Mosóczi László várakozása szerint az M0 és Abony közötti M4-es autópálya-szakasz tehermentesíti a 4-es főút több részét. Megépül az M4 Berettyóújfalutól az országhatárig tartó szakasza, Egert az M25-ös összeköti az M3 autópályával, kiépül Sopron gyorsforgalmi kapcsolata az M85 Csorna utáni folytatásával, Zalaegerszeg és az M7-es autópálya közelében az M76 új szakaszai épülnek meg, és véget ér az M0 déli szakaszán a korszerűsítés első üteme. Az új komáromi híd az első fél év végén nyílhat meg a forgalom előtt.

Az idei útátadásokat összefoglalva üdvözölte, hogy a Békéscsaba gyorsforgalmi bekötését biztosító M44 leghosszabb szakaszát adták át Tiszakürt és Kondoros között. Kecskemét és a Viharsarok felé is maradt még megépítendő szakasz, de már most húsz perccel csökkent a menetidő Budapest és a békési megyeszékhely között – tette hozzá. Mint fogalmazott, állami beruházásban ilyen hosszú gyorsforgalmi szakasz egyszerre 2002 óta nem készült el. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 21-es főút négysávúsításával magas szintű közúti kapcsolat jött létre az M3 autópályától Salgótarjánig, és Kaposvár megközelíthetőségét is jelentősen javította, hogy a várost az M7-es autópályával összekötő 67-es út több mint 33 kilométeren négysávossá bővült.

Ebben a hónapban az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) finanszírozott közúti beruházások is befejeződtek, így Szlovénia felé az M70-es teljes hosszán négy sávon lehet eljutni az M7-esről, az M15-ös autóút kibővítése pedig Budapest és Pozsony között teremtette meg a „teljes értékű autópályás összeköttetést”. Az M2-es gyorsforgalmi úton 20-25 perccel rövidült a menetidő Budapest és Vác között a bővítésnek köszönhetően – mondta el Mosóczi László. Kitért arra is, hogy elkészült a 710-es főút bekötése az M7-es autópályába, Nyíregyházán pedig az elkerülő út építésének folytatása tovább csökkenti a zaj- és légszennyezést. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormány a fenntartható gazdasági növekedés alapfeltételének tekinti a magas szolgáltatási színvonalú közlekedési hálózatok fenntartását, és folyamatos bővítését, hiszen ez határozza meg az érintett térségek fejlődését, az ott lakók életminőségét, a vállalkozások versenyképességét. Az ITM ezért továbbra is stratégiai célnak tekinti, hogy az ország bármely településéről 30 percen belül el lehessen jutni egy négysávos útszakaszra, minden megyei jogú városra kiterjedjen a gyorsforgalmi hálózat, és a szomszédos államok fejlesztéseihez igazodva az autópályák és autóutak elérjenek az országhatárig.

2016 és 2024 között csaknem 5000 milliárd forint hasznosul a már befejezett, kivitelezés alatt álló vagy előkészületben lévő közúti és vasúti fejlesztésekben. A gazdasági növekedésnek köszönhetően a közúthálózat korszerűsítésére szánt 3200 milliárd forint nagyobbik részét, 1800 milliárd forintot a költségvetés fedezi – tette hozzá. A NIF Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese közölte, hogy a társaság idei teljesítménye csaknem 22 százalékkal felülmúlja a tavalyit, várhatóan bruttó 838 milliárd forint körül alakul. Jövőre 663 milliárd forint lehet a teljesítmény összértéke – tette hozzá Kondrik Kornél.

Idén 41 útépítési projektben működtek közre beruházóként, ebből 383 kilométer volt gyorsforgalmi út. A kivitelezési projektjeik szerződött összértéke jelenleg eléri a 2400 milliárd forintot. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére több mint 81 kilométeren végeznek kivitelezést több mint 10 milliárd forint értékben.