Alig több mint egy hónappal azt követően, hogy az Európai Bizottság ismertette az európai zöld megállapodást, előterjesztette ennek finanszírozási javaslatát. Az európai zöld megállapodáshoz kapcsolódó beruházási terv célja, hogy köz- és magánberuházások révén legalább 1000 milliárd euró összegyűljön a következő évtizedben. A Parlament január 14-én vitatta meg a tervet.

Miért fontos?

Ahhoz, hogy az EU 2050-ig klímasemleges gazdasággá váljon, jelentős beruházásokra lesz szükség a tisztaenergia-technológiák terén. Az Európai Bizottság becslései szerint csak ahhoz, hogy 2030-ig elérjük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 40%-os csökkentésére irányuló átmeneti célkitűzést, évi 260 milliárd eurós többletberuházásra lenne szükség.
További információk az éghajlatváltozásra adott uniós válaszról.

Honnan lesz rá pénz?

A források mintegy felét az uniós költségvetésből finanszírozzák az éghajlat- és környezetvédelmi projektekhez hozzájáruló különböző programokon, például a mezőgazdasági alapokon, a Regionális Fejlesztési Alapon, a Kohéziós Alapon, a Horizont Európa programon és a LIFE programon keresztül.
Ez pedig további 114 milliárd euró összegű társfinanszírozást vonna maga után a tagállamok részéről. Az InvestEU és a kibocsátáskereskedelmi rendszer forrásaiból várhatóan mintegy 300 milliárd eurónyi magán- és közberuházást mozgósítanak, és további 100 milliárd eurót az új, méltányos átállási mechanizmus felhasználása révén, amellyel a zöld átmenet által leginkább érintett régiókat és közösségeket – például a széntől erősen függő régiókat – támogatják.

A méltányos átállási mechanizmus

A mechanizmus három pilléren nyugszik: A Méltányos Átállást Támogató Alapon 7,5 milliárd euró összegű új finanszírozással, az InvestEU finanszírozási forráson és az uniós költségvetés által támogatott EBB-hiteleken. Mindezen eszközök várhatóan 100 milliárd euró összegű köz- és magánberuházást mozgósítanak. Ezt a pénzt fel lehetne használni például a munkavállalók átképzésére, a vállalkozások támogatására, hogy új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, a tiszta energiába történő beruházásokra vagy az épületek szigetelésére.
Az alap különösen azokat a régiókat segíti, amelyek fosszilis tüzelőanyagoktól, például a széntől függnek, amely még mindig az EU energiatermelésének egynegyedét biztosítja. Az EU szénágazata 238 ezer főt foglalkoztat közvetlenül kapcsolódó tevékenységekben, például szénbányákban és erőművekben, több mint 100 európai régióban Lengyelországtól Spanyolországig. 2015-ben 12 tagállamban 128 szénbánya, 21 tagállamban 207 szénerőmű működött.
„Ez az üzenet az Asztúriában, Nyugat-Makedóniában és Sziléziában dolgozó szénbányászoknak, a közép-írországi tőzegkitermelőknek, az olajpala-termelésre támaszkodó balti-tengeri régióknak és sok másnak szól. Tudjuk, hogy a klímasemlegesség elérése az Önök esetében nehezebb lesz, és tudjuk, hogy bár egy másik, egy tisztább jövő kilátása általában véve üdvözlendő, az ehhez vezető út ma ijesztőnek tűnik. A méltányos átállási mechanizmus az EU által nyújtott biztosíték arra, hogy legalább 100 milliárd euróval támogatja Önöket az átmenet során” – nyilatkozta Frans Timmermans, a Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a javaslatot az európai parlamenti képviselőknek.

Mit mondanak az európai parlamenti képviselők?

„Az átállás nem érintheti a meglévő szakpolitikákat – sem a kohéziót, sem a mezőgazdaságot, sem a kutatást és az innovációt. Ez egy új prioritás, amelyet külön kell finanszírozni” – húzta alá Siegfried Mureșan román néppárti képviselő. „Meg kell vizsgálnunk egy új finanszírozás szükségességét e társadalmi és ökológiai átalakulás támogatása érdekében” – nyilatkozta Iratxe García Pérez (szocialista, spanyol), aki azt szeretné, ha az EU következő hosszú távú költségvetésének legalább 30%-át az éghajlatváltozás kezelésére fordítanák.
Niklas Nienaß (zöldpárti, német): „Támogatni tudjuk ezt a javaslatot, ha az átmenet egyértelmű és méltányos, és valamennyi széntermelő régió számára konkrét kivezetési terveket tartalmaz.”
„Nem elég világos, hogy honnan származnak majd a források” – mondta Gianantonio Da Re (ID, olasz). „Meg kell határozni a kedvezményezettekre vonatkozó kritériumokat és a források elosztásának módját is.” Johan Van Overtveldt (konzervatív-reformer, belga), a Költségvetési Bizottság elnöke szintén rámutatott arra, hogy nem egyértelmű, hogy a pénz egy része honnan fog származni. „Támogatjuk a körforgásos gazdaságot, de ellenezzük a finanszírozás és a pénz újrahasznosítását. Nem támogatjuk a pénzügyi kalandokat.”
A Bizottság javaslata most átkerül az EP illetékes bizottságaihoz, ahol az európai parlamenti képviselők alaposabban megvitatják a javaslatot, és módosításokat terjesztenek elő annak javítása érdekében. Ezt követően megkezdődhetnek a tárgyalások a Tanáccsal a végleges szövegről.