A tervezéssel, szakértéssel foglalkozó mérnökök a műszaki és alapvető jogi ismeretek mellett nem nélkülözhetik a közgazdaságtani ismereteket sem. Az utóbbi tudomány egy adott gazdasági rendszerrel, az ott lévő javak megteremtésével, elosztásával, értékelésével és fogyasztásával foglalkozik. Jelzett rendszeren belül a nevesített gazdasági folyamatokban, vagyis az előkészítésben (például tervezés), a termelésben, az elosztásban és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatívákkal foglalkozó társadalomtudomány, röviden: a döntések tudománya. A Pallas Athéné Könyvkiadó révén, a Kopátsy Sándor-életműsorozat keretében megismerhetjük a műszaki alapvégzettséggel is rendelkező közgazdász általunk már bemutatott Új közgazdaságtan c. művének előzményét, a Van kiút! c. esszégyűjteményt is. E mű a címében is jól célzott, s ma már beigazolódott 1995-ös figyelemfelhívás.

„Van kiút? Honnan? Hogyan?” – teheti fel a kérdést ma is az érdeklődő olvasó. Lépjünk csak vissza közel harminc évet az időben. Túl vagyunk a rendszerváltás euforikus pillanatain, és már a változások árnyoldalait is kezdi megtapasztalni Magyarország: gazdasági visszaesés, munkanélküliség jellemzi ezt az időszakot. A válságra a Horn-kormány megszorításokkal válaszolt, és végrehajtotta a Bokros-csomag néven elhíresült kiadáscsökkentő programot, amely jelentős életszínvonal-csökkenést hozott. Kopátsy Sándor (1922–2020) a megszorító intézkedések ellenzőjeként olyan javaslatokkal állt elő, amelyek szociálisan jóval érzékenyebbek. Javaslatai – amelyekből több is megvalósult azóta – a következők: az állam részéről a munkanélküliség csökkentése, a lakásépítések ösztönzése, közmunkaprogram, minőségi oktatás; az állampolgárok részéről pedig a szellemi vagyon gyarapítása, és mindenekelőtt a bizakodó, optimista életszemlélet.