Okleveles építőmérnök, szerkezetépítő mérnöki diplomáját 1972-ben, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. A szakmai lépcsőkön folyamatosan haladva, különböző beosztásokban egész mérnöki tevékenysége az UVATERV-hez kötötte, irodavezető-helyettes, majd főmunkatárs volt.

Tervezőként a szakma majdnem minden területén dolgozott mint az UVATERV nagy tekintélynek örvendő mérnöke. Így szerezte meg valamennyi mérnöki szakterületen a tervezői jogosultságokat, statikus tervezőként a geotechnika, a közlekedés, a vízépítés és a mélyépítés szinte összes területén tervezett.

Kisebb munkák, közúti és vasúti aluljárók, vasút-korszerűsítési munkák mellett az UVATERV sok nagy létesítményének tervezése fűződik a nevéhez, vagy az általa irányított tervezési osztály és iroda munkájához, például Budapesten, a Kossuth téren a Parlamenthez vagy a budai várban épült mélygarázsok engedélyezési és kiviteli tervei.

Különösen elismert volt a városi alagútépítés területén, a budapesti észak–déli metró mélyvezetésű szakaszán szinte minden állomás és az alagút tervezésében részt vett, a Délbuda–Rákospalota vonal tervezésébe már az előkészítés során bekapcsolódott, és jelentős szerepe volt a kiviteli tervezésben is. A metróalagutak és új típusú állomások szerkezetének egyik legaktívabb fejlesztője volt, tevékenységének és elméleti munkájának köszönhető a számítógépes tervezés bevezetése is. Az alagutak tervezése egész pályafutását végigkísérte, élete végéig tervezte az M85 soproni és az M100 3 alagútját, Zalalövő vasúti alagútját.

Az egyetemi oktatásban nagy türelemmel foglalkozott a diplomázó hallgatókkal, segítve őket a mérnökké válásban.

Az alagútépítések során jelentős külföldi tervezői gyakorlatot is szerzett, Líbiában a tripoli metró, valamint a Franciaország és Anglia közötti csatornaalagút tervezésében.

Számomra különös jelentőségű és barátságunkat is megalapozó volt a kalkuttai metró tervezésében és a kivitelezésben való szakértői részvételünk során munkamódszerének megismerése, és az a mód, ahogy az építésben járatlan kivitelezőt a helyes megoldásokra rávezette. Különleges megoldásokra volt szükség, a vasbeton blokkok állékonyságának biztosítására a rendkívül képlékeny agyagtalajban, állandó figyelemmel és együttműködve tevékenykedett, öröm volt vele együtt dolgozni.

Tiszteltük szerénységéért, nagy tudásáért és a rá jellemző fanyar humoráért, ami sokszor átlendített a nehézségeken. Az a tervező egyéniség volt, aki tervezőknek, kivitelezőknek és valamennyiünknek, akik ismertük, hiányozni fog.

Szőllőssy Gábor