Átlagosan 138 napot kell várni szakemberre Magyarországon, öt nappal többet, mint egy évvel korábban, mégsem ez a legnagyobb gond ma: az építkezők és felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein az áremelkedések hatására – derült ki a Mapei Kft. sajtótájékoztatóján ismertetett kutatásból.

2022 februárjában 138 nap várakozási időt jelentett a szakemberhiány Magyarországon, ennyi idő telt el átlagosan a szakemberek megkeresésétől a munka megkezdéséig. Ez kismértékű, alig néhány százalékos emelkedés a múlt évi adatokhoz képest. Az országos kutatás 3580 fő megkérdezésével készült. „A 138 nap változatlanul extrém hosszú várakozási idő, az ideális egy-két hónappal szemben. Jó hír, hogy a jelenlegi trendek alapján túl van a tetőponton és az év második felétől várhatóan csökkenni fog a szakemberhiány mértéke, a kifutó támogatások, valamint a visszafogottabb önkormányzati beruházások hatására mérséklődő kereslet miatt” – vélekedik Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.

A legalacsonyabb, 111 nap, a várakozási idő szakemberhiány miatt Tolna megyében, valamint Heves megyében, ahol 123 nap. Budapesten 124 napot kell várni szakemberre, Komárom-Esztergom megyében 126 napot. A legmagasabb a szakemberhiány Nógrád megyében, 154 nap, és Csongrád-Csanád megyében, 152 nap. Országosan a legkevesebbet kőművesre kell várni, átlagosan 94 napot, ácsokra 106, festőkre 115 napot. A legtöbbet gépészre, átlagosan 148 napot, bádogosra 140 napot, burkolóra 136 napot, villanyszerelőkre 135 napot.

Fékező áremelkedés

A Mapei Kft. kutatása megvizsgálta az építési és felújítási költségek áremelkedésének hatását. Az eredmény megdöbbentő: az áremelkedések hatására az építkezők, felújítók 33 százaléka döntött úgy, hogy bizonyos mértékig változtat a tervein. Ezen belül a válaszadók 7 százaléka felhagyott az építkezési, illetve felújítási terveivel, míg további 27 százalék lejjebb adott belőlük, például olcsóbb, alacsonyabb minőségű anyagok beépítésével.

A tervezett beruházás meghiúsulása Csongrád-Csanád és Baranya megyében a legmagasabb, egyaránt 10 százalék. A legalacsonyabb, 3 százalék a tervezett beruházások meghiúsulása Tolna megyében, valamint Békés megyében, ahol 4 százalék.

A terveikből lejjebb adók, azokból kevesebbet vagy másképp megvalósítók aránya országosan 27 százalék. A legtöbben, 35 százalék, Hajdú-Bihar megyében döntöttek így, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén és Vas megyében, 32-32 százalék, Bács-Kiskun és Fejér megyében 31-31 százalék; a legkevesebben Tolna megyében, 18 százalék, valamint Baranya megyében, 20 százalék, Nógrád megyében, 21 százalék.

Országosan az építkezők, felújítók 15 százaléka arról számolt be, hogy az áremelkedés hatására csúszott a beruházás befejezése. Ez leginkább (25%) Tolna, valamint Veszprém és Bács-Kiskun (19-19%) megyét érintette. A legkisebb mértékben pedig Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyét, 11-11 százalék, valamint Baranya, Békés és Hajdú-Bihar megyét, egyaránt 12-12 százalék.

A költségek megemelkedéséről az építkezők és felújítók csaknem fele, 48 százaléka számolt be: a legtöbben Tolna megyében (56%), a legkevesebben Nógrád és Vas megyében (40%).

Mindössze a válaszadók 19 százaléka állítja, hogy az áremelkedés nem volt hatással az építkezésére, felújítására, mert például még előtte befejezték azt, vagy beszerezték az alapanyagokat. Legtöbben Budapesten (25%), a legkevesebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (14%) voltak ilyen szerencsések.
Markovich Béla úgy véli, hogy mind a szakemberhiány, mind az emelkedő építési költségek miatt létfontosságú, hogy az építkezők és felújítók sokkal jobban figyeljenek a megrendelésekre, hogy elkerüljék a kontárokat. A szakember azt tanácsolja, hogy csak valós referenciákkal rendelkező szakembert bízzunk meg, aki már bizonyított a múltban! Csak akkor adjunk megrendelést, ha ismerjük a szakembert, láttuk már a munkáját és a munkája alapján megbízhatónak ítéljük.