Átfogó, rendszerszintű szakpolitikai javaslatcsomagot készített a Magyar Mérnöki Kamara a magyar beruházási, közmű-, energetikai és közbeszerzési rendszer szakmai megerősítésére. A „13 pontos rendszerváltó gondolat” című háttéranyag szerint ma nem elsősorban a jogszabályok hiányoznak, hanem az érdemi szakmai kontroll, a világos felelősségi lánc és a valódi döntés-előkészítés.
A dokumentum egyik legerősebb állítása szerint a jelenlegi rendszerben sokszor „szabályosan is lehet rosszat venni – csak akkor szebb a dosszié”. A kamara szerint a közpénzes beruházások problémáinak jelentős része abból fakad, hogy a szakértelem túl későn, túl gyengén, vagy csak formálisan jelenik meg az eljárásokban. A reformcsomag három nagy területre koncentrál: víz- és közmű-infrastruktúra, energetikai átállás, közbeszerzési és beruházási rendszer reformja.
Vízmegtartó Magyarország 2040
A javaslatcsomag egyik kulcseleme a „Vízmegtartó Magyarország 2040” program, amely szakítani kíván a „víz gyors elvezetésének” évtizedes gyakorlatával. A cél a csapadék helyben tartása, a kék-zöld infrastruktúra erősítése és a települési vízgazdálkodás újragondolása. A dokumentum szerint a vízmegtartás „nem vízügyi romantika, hanem mérnöki és gazdasági szükségszerűség”. Az MMK szerint a jövő beruházásainál kötelezővé kellene tenni a vízgazdálkodási hatásvizsgálatokat, miközben országos digitális modellezési rendszert és mérhető indikátorokat is bevezetnének.
Közműreform: a szolgáltató ne „kvázi hatóság” legyen
A kamara élesen kritizálja a jelenlegi közműegyeztetési rendszert is. A háttéranyag szerint ma sok beruházás kiszámíthatatlan, elhúzódó és indokolatlanul terhelt eljárásokba fut bele, miközben a közműkezelők egy része „kvázi hatósági blokkoló pozícióba” kerül. A reformjavaslat szerint: a közműkezelő szakmai partner legyen, az egyeztetések teljesen digitális platformra kerüljenek, a beruházókra ne lehessen rendszerszintű rekonstrukciós költségeket áttolni, a közműkezelői késedelmeknek pedig valódi eljárási következménye legyen.
Feltételes szaldó-visszavezetés és energiatárolás
Az energetikai blokk a háztartási energiatárolás, a villamoshálózat és az e-mobilitás összekapcsolását sürgeti. Az MMK szerint a szaldóelszámolás kérdését nem lehet pusztán politikai jelszavakkal kezelni: sem a korlátlan visszavezetés, sem a teljes tiltás nem jelent jó megoldást. A javaslat: a korábbi HMKE-tulajdonosok számára feltételes szaldó-visszavezetést, háztartási energiatárolók támogatását, okosmérési rendszerek kötelező alkalmazását, valamint saját megújuló termeléshez kötött e-mobilitási kedvezményeket tartalmaz.
(Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter május 31-én közösségi oldalán arról írt, hogy történelmi megállapodás született Brüsszelben arról, hogy 16,4 milliárd eurónyi, Magyarországnak járó uniós forrás előtt nyíljon meg az út. „A forrásokból 1,4 milliárd eurót fordíthatunk a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésére. Ez azt jelenti, hogy végre elkezdhetjük pótolni azt a munkát, amelyet az elmúlt tíz évben elmulasztottak: korszerűbb, erősebb és biztonságosabb hálózatot építünk. Több tízezer okosmérőt telepítünk országszerte, hogy a háztartások és a vállalkozások is pontosabban, átláthatóbban és hatékonyabban tudják követni az energiafelhasználásukat. A hálózat fejlesztése azért is kulcsfontosságú, mert így mintegy 5000 megawatt új megújuló energia kapcsolódhat be a magyar rendszerbe. Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Ez a megállapodás világos üzenet a befektetőknek is: Magyarország készen áll egy zöldebb, modernebb és versenyképesebb gazdasági korszakra. A következő években további 1,5-2 milliárd euró értékű beruházás érkezhet hazánkba a hálózatfejlesztések és a megújulóenergia-projektek nyomán” – írta a miniszter.)
„Ha a jogorvoslat túl drága, a jogsértés túl olcsóvá válik”
A közbeszerzési reformcsomag talán legerősebb mondata ez. Az MMK szerint ma a közbeszerzési rendszerben sok nyilvánvaló szakmai vagy versenyjogi probléma azért marad következmények nélkül, mert a jogorvoslat túl költséges és konfliktusos. A kamara ezért azt javasolja, hogy építési és műszaki ügyekben köztestületi, térítésmentes közérdekű jogorvoslati lehetőség nyíljon, amelyet az MMK kezdeményezhetne. A dokumentum háromlépcsős rendszert vázol fel: panaszbefogadást, szakmai előszűrést és közérdekű eljárásindítást.
A „papíron szabályos” közbeszerzések kritikája
A dokumentum külön hangsúlyozza, hogy a beszerzés tárgya szerinti szakértők szerepét intézményesen meg kell erősíteni. A javaslat szerint a tárgyszakértőnek a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóval egyenrangú szereplővé kell válnia. A kamara emellett: szigorítaná a fővállalkozói minimumkapacitásokat, megerősítené a tervellenőrzést, országos költségadatbázist hozna létre, és világosabb felelősségi láncot alakítana ki a tervezési és kivitelezési folyamatokban.
Mérnöki döntéstámogató szerepet kér az MMK
A 13 pontos csomag végső célja, hogy a mérnöki szakértelem már a döntések előkészítésének szakaszában megjelenjen. A dokumentum javasolja egy Országos Mérnöki Döntéstámogató Fórum létrehozását, valamint egy 100 napos országos mérnöki helyzetkép elkészítését is. A háttéranyag zárómondata jól összefoglalja a reformcsomag filozófiáját: „A reformcsomag nem több jogot kér a Mérnöki Kamarának, hanem több szakmai tartalmat a magyar beruházási rendszernek.”
