11° C
Ma 2024. október 07., hétfő, Amália napja van.
11° C
Ma 2024. október 07., hétfő, Amália napja van.
2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az...

Dr. Hunyadi Ferenc (1929–2021)

máj 4, 2021 | búcsúzunk

A Műegyetemen 1952-ben mérnöki oklevelet, 1963-ban pedig műszaki doktori címet szerzett. 1951–1953 között a MÉLYÉPTERV, illetve az UVATERV alkalmazásában beosztott mérnökként tevékenykedett, majd 1953–1959 között a Műegyetem I. sz. Hídépítéstani Tanszékén, Korányi Imre professzor tanársegédjeként kapcsolódott be az oktató-kutató munkába. 1959-től 1989-ig – nyugállományba vonulásáig – a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál dolgozott szakosztályvezetői, irodavezetői, illetve szakági főmérnöki beosztásban. 1989–1993 között az Igazságügyi Műszaki Szakértői Intézet alkalmazta általános műszaki szakértőként, 1993-tól 2010-ig pedig önálló igazságügyi szakértőként tevékenykedett.

Szerteágazó munkássága során részt vett az ENSZ Iparfejlesztési Intézetének Magyarországot érintő projektjeiben, a földrengésvédelemmel kapcsolatos nemzetközi szabályozásban, az EUROCODE és a hazai szabványok harmonizációjában. A Magyar Tudományos Akadémia Mérnökszeizmológiai Nemzeti Bizottságának titkára volt. Sohasem vágyott rangra, kitüntetésre, de munkáját és tudását az osztrák „Dynamit pro pace” kitüntetéssel, Alpár Ignác-éremmel ismerték el, megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát. Oktatói munkájáért 1982-ben címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott az Acélszerkezetek Tanszéken.

Aktív mérnöki pályafutása során a híd- és szerkezettervezés; talajmechanika, geotechnika, alapozás; építmények dinamikai (zaj, rezgés) vizsgálata; földrengések hatása az építményekre; robbantások okozta rezgések (bányakárok) témakörökben alkotott maradandót. A szerkezetek földrengési méretezésének és a hazai szabályozások kidolgozásának egyik úttörője volt. 

Nemcsak kutató, fejlesztő, tervező, szakértő volt, hanem a laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok elvégzésében, illetve a vizsgálati módszerek kidolgozásában is részt vett, szakcikkek, tanulmányok sokaságát publikálta, és több, ma is használatos szabvány megalkotása is a nevéhez fűződik.

Nyugdíjasként is folytatta mérnöki munkáját: a magas- és mélyépítési szakterületen dinamikai feladatokkal, gépalaptervezéssel, rezgésvizsgálattal, talajmechanikai tanácsadással, angol és német nyelvű szakmai tolmácsolással és fordítással foglalkozott.

Bárki bármikor megkereshette bármilyen problémával, nemcsak irodavezető, főmérnök, hanem segítőkész kolléga volt. Kiváló embertől, mérnöktől, oktatótól búcsúzunk – nyugodj békében, Pumpi!

Dunai László és Petik Árpád

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

2030-ig kétszeresére nőhet a geotermikus energia hazai felhasználása

A földhő közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található. A jövő a zöldenergiáé, a lehetőségek hatékonyabb kiaknázása erősíti az energiaszuverenitást, hozzájárul a kibocsátásmentes energiatermelés elterjedéséhez és az...