Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 júniusában.
100 éve született Vámos Tibor mérnök
Budapesten, 1926. június 1-én született Vámos Tibor (1926-2021) Állami- és Széchenyi-díjas mérnök, nemzetközileg jegyzett kutató. 1949-ben kapott diplomát a BME-en. 1950-54-ig az Erőmű Beruházási Vállalatnál dolgozott, majd az MTA ösztöndíjas aspiránsa lett a Villamosenergetikai Kutató Intézetben. Az erőművekkel kapcsolatos gyakorlati ismeretei alapján, kandidátusi disszertációját a dobos szénportüzelésű kazánok terhelésszabályozásáról írta. 1958-ban VEIKI-ben automatizálási laboratóriumot alapított, az erőművek és energetikai rendszerek dinamikus viselkedését kutatta a számítógépes módszerek egyik első hazai alkalmazójaként. 1964-ben Benedikt Ottóval és Csáki Frigyessel megalapították az Automatizálási Kutató Intézetet. 1974-ben alakult meg vezetése alatt az Automatizálási Kutató Intézet és az MTA Számítástechnikai Központ egyesítésével az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, melynek mai rövidített neve: HUN-REN SZTAKI. A folyamatirányításban szerzett tapasztalatai irányították figyelmét a hetvenes években az alakfelismerési-robotirányítási területre, és ez vezetett később a mesterséges-intelligencia-kutatások irányába. 1980-as évek nyugat-berlini szemináriumain tartott előadásai alapján írta az 1991-ben megjelent „Computer Epistemology” című könyvét. Ennek lényegesen felújított eredményeit igyekezett további előadásaiban is kifejteni és ezek összefoglalásán folyamatosan dolgozott. Hazánkban elsőként elemezte összefüggéseiben az információs társadalom alapkérdéseit, követelményeit és hatását a társadalmi rendszer és a gazdaság megújítására, a személyi szabadságjogokra. Nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztőbizottsági tagja volt, és a publikációinak száma meghaladta a 270-et.
140 éve született Székely Hugó mérnök
Budapesten, 1886. június 2-án született Székely Hugó (1886-1982) építőmérnök. 1908-ban kapott oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezt követően mérnöki magánvállalkozó cégnél helyezkedett el, Erdélyben vasutat tervezett, és építésvezető is volt. 1910-ben egy bécsi cégnél dolgozott, ahol megismerkedett a vasbeton szerkezetek számítási és méretezési módszerével. 1911-ben Magyarországon egy nagyvállalatnál végzett önálló statikai tervezéseket, nevéhez fűződik többek között a marosvásárhelyi kultúrpalota vasbeton szerkezetének tervezése, később budapesti volt Carlton Szálló, Gellért Szálló és Fürdő, Pesti Kereskedelmi Bank, tordai cementgyár szerkezeteinek részbeni tervezése és építésvezetése. 1919-ben közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett. Az I. világháború után hosszabb ideig Lengyelországban és Csehszlovákiában dolgozott. 1928-1948 között önálló statikai mérnöki irodája volt. Ekkor készítette a bánhidai erőmű, a peremartoni kénsavgyár, a várpalotai széntorony statikai terveit. Az 1948-1959 közötti időszakban az Építéstudományi Intézet, a Magasépítési Tervező Intézet, a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Mélyépítési Tervező Vállalat statikus tervezője volt. Több híd (Budafoki HÉV-híd, Kerepesi úti lemezhíd, Dunaharaszti HÉV-híd), víztornyok, 1949-ben a hajdúnánási 400 vagonos gabonasiló vasbeton terveit is ő készítette. Több munkáját hazai és külföldi szakmai folyóiratok ismertették.
100 éve született Rózsa Ferenc mérnök
Bukaresten, 1926. június 4-én született Rózsa Ferenc (1926-1991) gépészmérnök, szakíró. Főiskolai tanulmányait a bukaresti Műszaki Egyetemen végezte, az Elektrotechnikai és Gépészmérnöki Karon (1951). Ez időben (1948-50) a Bukaresti Rádió magyar adásának szerkesztője és bemondója volt. 1950-től 1952-ig a bukaresti IPROM Gépipari Tervezőintézet mérnöke, a Műszaki Egyetem óraadó tanára. 1952-53-ban Kudzsiron a Gépgyár mérnöke, majd 1953-tól 1991-ig a bukaresti Építészeti Egyetem Épületgépészeti Karán tanít: 1957-től adjunktus, majd a gépelemek tanára, 1971-73 és 1974-76 között tanszékvezető, 1990-től professzor; a rendszerváltozás után a Román Televízió magyar adásának külső munkatársa. Elkészült kutatási tervei: fogaskerék és csigahajtások, evolvens profilú bordástengelyek, a hajtóművek általános kérdései, a szerszámgépek dinamikája. 1953-tól a Román Szabványügyi Hivatal munkatársa. 1955-ben Stockholmban, 1958-ban Párizsban, 1963-ban Moszkvában ISO, ill. KGST szabványügyi tanácskozásokon vett részt. 1953-tól 1991-ig 24 állami szabványt dolgozott ki a gépgyártóiparban, közben a Technikai Könyvkiadó és a Tankönyvkiadó külső munkatársa, szakfordítója, szakreferense volt. 1960-tól tervező-intézetek és gépipari üzemek részére tervezési algoritmusokat, számítógépekre programokat dolgozott ki.
140 éve született Onczay László mérnök
Rudnokon, 1886. június 5-én született Onczay László (1886-1964) erdőmérnök, aki megépíttette a Füzért Sátoraljaújhellyel összekötő ún. Hegyközi-vasutat, mellyel feltáratlan erdőségek fatermelését kapcsolta be a fogyasztásba és lehetővé tette a közeli perlit-telepek bányászatát. A Pálházán létesített iparteleppel és a hollóházai kőedénygyár modernizálásával az uradalmat az ország egyik minta-gazdaságává fejlesztette. Több tanulmányát a Sátoraljaújhelyen megjelent Magyar Erdőgazda c. szaklap közölte.
110 éve született Fekete Sándor mérnök
Makón, 1916. június 6-án született Fekete Sándor (1916-1973) bányamérnök. Oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem soproni Bánya- és Kohómérnöki Karán szerezte. Az ország különböző bányáiban dolgozott: az aknaszlatinai sóbányában, a tótosbányai ércbányában, a nagybányai aranyérc-feldolgozóban, 1944 után Brennbergbányán, Oroszlányban és Tatabányán. Oroszlányban koncentrált fejlesztési módot dolgozott ki és alkalmazott az ottani vasérctelep egy vágatrendszerrel való lefejtésére. 1957-1964 között az Úrkúti Mangán-ércbánya főmérnöke volt. Munkatársaival kidolgozta az úrkúti karbonátos mangánérc hidrometallurgiai feldolgozásának egy új változatát. 1964-től haláláig a Bányászati Kutató Intézet főosztályvezetője volt. Szakirodalmi munkássága ma is forrásértékű.
90 éve született Radda György Károly vegyész
Győrben, 1936. június 9-én született Radda György Károly (1936-2024) vegyész, a később Sir George Charles Radda néven világhírnevet szerzett biokémikus. Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, majd felvételt nyert az ELTE vegyész szakra. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Az Oxfordi Egyetemen szerzett diplomát. 1962-1963-ban a Kaliforniai Egyetemen a Nobel-díjas Melvin Calvin professzor mellett dolgozott. 1964-1984 között az Oxfordi Merton College kutatója és a biokémia egyetemi előadója, 1988-1996 között az Orvosi Kutató Tanács Biokémiai és Klinikai Mágneses Rezonancia részleg vezetője volt. Nevéhez fűződik a mágnesesrezonancia képalkotó vizsgálat kidolgozása. 1991-től 1996-ig az Oxfordi Egyetem Biokémiai Tanszékének vezetője volt, 1996-2003 között az Egyesült Királyság Orvosi Kutató Tanácsának vezetőjeként dolgozott. Kutatói tevékenysége az enzim-szabályozásra, a bioenergetikára és az élő szervezet biokémiájára irányult az emberi betegségekkel, főként a szívbajokkal, a cukorbetegséggel és a metabolikus szindrómával összefüggésben. 2001-2003 között a londoni Nemzeti Rákkutató Intézet elnöki, 2005-2008 között az Oxfordi Egyetem Fiziológiai, Anatómiai és Genetikai Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be. 2005-ben alapítója és 2010-ig elnöke volt a Szingapúri Bioképalkotó Konzorciumnak. Jelentős szerepet játszott a szingapúri-magyar tudományos együttműködés és tapasztalatcsere előmozdításában; 2008-2016 között a Szingapúri Tudományos, Technológiai és Kutatási Ügynökség Orvosbiológiai Tanácsának elnöki tisztségét töltötte be. 1980-tól volt a londoni Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) tagja, 1984-2003 között pedig a Brit Szív Alapítvány molekuláris kardiológiai professzora. Pályájának kezdetén az enzimek és membránok szerkezetét és funkcióját vizsgálta fluoreszcens szondákkal. Úttörő szerepe volt a nukleáris mágneses rezonancia emberi testen való alkalmazásában. Figyelemre méltó volt az ars poétikája: „Teljesen új szemléletre van szükség ahhoz, hogy az eltérő szakmák ne csak együtt dolgozzanak, hanem együtt is gondolkozzanak az emberiség legnagyobb problémáinak a megoldásáról.”
100 éve született Kollár Lajos mérnök
Budapesten 1926. június 14-én született Kollár Lajos (1926-2004) építőmérnök, statikus. A BME Mérnöki Karán 1949-ben szerzett oklevelet, ezt követően a Mechanika Tanszékén tanársegéd, majd adjunktus lett. Az 1956-os forradalom és szabadságharc során vállalta az Egyetemi Forradalmi Bizottságban való részvételt, ezért 1957-ben távoznia kellett az egyetemről. Az IPARTERV statikus osztályán csoportvezető volt, majd 1966-tól 1987-ig a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat statikus főmérnöke, 1987-től az IPARTERV és a Tervezésfejlesztési Intézet főmunkatársa volt. A 70-es és 80-as években több külföldi egyetemen volt vendégprofesszor. 1991-ben nevezték ki egyetemi tanárrá a BME-n, 2000-ben professor emeritus lett. Tartószerkezetek, különösen héjszerkezetek elméletével, statikai és dinamikai problémáival, szilárdsági, méretezési és tervezési kérdéseivel foglalkozott, nemzetközileg is elismert eredményeket ért el. Több jelentős ipari és sportcsarnokot tervezett. 1990-től az MTA levelező, 1995-től pedig rendes tagja volt.
150 éves az egységes tízes felosztású mértékrendszerünk
A XIX. század második felében az európai országok technikai fejlődésében sokat segített az egységes mértékegységek elfogadása. Hazánkban is így volt, ezért nagy jelentőségű a Párizsban, 1875. május 20-án létrehozott nemzetközi méterkonvencióhoz való csatlakozásunk. A méteregyezmény célja egy nemzetközi méréstudományi intézet felállítása volt a méterrendszer kialakításának koordinációjára. Ezt követően a 1876. évi 11. sz. törvénycikkely előírta a méter/kilogramm rendszer, az egységes tízes felosztású mérték-rendszer használatát hazánkban. Eszerint a kizárólagos mértékrendszer a nemzetközi egyezményben megállapított méter-hosszúság, és az ebből levezethető súly- és térfogategység (kilogramm, liter). A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vezetősége 1876. június 15-én rendelkezett az új méter/kilogramm rendszer, és az egységes tízes felosztású mértékrendszer kötelező használatáról. A tizenhét ország, köztük Osztrák-Magyar Monarchia képviselői által 1875-ben aláírt méteregyezményt 1921-ben felülvizsgálták. A rendszert 1960 óta SI (franciául: Système international d’unités) mértékegység-rendszernek nevezik.
130 éves a Szabadalmi Közlöny
A Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjaként 1896. június 20-án megjelent a Szabadalmi Közlöny első száma. Itt megjelent: „Ő fölsége a kereskedelemügyi m. kir. miniszter előterjesztésére kinevezte a szakmai tanács tagjává a József Műegyetemi tanárok közül Wartha Vince, Asbóth Emil, Rejtő Sándor és Wittmann Ferenc tanárokat… A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1895. évi XXXYII. t.-cz. 27. §. alapján Schön Fülöp gépészmérnöknek. Sziláéi Jakab okl. vegyésznek. Kelemen Manó gépészmérnöknek és Bemauer Zsigmond okl. vegyésznek a szabadalmi ügyvivői jogosítványt kiadta… Ő Fölsége dr. Wartha Vincze és Asbóth Emil m. kir. szabadalmi tanácsi tagoknak a miniszteri tanácsosi czímet díjmentesen adományozta… A szabadalom jogos fennállása egész idejére a szabadalom tulajdonosának kizárólagos jogot ad arra, hogy találmánya tárgyát iparszerüleg készíthesse, forgalomba hozhassa és iparszerüleg vagy üzemi berendezésként használhassa. Eljárásra engedélyezett szabadalom hatálya, az azon eljárás szerint előállított terményekre is kiterjed.” A jogutód Szabadalmi Közlöny és Védjegy-értesítő, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának hivatalos lapja az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény 13. § 1. bekezdése alapján 2006. január 1-jétől hivatalosan, elektronikus formában, díjmentes hozzáféréssel a hivatal honlapján (sztnh.gov.hu) jelenik meg PDF formátumban. A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő korábbi – 1896 és 2005 közötti – lapszámai és az 1896 és 1997 között megjelent mutatói a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon érhetők el.
130 éve született Albert János mérnök
Nagyenyeden, 1896. június 21-én született Albert János (1896-1973) vegyészmérnök. Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. Mezőgazdasági kémiai technológiával, kátrányipari kérdésekkel foglalkozott. 1925-től a Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparműveknél dolgozott. 1948-52-ben a Tégla- és Cserépipari Központ Laboratóriumának vezetője volt, 1953-tól 1971-ig a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben működött. Fő kutatási területe a durvakerámiai technológia elméleti és gyakorlati problémái, a híradástechnikai kerámiai anyagok hazai gyártásának megvalósítása.
190 éve született Fábián János mérnök
Olláron, 1836. június 24-én született Fábián János (1836-1902) mérnök. Felsőfokú tanulmányait Bécsben és Prágában végezte. 1867-ben állt a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium szolgálatába és az útügyi osztály előadója, majd vezetője lett. 1880-tól főmérnök, 1886-tól középítési felügyelő, 1892-től műszaki tanácsos, 1894-től pedig osztálytanácsos volt. 1882-99 között volt a Magyar Mérnök és Építész Egylet igazgatója, 1899-1902 között pedig alelnöke. 1895-ben nyugdíjazták. Mint az egylet igazgatójának döntő szerepe volt a szervezet újjászervezésében és a külföldi tanulmányutak szervezésében. Emlékére az egylet 1902-ben Fábián-jutalmat alapított.
150 éve született Kadic Ottokár geológus
Opazován, 1876. június 29-én született Kadic Ottokár (1876-1957) geológus. 1904-től a Földtani Intézet munkatársa. Szeleta-barlangban végzett kutatásaival megindította a hazai barlang és ősemberkutatást. Szorgalmazta, hogy a barlangokat rendezzék és kapcsolják be az idegenforgalomba. Megindította a Barlangkutatás c. folyóiratot. Kedvező véleménye irányította a figyelmet a balatonfüredi barlangra. 1930-ban – felfedező – Kéry Gábor asztalosmester kérésére a Földtani Intézet megbízásából átvizsgálta, amelyet 1934-ben kitisztítottak, így látogathatóvá tették. Kéry Gábor és Kadic Ottokár emlékére 1983-ban a barlang bejáratánál táblát helyeztek el.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Bánhidai Erőmű / Fortepan
