Egy tartalmas, szakmai élményekben gazdag – bátran tanulmányútnak is nevezhető – kiránduláson vettünk részt negyvenheten.
Az első nap, Krakkó felé betértünk, az Okocimi Sörgyárba egy kis áttekintéssel megismerve a lengyel sörgyártás történetét. A német Götz család által 1845-ben alapított gyár tulajdonosai időközben lengyelekké váltak, de a II. világháború, az államosítás, majd a privatizáció rendesen megviselte a gyárat. Végül jelenleg a dán Carlsberg cég tulajdonában van. Az nagyon megerősítette a csoportunk összetartási érzését, hogy a gyárlátogatás végén korlátlan sörfogyasztás várt minket 12 féle sörből.
Kirándulásunk szakmai fénypontja viszont a másnapi, a Krakkói Műszaki Egyetem Környezeti Aerodinamikai Laboratóriumában tett látogatásunk volt. A 2024-en átadott, 34 millió zlotyiba kerülő laboratórium költségeinek 50%-át EU finanszírozásból, míg a másik 50%-át az egyetem saját költségvetéséből finanszírozta Az innovatív, saját fejlesztésű laboratóriumi infrastruktúra lehetővé teszi a Műegyetem szakemberei számára, hogy kutatásokat végezzenek a legkülönbözőbb időjárási körülmények között, beleértve a városok átszellőzésének, a levegő szennyező anyag szállításának, a szmog dinamikus hatásának, a légcserének és a regenerációs lehetőségének a vizsgálatát. A lenyűgöző szélcsatornákra alapuló laboratóriumot a környezeti és éghajlati hatások (például heves szél, özönvízszerű esőzések vagy heves havazás) szerkezetekre, épületekre és az azokban tartózkodó emberek biztonságára gyakorolt elemzésére is használják.
Lehetőség van innovatív megoldások tesztelésére a szélenergia, valamint az építőanyagok és termékek piacán. Az új központ készen áll a nem szabványos mérnöki kihívások megoldására is. Többek között sportolók vagy mentőszolgálatok számára is használható változó időjárási körülmények közötti edzéshez. Vállalatok, helyi önkormányzatok és intézmények már elkezdték az együttműködést a Laboratóriummal, köztük: lengyel üzleti vezetők – a Fakro és a Maspex vállalatokkal, valamint a Lengyel Síszövetséggel, hiszen a világ legjobbjai között jegyzek síugrók sikere is múlhat a különleges síöltözék légellenállás minimalizálásán, amihez ezen laboratórium vizsgálatai is hozzájárulhatnak.
Ottlétünkkor az egyik, 6 hatalmas ventilátoros, szélcsatornában egy kis szélturbinával kapcsolatban folytattak vizsgálatokat (megjegyzés: Lengyelországban több 3 és 10 KW-os függőleges és vízszintes tengelyű törpeszélerőművet gyártó cég működik.). A szélturbina egy „forgószínpadon” állt melynek forgatásával vizsgálták a szél különböző irányból érkező hatását, természetesen változtatva a szélerősség mértékét és a lapátok szögét is. Illetve meghatározzák azt is, hogy mikor kell a szélkeréknek „fékezett üzemmódra” átállnia.
Néhány hónappal ezelőtt, birminghami megrendelésre vizsgálták egy belvárosi lakóterületen építendő felhőkarcoló különböző környezeti körülményeknek kitett hatását a környezetre és magára az új épületre (szélnyomás, csapadékintenzitás változás, hóesés és az ebből fakadó hólerakódások mérete, illetve az új épület hatását a légáramlatokra, huzatokra, stb). Ugyanezt vizsgálták egy varsói felhőkarcolókkal zsúfolt modern városnegyed esetében, mikor egy új felhőkarcolót terveztek. Magában a laboratóriumban változtatható a szélirány és annak erőssége, állítható az esőzés intenzitása és az esőcseppek mérete, előállítható a havazás és a jégeső kialakulása is. Gyakorlatilag minden időjárási körülmény előállítható és modellezhető a várható hatása.
Egy másik teremben, nagyfeszültségű vezetéket vizsgáltak különböző időjárási körülmények között. Tekintettel arra, hogy az időjárás nagyban befolyásolja az ilyen vezetékek rezgését, az meg hozzájárul az anyagfáradáshoz (azaz a sűrűbb vezetékcseréhez), itt egy szabadalmazásra váró „vezeték-rezgéscsillapító” hatékonyságát mérték. A szabadalmaik nemzetközi értékesítésével igen jelentős további anyagi lehetőségekhez juttathatják az Egyetemüket és a saját kutatási keretüket is, tehát megtérülő beruházás lehet a különleges laboratórium. A laboratórium munkatársai büszkén említették, hogy minden a saját terveik szerint készült, és a vizsgálati szoftverek is az ő saját kutatásaik és fejlesztésük eredménye. A különleges laboratórium rövidesen megtörténő akkreditálása még nagyobb nemzetközi rangot fog biztosítani számukra.
A lenyűgöző laboratórium megismerés után, történelmi sétánk Niepołomice kastélyába vezetett, mely Nagy Kázmér vadászkastélya volt és Kis Wawelnek is szokás nevezni. Ugyanebben a városban megtekintettünk egy felújítás alatt álló női bencés rendi kolostort is.
Harmadnap az Ojcowski Nemzeti Park területén álló Pieskowa Skała monumentális várkastélyát látogattuk meg. Az utolsó nap hazafelé megálltunk a Szczawnica nevű üdülőhelyen, mely hazánk fiának, Szalay Józsefnek (1802-1876) köszönheti, hogy Lengyelország egyik neves üdülőhelyévé vált. Az ő kezdeményezésére épültek panziók, fürdők és parkok a településen és neki köszönhető a helyi források bevizsgáltatása és gyógyvízzé történő minősítése is. Emellett honfitársunknak köszönhető a dunajeci tutajozás megszervezése és népszerűvé tétele is. Szalay „a Lengyel Tudományos Akadémia magyar mecénása” végrendelete szerint az egész szczawnicai Gyógyfürdőhely az 1872-ben alapított krakkói Lengyel Művészeti Akadémia tulajdona lett. Rendelkezésének a jelentősége olyan volt, mint 1825-ben Széchenyi Istváné a Magyar Tudományos Akadémia vonatkozásában. Ez a vagyon teremtette meg a lengyel akadémia működésének az alapjait. Hálából a lengyelek megfestették Szalay portréját, és az akadémia díszcsarnokában helyezték el. 2002-ben Szczawnicában felavatták emléktábláját (amit meg is koszorúztunk), és felújították mellszobrát.
Rittenbacher Ödön
