Az idők hajnala óta igyekszünk megjövendölni a bekövetkezendő eseményeket. Alessandro Vespignani olasz fizikus, hálózatkutató a datifikálás matematikai módszereit alkalmazza. Mi látjuk el adatokkal. A bankkártyánkkal kiegyenlített összegek elárulják, mit engedhetünk meg magunknak. Okostelefonunkba beépített GPS rögzíti minden helyváltoztatásunkat. A széthintett információk jelentik a kiindulási pontot, a forrást, amelyből a jövő szimulációja érdekében meríteni lehet. Olyan jelenségek megjövendölésére lehetünk képesek, mint a világméretű járványok, a háborúk, a gazdasági és politikai összeomlások, vagy a természeti katasztrófák. A jóslás algoritmusa nem azt árulja el, mindez hogyan következhet be egy napon, hanem arról számol be, hogy miként működik. A Libri Kiadó vállalta, hogy Alessandro Vespignani A jóslás algoritmusa – Hogyan befolyásolható a jövő a tudomány segítségével című művét megjelentesse. „Vespignani hálózatelméletre épülő előrejelzései alapján döntenek ma a világ kormányai arról, milyen intézkedéseket vessenek be a koronavírus ellen. Vespignani volt az, aki húsz évvel ezelőtt megteremtette a modern vírusterjedést leíró modellezés eszköztárát. Az általa tervezett algoritmusokat vetették be minden jelentős vírus esetén, az Ebolától a koronavírusig. A WHO és más nemzetközi intézmények számára Vespignani készít előrejelzéseket arról, pontosan mikor és hány ember fog megbetegedni a világ nagyobb városaiban, és hogy a különböző megszorító intézkedések hogyan befolyásolják majd a vírus terjedését. A jóslás algoritmusa című kötetében Vespignani közérthetően mutatja be a jósolhatóság problematikáját, illetve az előrejelzésekben rejlő lehetőségek és az ehhez kapcsolódó felelősség kérdését” – írja ajánló soraiban Barabási Albert-László fizikus, hálózatkutató, akinek a Behálózva, a Villanások és A képlet című könyveit már ajánlottuk.
