A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Az összefoglaló szerint a klímaproblémára is rákérdező felmérés alapján a teljes népesség 70 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás jelentősen, vagy valamilyen mértékben hatással van a mindennapi életére. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, illetve minél nagyobb településen él, annál valószínűbb, hogy érzékel ilyen hatást.
A válaszadók 92 százaléka a megújuló energiaforrások fejlesztését jelölte meg támogatandó területként. Emellett 64 százalék válaszolta azt, hogy szükség van állami közreműködésre, ösztönző és támogató szabályozásra a fenntartható üzemanyagok használatának elterjedése érdekében. Összességében a válaszadók 91 százaléka fontosnak tartja azt, hogy Magyarországon növekedjen a megújuló forrásból származó energiatermelés. A szélerőművek telepítését a megkérdezettek 74 százaléka támogatná a saját településén, a pártolók aránya az iskolai végzettséggel együtt nő. Napelemparkok megvalósítását 84 százalék tartaná elfogadhatónak a saját településén.
A megújuló forrásból származó áramért a válaszadók csaknem 40 százaléka hajlandó lenne magasabb árat fizetni, ezen belül a többség legfeljebb 10 százalékos ártöbbletet vállalna be. A megújuló forrásból származó üzemanyagokért minden harmadik megkérdezett hajlandó lenne többet fizetni, bár legfeljebb 10 százalékkal többet. Elsősorban a diákok és a magasabb iskolai végzettségűek körében jellemző ez az álláspont. A zöld hidrogénnel kapcsolatban csak a lakosság 6 százaléka érzi magát tájékozottnak, és további 21 százalék hallott róla. A biometánt 17 százalék ismeri alaposan, és 44 százalék valamilyen mértékben, de a válaszadóknak csak 38 százalék tekint rá fontos jövőbeni megújuló energiaforrásként.
A geotermikus energia, illetve e téren Magyarország kedvező adottságainak az ismertsége kétharmados. Közel 90 százalék látná szívesen a jövő energiaellátásának egyik kulcsszereplőjeként a föld hőjéből nyert energiát, és 85 százalék új geotermikus erőművek építését is támogatná. A válaszadók 84 százaléka a lakóhelyén is igénybe venné, ha lenne rá mód, de többségük csak akkor, ha olcsóbb lenne a jelenlegi fűtési módnál.
A Mol az évtized végéig több mint négymilliárd dollárt költ fenntarthatósági beruházásokra. A közlemény szerint az átmenet fontos mérföldköve a vállalat százhalombattai finomítója, ahol évek óta növényi és állati eredetű hulladék olajokkal, illetve zsírokkal és olajokkal együtt dolgozzák fel a kőolajat, csökkentve a termékek környezeti lábnyomát. A Dunai Finomítóban lévő zöldhidrogén-üzem évi 1600 tonna tiszta, karbonsemleges zöld hidrogén előállítására képes, ezzel több mint tízezer hidrogénüzemű személyautó éves üzemanyag-felhasználását lehetne fedezni.
A vállalatcsoport aktív a megújulóenergia-termelésben is. A Tiszaújvárosban épülő új, 48 MW teljesítményű naperőmű annyi áramot termel majd, amely elegendő lehet mintegy 28 ezer átlagos Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei háztartás éves áramellátásához. A napelempark mellett egy 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszer is létesül.
A Mol jelenleg 7 magyarországi és 2 horvátországi napelemparkot üzemeltet, összesen 111 MW kapacitással, 2026-ra ezt mintegy 200 MW-ra fogja növelni. A Mol résztulajdonában álló Rossi Biofuel Zrt. évi 200 ezer tonna bioüzemanyag előállítására képes, a vállalat szarvasi biogáz üzeme pedig két kisvárosnak elegendő elektromos energiát termel meg, szintén megújuló forrásból. A Mol vezető szerepre készül a régiós biometán-előállításban, de geotermikus kutatásokat és kísérleti lítiumtermelési projekteket is elindított a közelmúltban – írták a közleményben. (MTI)
