Az eredményesen lefolytatott közbeszerzési eljárások száma tavaly az előző évhez képest mintegy 200-zal, értékben pedig 29 százalékkal nőtt; az Országgyűlés Gazdasági bizottsága elfogadta a szervezet 2021-re vonatkozó beszámolóját – közölte a Közbeszerzési Hatóság (KH) június 29-én.

A közbeszerzési eljárásokban évente csaknem 5000 gazdálkodó szervezet vesz részt ajánlattevőként – ez 2021-ben sem volt másként. Az ajánlattevők közül pedig tavaly mintegy 3500 különböző cég nyert a magyarországi közbeszerzéseken, hasonlóan a 2020-as évhez.  A magyar piac nyitottságát és a széles körű verseny megvalósulását bizonyítja, hogy a magyarországi vállalatok mellett nagy arányban nyernek külföldi cégek is közbeszerzéseket az országban, többek között a nagy értékű építési beruházásoknál: autópályák vagy gyorsforgalmi utak. Arra is kitértek, hogy a nyertes mikro-, kis- és középvállalkozásokat tartalmazó közbeszerzések aránya Magyarországon hagyományosan nagyon magas. Tavaly az ilyen eljárások aránya meghaladta a 85 százalékot: minden 100 eljárásból a mikro-, kis- és középvállalkozások 85-öt megnyertek. A kkv-k által megnyert eljárások összértéke pedig elérte a 2500 milliárd forintot, amely rekord összegnek tekinthető.

Közölték, a közbeszerzési piac integritásának biztosításához kapcsolódó munkát a Közbeszerzési Hatóság kiemelt feladatának tekinti, ennek érdekében a szervezet a hirdetmények ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetett. A hirdetményellenőrzésnél a szabálytalanságok döntő többsége a KH tapasztalatai alapján előzetesen kiszűrhető, így számos jogsértés megelőzhető. A prevención túl a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzését a hatóság tovább fokozta, az elrendelt ellenőrzések száma 2020-hoz képest 2021-re csaknem 20 százalékkal nőtt.

A szigorodó ellenőrzési tevékenység eredményeként a KH elnöke 2021-ben, minden korábbi évet meghaladva, 123 esetben kezdeményezett jogorvoslati eljárást 132 szervezet – ajánlatkérők és ajánlattevők – ellen. A Közbeszerzési Döntőbizottság rekord összegű, több mint 1100 millió forint bírságot szabott ki, amely visszatartó hatása miatt a jövőre nézve is nagymértékben hozzájárul a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásához és végső soron a hatékony közpénzfelhasználás biztosításához. (MTI)