Nagyon szomorúan kezdődött ez az év mindannyiunk számára, de tűzvédelmi szakemberként a megelőzhető tűzesetek mindig szomorúsággal töltenek el. Egy népszerű zsúfolt, fiatal közönség számára létrehozott bár, a Le Constellation, a svájci Crans-Montana településen, szilveszter/újév éjszakáján kigyulladt, melynek következtében legalábbb 40-en meghaltak és 115-en megsérültek – többségükben 14-25 éves fiatalok.
György Decsi
Idén ősszel a Magyar Mérnöki Kamara Akusztikai tagozatának tartottam egy előadást az akusztikai anyagok tűzvédelmi tulajdonságairól. Sajnos, néhány anyag kapcsán rengeteg rossz tapasztalat gyűlt fel különféle tűzesetek kapcsán, és ezen eseteket jól is dokumentáltak. A tragikus kimenetelű tűzesetek mind ugyanazzal a közös jellemzővel bírtak: túlzsúfolt terek, nem megfelelő menekülési utvonalak, éghető hangszigetelő anyagok használata és valamilyen pirotechnikai eszköz felelőtlen alkalmazása.
A Le Constellation
A Le Constellation egy népszerű bár-lounge a Crans-Montana síközpont szívében, Valais kantonban (Svájc). A vendéglátóhely a település központi utcáján, a Rue Centrale 35. szám alatt működött, és az elmúlt évtizedekben „helyi intézménynek” számított, nemzetközi vendégkörrel. Nappal kávézóként, éjjel bár/éjszakai klubként üzemelt, és a térség fiatal, nemzetközi közönségének egyik fő találkozóhelye volt.
A létesítményt 2015-ben egy korzikai származású francia házaspár (Jessica és Jacques Moretti) vette át és teljeskörűen felújította, modernebb formában, új belső kialakítással nyitva újra azt. Az átalakítás során a tulajdonos saját elmondása szerint jelentős belsőépítészeti munkákat végzett el, amit fényképekkel jól dokumentált és ezen képek a mai napig elérhetőek a bár régi Facebook oldalán (Old Constellation).
A belső terek kialakítása hangulatos, de tűzvédelmi szempontból kockázatos elemeket tartalmazott: a mennyezetet nagy felületen hangszigetelő habpanelek borították (tojásdoboz formájú poliuretán akusztikus szivacspanelek).
A bár befogadóképessége a hivatalos információk alapján megközelítőleg 300 fő a belső terekben, ehhez további mintegy 40 férőhely tartozott a kültéri teraszon. A bár kétszintes kialakítású: egy földszinti részből és a hozzá kapcsolódó pinceszinti helyiségből állt. Napközben a földszinten kialakított kávézó/lounge tér működött, míg az esti-éjszakai rendezvények főként a pinceszinti klubhelyiségben zajlottak. A vendégtér belső kialakítása a beszámolók és elérhető fényképek szerint tágas és fából készült burkolatokkal gazdagon díszített volt, ezzel hangulatos alpesi stílust kölcsönözve, ugyanakkor külön dohányzó és vízipipa (shisha) részleget is magában foglalt. A bár rendszeresen teltházas bulik helyszíne volt (zsúfolt “party-hotspot”) a síparadicsom központjában.
Elrendezés szerint a Le Constellation bár földszinti részén volt a főbejárat és egy bárpulttal, ülőhelyekkel rendelkező tér (valamint egy részben fedett terasz a főbejárat előtt). A pinceszinten helyezkedett el a fő klubhelyiség tánctérrel és italpulttal. E két szintet egy beltéri lépcső kötötte össze. A beszámolók alapján a lépcső szűk kialakítású volt, amely felvezetett a földszinti kijárathoz egy keskeny ajtón keresztül lehetett kijurtni a szabadba. A földszinti részen található terasz kiegészítő ülőhelyeket nyújtott, és közvetlenül kapcsolódott a külső térhez.
A bár alternatív vészkijáratával kapcsolatosan ellentétes információkat találtam csak, később majd biztosan írnak erről is. Egyes elbeszélések szerint volt egy pinceszinti vészkijárat, de ez zárva volt, mert gyakran ezen keresztül szöktek be a fiatalok.
A tűzeset
A beszámolók és elérhető videófelvételek szerint éjjel 1 óra 30 körül, az újévi ünneplés közepén egy pincérnő felült valaki nyakába, hogy pezsgős üvegét még magasabbra tudja tartani, amihez – régebbi szokás szerint – torta-tüzijátékot (torta csillagszórót) illesztettek.
A tűzijáték túl közel került a mennyezethez, így okozva végzetes tüzet. Gyanítom, ha volt is tűzjelző, a tűzijátékok miatt ki volt kapcsolva, mert amikor már jelentősebb volt a tűz, akkor is sokan még videóztak, táncoltak. Nem mérték fel, milyen gyors is lehet a tűzterjedés az ilyen akusztikai habszivacs esetén.
Szemtanúk beszámolói szerint a lángok szó szerint a fejük felett a plafonról “estek le” cseppfolyós izzó anyag formájában, és néhány másodperc alatt az egész klubhelyiséget elborították a lángok és füst. Az ilyen típusú burkolatokkal nem csak az a baj, hogy éghetőek, hanem az is, hogy égve csepegnek, a lehulló cseppek meg meggyújtanak mindent, ami alattuk van – beleértve az ott tartózkodók ruháját is.
A tűz olyan gyorsan terjedt, mintha egyszerre több ponton keletkezett volna a mennyezeti burkolaton, ami tipikus jelenség, ha nagy felületen erősen éghető anyag ég egyszerre. A hatóságok is megerősítették, hogy egy idő után már minden égett és bekövetkezhetett a flashover jelenség (hirtelen lángba borulás), ami a keletkező forró éghető bomlástermékek teljes térben történő egyidejű meggyulladását jelenteni nagyjából 500-600 °C-os hőmérséklet mellett. Itt annyi kitérőt tennék, hogy a sajtóbeszámolók által sugaltakkal ellentétben nem a flashover alatt kellett menekülni, hanem a jelenség nagyon gyorsan, talán percek alatt következett be. Amikor 500-600 °C fok körül van a helyiség hőmérséklete, már régen nem beszélhetünk sajnos menekülésről. A menekülőket első sorban a füstmérgezés veszélyezteti egy kezdeti tűzben, illetve ilyen esetben a lehulló égő műanyag cseppek is. Ameddig van valamilyen szintű friss levegő és nem gyullad meg a ruházat addig lehet menekülni.
Sajnos, az is látszik a videófelvételeken, hogy a tűz kitörésekor nem jutott azonnal mindenki eszébe, hogy menekülni kellene. Ehelyett sokan videóztak, mert nem tudták elképzelni mennyire gyorsan fognak eszkalálódni az események.
Ki- és bejáratok, menekülési útvonalak
A bár főbejárata/kijárata a földszinten volt, közvetlenül az utcára (illetve a teraszra) nyíló ajtóval. A pinceszint vendégei ebből adódóan kizárólag a belső lépcsőn át, a földszinti részen keresztül tudták elhagyni az épületet.
Vészkijáratból a beszámolók szerint nem volt megfelelő számú alternatíva: a hatályos svájci tűzvédelmi előírások alapján már 100 fő feletti befogadóképesség esetén is legalább két független menekülési útvonal (kijárat) szükséges. Egyes elbeszélések szerint volt egy pinceszinti vészkijárat, de ez zárva volt, mert gyakran ezen keresztül szöktek be a fiatalok. Így a Le Constellation tűz során gyakorlatilag egyetlen kijárat állt rendelkezésre. Ezt utólag tűzvédelmi szakértők is bírálták, felvetve a kérdést, miért volt csak egy vészkijárat?
A szemtanúk leírása szerint a tűz keletkezése után pánik tört ki: így a központi lépcsőn hamar torlódás alakult ki, ahogy mindenki a szűk főbejárati ajtó felé igyekezett. Ahogy a korabeli képeken látszik, régen elegáns tágas lépcső vezetett le és fel, amit az átalakítások során leszűkítettek. A gyorsan terjedő tűz és füst miatt sokan nem tudták időben elérni a kijáratot, és a fő kijáratnál tömegtorlódás, elesések történtek. Ez jól látszik sok videófelvételen is.
Kijárat kijutást a videófelvételek alapján nehezítette az ideiglenes terasz is, ami további akadályt képezhetett, ráadaásul ennek az ajtaja biztosan nem volt elég keresztmetszetű a tömeghez képest. Gyakori jelenség, hogy ilyenkor az emberek az ajtóban elesnek, mások rájuk esnek, ezzel is leszűkítve a kijáratot és ellehetetlenítve a további kiürítést. Néhány vendég a terasz ablakok betörésével próbált menekülni – a földszinti részen lévő ablakok egy részét kitörték, hogy friss levegő jusson be és menekülni tudjanak, illetve a mentésben kívülről segítők is így próbáltak bejutni. Sajnos a pincehelyiségben rekedtek közül sokan a füst és hő miatt másodpercek alatt eszméletüket vesztették, illetve súlyos égési sérüléseket szenvedtek, mielőtt kijuthattak volna.
A tűzoltóság riasztására 01:30-kor került sor, ők kb. 2 percen belül a helyszínen voltak, de a bent rekedt emberek közül sokakon ekkor már nem lehetett segíteni. Összesen mintegy 150 tűzoltó, mentő és rendőri dolgozó, továbbá 10 helikopter és 40 mentőautó vett részt a mentésben.
Szabályozás és a hatóságok felelőssége
A vizsgálat lezártáig a hatóságok felelőssége nem egyértelműen megállapítható. Az azonban biztos, hogy a svájci tűzvédelmi szabályozás általánosságban szigorúbb követelményeket támaszt, mint Európa számos más országában (egyébként Magyarországon is elég szigorú szabályok vannak). Az előírások szerint a 200 főt elérő vagy meghaladó befogadóképességű nyilvános létesítményekben több, egymástól független és folyamatosan nyitva tartható kijáratot kell biztosítani. Emellett a bárok és szórakozóhelyek esetében kötelező a füstelvezető rendszer alkalmazása, a nyilvános terekben elhelyezett berendezési tárgyaknak nem gyúlékony minősítéssel kell rendelkezniük, továbbá minden beltéri pirotechnikai eszköz használata kizárólag szigorú feltételek mellett, hatósági engedéllyel történhet.
Crans-Montana polgármestere, Nicolas Féraud a tragédiát követő sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a bárban a városi hatóságok rendszeres – éves vagy féléves gyakoriságú – tűzvédelmi ellenőrzéseket végeztek. Ugyanakkor az ellenőrzések konkrét tartalmára, megállapításaira és esetleges hiányosságaira vonatkozó kérdésekre nem kívánt részletes választ adni, így ezek pontos körülményei egyelőre nem ismertek a nyilvánosság számára.
Tanulságok
A crans-montanai Le Constellation bár tragédiája fájdalmasan világít rá arra, hogy a tűzesetek döntő többsége nem egyetlen hibára vezethető vissza, hanem egymást erősítő tényezők tragikus láncolatára. Egy túlzsúfolt tér, éghető – ráadásul égve csepegő és rendkívül mérgező füstöt termelő – akusztikai burkolat, felelőtlenül használt beltéri pirotechnika, valamint a menekülési útvonalak számának és keresztmetszetének elégtelensége együtt olyan helyzetet teremtettek, amely percek, sőt másodpercek alatt vált kezelhetetlenné a tűz sroán. Ebben a környezetben már nem a lángok, hanem a füst, a hő és a pánik öltek együttesen egy pinceszinti, természetes szellőzéstől elzárt térben.
A történet legfontosabb tanulsága mégsem technikai részletkérdés, hanem szemléleti: a kijárat sohasem lehet “majdnem megfelelő”, az anyag nem lehet „majdnem biztonságos”, és a szabály nem lehet „rugalmas”, ha emberéletekről van szó. Akusztikai, építészeti, üzemeltetési és tűzvédelmi döntések mindig együtt hatnak, és egyetlen rossz kompromisszum is végzetes következményekkel járhat. A Le Constellation esete nem egy elszigetelt tragédia, hanem újabb figyelmeztetés: a tűzvédelem nem adminisztratív teher a beruházók és üzemeltetők számára, hanem a legutolsó védelmi vonal. Ha ez a vonal megszakad, akkor már nincs második esély.
