analízis kidolgozása és az izotóp-szétválasztás, valamint a nukleáris medicina mint tudományág alapjainak lefektetése. A 20. század egyik legnagyobb tudósa volt – ezt ismerték el, amikor 1943-ban „az izotópok nyomjelzőként való alkalmazásáért a kémiai folyamatok vizsgálatában” indoklással kémiai Nobel-díjjal tüntették ki.
Az Akadémiai Kiadó és Doba Dóra szakszerű fordítása révén az elmúlt év végén magyar nyelven is megismerhettük a Siegfried Niese (1932–2021) német vegyész által 2009-ben készített Hevesy György 1885–1966 – Tudomány határok nélkül címet viselő életrajzot. A kötet bemutatja Hevesy György (Georg von Hevesy) vegyészmérnök, radiokémikus, akadémikus, egyetemi tanár tudományos eredményeit, és azokat a sokszor nehéz körülményeket, amelyek között ezek születtek. A radiokémia a radioaktív sugárzások kémiai anyagokkal kiváltott reakcióit vizsgálja. A radioaktív sugárzásnak három fajtája ismert: alfa-sugárzás, béta-sugárzás és gamma-sugárzás. A szerző számos részletet idéz Hevesy levelezéséből, amelyből egy olyan ember portréját ismerhetjük meg, aki a legnehezebb időkben sem veszítette el a humorérzékét, és nagy tisztelettel tekintett embertársaira.