Az előttünk álló év fordulópontot hoz az építőipar, a létesítményüzemeltetés és a teljes ingatlanszektor számára – derül ki a PlanRadar évzáró elemzéséből. A több évnyi kísérletezés után a digitális megoldások választható eszközökből a mindennapi működés alapjává válnak. A 75 országban jelen lévő PlanRadar szerint a strukturált adatok, a vizuális dokumentáció és az MI-alapú munkafolyamatok növelik a hatékonyságot, csökkentik az utómunkákat, és segítenek megfelelni a szigorodó minőségi és fenntarthatósági elvárásoknak. 2026 – Kísérleti fázisból, rendszerszintre lép a digitalizáció.
A 75 országban jelenlévő, és mintegy 170 ezer ügyfelet kiszolgáló PlanRadar éves trend elemzése szerint az évtized első felében három trend határozta meg a globális építőipart. A koronavírus világjárvány, az energiaválság, a költségnövekedés és a piaci bizonytalanság jelentősen növelte a projektek kockázatait, ami komoly kilengéseket okozott az ágazat teljesítményében. Ugyancsak erre az időszakra esett, hogy a világ számos országában szigorodtak az építőipar működését meghatározó jogszabályok, amelyek új szintre emelték a dokumentációval, elszámoltathatósággal kapcsolatos elvárásokat. Az is meghatározó volt, hogy a szakképzett dolgozók állandósuló hiánya fékezte a projektek megvalósítását, fokozta a költség- és határidőnyomást.
A létesítménygazdálkodásban, ingatlanprojektekben, valamint az építőiparban is használatos digitális dokumentáció, kommunikáció és jelentéskészítő vezető platformját Magyarországon is forgalmazó PlanRadar szakértőinek értékelése szerint ez a három meghatározó trend szemléletváltást eredményezett, ami átformálja a jövőt. 2026-ra a cél egyértelmű: a megelőző időszakot jellemző kísérletezéstől el kell jutni a rendszerszintű, a projektek teljes életciklusán átívelő digitális fegyelem megszilárdításáig, ami egyrészt biztosítja a megfelelést a szigorodó szabványoknak, másrészt javítja a teljesítményt és ezzel együtt a jövedelmezőséget.
A mesterséges intelligencia kísérletiből a napi működés alapvető eszközévé vált, bevezetése kézzelfogható eredményeket hoz, de az a rendezetlen adatkezelés továbbra is komoly akadálya a benne rejlő lehetőségek kihasználásának. Az építőiparban alkalmazott korszerű digitálisplatformok ezt a problémát a pontos adatokra épülő, hitelesített dokumentumok, valamint a szabványosított munkafolyamatok átfogó kezelésével oldják meg, biztosítva a szükséges információk közvetlen és azonnali hozzáférhetőségét. Mindezek nélkül a rutinszerű folyamatok automatizálása vágyálom marad.
Az építőiparban a nyereség általában nem a projektek befejezésekor, hanem menet közben, a minőségellenőrzési és adatkezelési, költséges utómunkákhoz vezető hibák miatt szivárog el. 2020-ban az ágazat globálisan 1,8 billió dollárt veszített a felsorolt hiányosságok miatt. A korszerű eszközök ma már lehetővé teszik a munkafolyamatok vizuális dokumentálását, ami megkönnyíti a problémák korai felismerését, a költséges hibák elkerülését, a határidők betartását, több piacon a biztonsági előírások betartásának bizonyítását. A modern platformok a helyszíni bejárásokon készülő 360°-os képeket kapcsolnak a 2D-s alaprajzokhoz, így a projektek résztvevői a távolból is bármikor visszanézhetik a felvételeket, ellenőrizhetik a beruházások készültségi fokát, ami segíti az esetleges viták megelőzését, megoldását.
A szakképzett munkaerő hiánya világ számos táján állandósult. A digitális platformok könnyen használható megoldásokat kínálnak, az alapvető kezelési ismeretek elsajátítása minimális betanítást igényel. A befektetett idő és energia a munkafolyamatok optimalizálásának, a kommunikáció felgyorsulásának és az adminisztrációs terhek mérséklődésének köszönhetően gyakorlatilag azonnal megtérül és hasznot hoz a beruházások szereplőinek. A digitalizációban jártas munkások ugyanis kisebb létszámban is jobb teljesítményre képesek.
Európában a költségek megugrása miatt az építkezések drágultak, ezzel párhuzamosan a lakhatás egyre nehezebben megfizethető vált. A PlanRadar Housebuilders Survey felmérésében a kivitelezők négyötöde számolt be növekvő kiadásokról, és több mint 70 százaléka tartotta komoly problémának az alapanyagárak növekedését. A költségnyomás ellenére a kereslet élénkül: a válaszadók háromnegyede stabil vagy növekvő megrendelésállományról számolt be. Ebben a környezetben azok a cégek tudják nyereségesen működve megtartani, bővíteni a piacukat, amelyek képesek egyszerűsíteni a munkafolyamatokat, csökkenteni a költségeket és javítani a projektek hatékonyságát. A digitalizált munkafolyamatok előnye, hogy a csapatok által ténylegesen befolyásolható költségtényezőkre koncentrálnak: a vizuális minőségellenőrzés csökkenti az utómunkát, a központosított kommunikáció támogatja a szervezést, a változások rugalmas és valós idejű kezelését, ami biztosítja a költségek kézben tartását.
Az épületek és az építőipar a globális környezeti terhelés 39 százalékáért felelős, ennek tizede közvetlenül kapcsolódik az építőanyagokhoz és a kivitelezési tevékenységhez, ezért válik egyre inkább alapkövetelménnyé a kibocsátás mérséklése. A hatósági előírások szigorítása, Európában az ESG-jelentések kötelezővé tétele, a nettó zéró kibocsátási célok elérése, valamint a fenntartható, zöldebb otthonok iránti kereslet erősödése komoly terheket ró az ágazat szereplőire. Az átláthatóság és a megfelelés többé nem választható opció, a fenntarthatósági nyilvántartás ugyanolyan lényeges lesz, mint a pénzügyi. A változó környezetben a digitális platformok megkerülhetetlenné, nélkülözhetetlenné válnak az átfogó, az épületek teljes életciklusát nyomon követő auditált dokumentáció összeállításában, kezelésében.
A PlanRadar társalapítója és vezérigazgatója, Ibrahim Imam így foglalta össze a jelentés tanulságait: „2026 nem arról szól, hogy választanunk kellene az emberi szakértelem és a technológia között – hanem arról, hogy a megfelelő digitális platformokkal erősítsük az emberi tudást. Miközben az építőipar példátlan kihívásokkal néz szembe, ezzel egy időben óriási lehetőségek kapujában is áll. Azok a vállalatok, amelyek beépítik napi működésükbe, valamint üzleti stratégiájukba a mesterséges intelligencia-alapú megoldásokat, jól alkalmazzák a munkafolyamatokat akár vizuálisan is rögzítő technológiát, a központosított kommunikációs és együttműködési digitális platformokat, sokkal felkészültebben reagálhatnak a változásra, és vezető szerepet tölthetnek be a következő években.”
