A budai Napraforgó utca, modern építészetünk páratlan együttese a nagy világválság éveiben, 1931-ben létesült. A mintatelep azt kívánta bizonyítani, hogy kis telkeken is lehet teljes értékű, a korszerű életmódot lehetővé tévő és kényelmet nyújtó otthonokat teremteni. A TERC Kiadó által készített Modern házak és lakóik. A Napraforgó utcai kislakásos mintatelep története című könyv a Napraforgó utca első monográfiája. Feltárja a mintatelep történetét, bemutatja újdonságait és fogadtatását, korabeli tervek, dokumentumok és fényképek segítségével megidézi a házak eredeti állapotát. Külföldi példák hatására a mintatelep ötlete idehaza is felmerült. A Magyar Mérnök- és Építész-egylet és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa is tárgyalta a lehetőségeket. A Napraforgó utcai lakóút két oldalán 22 családi ház épült fel 18 építésziroda tervei szerint. Az építészeti kiállításként 1931 őszén megnyitott telep házait részben berendezve a közönség kívülről-belülről megtekinthette, így képet kaphatott a korszerű kislakás akkor még itthon nem létező típusairól. A több generációt és különböző elképzeléseket képviselő neves építészcsapat változatos alaprajzú és tömegű épületeket emelt, s noha ezek ízlésben és stílusban eltértek egymástól, valamennyi a korszerű életmódot és lakáskultúrát képviselte. A ma már műemléki védettséget élvező telep a két világháború közötti modern építészetünk egyik legjelentősebb képviselője volt. Történetének méltó feldolgozása híján eddig nem tudta elfoglalni megérdemelt helyét a többi európai mintatelep mellett, e hiányosságot pótolja a kötet. A szerző Ferkai András egyetemi tanár, építész és építészettörténész, akinek szakterülete a két háború közötti építészet, különösen a modern mozgalom.
