100 éve született Szép Iván Szilárd mérnök
Kassán, 1922. január 1-én született Szép Iván Szilárd (1922-2002) fizikus, kémikus, kutató-mérnök. Tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen végezte. 1952-ben indította el a hazai germánium-eszközök kutatásait, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben (HIKI) félvezető eszközök gyártás-technológiájának fejlesztési bázisát. 1959-ben szakmai munkásságát Kossuth-díjjal tüntették ki. 1971-től az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézet (MFKI) tudományos igazgatóhelyettese lett. A félvezető anyagok és eszközök technológiájával foglalkozó több szakkönyv, egyetemi jegyzet és számos itthoni és külföldi szaklapban megjelent közlemény szerzője volt.
110 éve született Makranczy Béla mérnök-fizikus
Nyíregyházán, 1912. január 2-án született Makranczy Béla (1912-2004) mérnök-fizikus, főiskolai tanár.
1935-ben szerzett matematika-fizika szakos középiskolai tanári diplomát a debreceni gróf Tisza István Tudományegyetemen. 1939-1942 között a híres Standard Villamossági Rt. alkalmazta mérnöki, fizikusi feladatok megoldására. Repülőgépek és harckocsik rádiótechnikai berendezéseit tervezte, a gyártásait vezette. Ezután a debreceni Állami Felsőipariskolában tanított, majd 1944-ben behívták katonának. 1967-ben a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola ekkor alakuló Fizika Tanszékének vezetője lett. A fizika tantárgy tanítása, a leendő tanárok felkészítése egyetemi, majd a gyakorlóiskolai és a főiskolai tevékenységében mindig kiemelt szerepet játszott.
275 éve született Laáb Gáspár mérnök
Bezenyén, 1747. január 3-án született Laáb Gáspár (1747-1834) földmérő, vízépítő-mérnök, a korai magyar mérnöknemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja. Tanulmányait 1758-tól 1764-ig a piaristák magyaróvári középiskolájában, majd 1765-1769 között a szempci Collegium Oeconomicumban (Mérnökképző Intézet) végezte. 1770-től Moson vármegye tisztviselője volt. 1777-től, mint vármegyei főmérnök irányította a Duna mosoni szakaszán végzett árvédelmi munkálatokat és megkezdte a Hanság lecsapolásának, valamint a Fertő szabályozásának munkálatait. Mint útépítő mérnök is elismert hazai szaktekintély volt. Számos kéziratos térképe ma is ismert a Kisalföld vízvidékeiről.
110 éve született Nagy György mérnök
Budapesten, 1912. január 4-én született Nagy György (1912-1992) okleveles mérnök, sokoldalú alkotó, aki meghatározója volt a Körös-vidék árvízvédelmének és vízgazdálkodásának. A síkvidéki tározók elméletének és gyakorlatának egyik formálója volt. Ötvenéves gyulai munkássága során rizsföldeket is épített, valamint több száz családi házat is tervezett.
125 éve született Botvay Károly mérnök
Adán, 1897. január 4-én született Botvay Károly (1897-1958) erdőmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, aki az erdészeti termőhely-ismerettan tantárgy korszerűsítésében szerzett elévülhetetlen érdemeket. Háborús katonaévei után 1924-ben szerzett erdőmérnöki oklevelet, majd az Erdőmérnöki Főiskolán kapott állást. 1929-től a talajtani tanszék adjunktusa lett. 1940-ben műszaki doktori, 1944-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1947-től lett egyetemi tanár, majd a főiskolai termőhely-ismerettani tanszékének vezetője. Szakirodalmi közleményei az Erdészeti Kísérletekben, az Erdészettudományi Közleményekben jelentek meg.
100 éve született Freud Géza mérnök-matematikus
Budapesten, 1922. január 4-én született Freud Géza (1922-1979) mérnök-matematikus. 1940-ben Bizám Györggyel és Hoffmann Tiborral holtversenyben megnyerte az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat által rendezett Károly Irén fizikaversenyt, a mai Eötvös-verseny elődjét. Származása miatt azonban csak 1945-ben kezdhette meg egyetemi tanulmányait, a II. világháború során munkaszolgálatos volt. 1950-ben a BME-n B-tagozatos gépészmérnöki oklevelet szerzett. Ezt követően az ELTE TTK Fizikai Intézet tanársegédje lett, majd aspiráns. 1954-ben lett kandidátus, majd az intézet differenciál-egyenletek osztályának vezetője, mint tudományos főmunkatárs. Ekkor tüntette ki a Bolyai Társulat Grünwald-díjjal. 1959-ben Kossuth-díjat kapott a matematikai analízis elmélete és gyakorlati alkalmazása terén elért jelentős eredményeiért. 1976-tól az Ohio State University vendégprofesszora volt. Elsősorban a matematikai analízis klasszikus területéhez tartozó interpolációelmélettel és az ortogonális polinomok elméletével foglalkozott, de eredményeket ért el a parciális differenciálegyenletek kutatása terén is.
120 éve született Hajdú Elemér mérnök
Saroltaváron, 1902. január 5-én született Hajdú Elemér (1902-1988) Állami-díjas gépészmérnök. A József Műegyetemen 1925-ben szerzett gépészmérnöki, majd doktori oklevelet. 1925-1928 között a Ganz és Társa Rt. vagonszerkesztési mérnöke, 1928-1945 között a Székesfővárosi Elektromos Művek műszaki főtanácsadója volt. 1946-47-ben az Újjáépítési Minisztériumban vezette az energiaügyi főosztályt, 1947-ben a szénkormánybiztos helyettese, 1947-48-ban a Magyar Dunántúli Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója, 1948- 1951 között az Erőmű Ipari Központ vezérigazgató-helyettese, 1951-1954 között az Erőmű Beruházási Vállalat főosztályvezetője, 1954-1962 között az Erőmű Tröszt főmérnöke, 1962-től nyugdíjba vonulásáig (1969) a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) termelési igazgatója volt. Egyik irányítója volt az országos villamosenergia-rendszer bevezetésének.
150 éve született Szarvasy Imre mérnök
Pesten, 1872. január 5-én született Szarvasy Imre (1872-1942) vegyészmérnök, akadémikus. Felsőfokú tanulmányait a Műegyetemen végezte, majd 1896-ban a pesti Tudományegyetemen bölcsészdoktor lett. 1894-től a Műegyetemen volt tanársegéd, 1897-től külföldi tanulmányutat tett, 1899-ben adjunktus, 1900-ban magántanár, majd 1905-ben az akkor alakult elektrokémiai tanszék első vezetője és tanára lett. Értekezései a kémiai technológia számos területét felölelik, elektrokémiai vonatkozású tanulmányai, valamint az erdélyi földgáz értékesítésére vonatkozó vizsgálatai különösen jelentősek voltak. Behatóan tanulmányozta az elektromosságnak a növények fejlődésére gyakorolt hatását. 1909-től 1929-ig, mint a Magyar Természettudományi Társulat (MTT) választmányi tagja a kémiai szakosztály munkájában tevékenyen részt vett. A Chemiai Folyóiratnak szerkesztőségi tagja volt. Tagja volt a felsőháznak is. Huttkay Sándor 1924-ben foglalta könyvbe előadásait Elektrochemia címmel.
100 éve született Csongor Éva fizikus
Gyulán, 1922. január 6-án született Csongor Éva (1922-2007) atommagfizikus. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanított, majd 1967-től az MTA Atommagkutató Intézetében dolgozott 1991-ig. 1960-ban lett a fizikai tudomány kandidátusa. Dolgozata a Po-alfa-forrással a Mg-izotópokon előidézett magreakciókról szólt. A nukleáris ipar környezetszennyező hatását kutatta, majd ő honosította meg Debrecenben a szerves anyagok 14C-tartalmának és ezzel koruknak (azaz az anyagcseréjük megszűnte óta eltelt időnek) a meghatározását. A debreceni csapadékvíz béta-aktivitását 1952-től 1988-ig mérte, és ezzel a környezet történetének a világon egyedülálló dokumentációját hozta létre. Az aktivitási grafikonon az összes légköri nukleáris robbantás hatása azonosítható és a csernobili katasztrófa hatásával összehasonlítható. 1988-ban elsőnek kapta meg az MTA Fizikai Fődíját.
130 éve született Knapp Oszkár mérnök
Budapesten, 1892. január 9-én született Knapp Oszkár (1892-1970) mérnök, a műszaki tudományok doktora (1958). Műegyetemi vegyészmérnöki oklevelének megszerzése (1913) után a kőolajiparban kezdett dolgozni, majd 1923-48-ban az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. konstruktőrje, a kísérleti laboratórium vezetője volt. 1952-1954 között a Híradástechnikai Kutató Intézetben (HIKI) volt kutató. Az 1950-es években rendszeresen tartott előadásokat a BME Mérnöktovábbképző Intézetben, illetve Európa több országában. Munkássága világviszonylatban is jelentős mértékben járult hozzá az ipari üveg fizikai-kémiai természetének megismeréséhez. Knapp Oszkár az üveg- és kerámiatechnológia egyik legnevesebb magyar szakértője volt. Több külföldi társaság tagjául választotta, többek között a német Glastechnische Gesellschaft és az angol Society of Glass Technology. Mintegy háromszáz, üvegiparral kapcsolatos szakmai közleménye jelent meg.
125 éve született Gruzl Ferenc mérnök
Budapesten, 1897. január 10-én született Gruzl Ferenc (1897-1972) vegyészmérnök. Az érettségi után a budapesti József Műegyetem Vegyészmérnöki Karán folytatta tanulmányait. 1919-ben szerzett diplomát, majd rövid idővel később a Pázmány Péter Tudományegyetemen sikeresen védte meg doktori értekezését. Szakmai pályáját az Országos Chémiai Intézetben kezdte 1919-ben, itt kezdett gabona- és lisztvizsgálattal foglalkozni. 1928-tól az akkor létesített Gabona- és Lisztkísérleti Intézet osztályvezetője volt. 1939-től 1959-ig, nyugdíjazásáig az intézetet igazgatóként vetette. 1935-ben az ország főbb gabonatermő területein búza- és lisztminősítő hálózatot szervezett és ezzel egy időben hét, e célt szolgáló laboratóriumot is létesített. E munka eredményeként, Hankóczy Jenővel együtt elkészítették az ún. búzakatasztert. 1940-ben szabadalmaztatta a Laborográf nevű tésztaminőség-vizsgáló műszerét. Rendszeresen oktatott tanfolyamokon és a műegyetemen. Egyike volt azoknak, akik 1945-ben újjászervezték a Magyar Molnár-céhet, majd 1948-ban továbbfejlesztették Malomipari Tudományos Társasággá. Tudományszervezőként indítványozta az ország legjobb búzatermő vidékein helyi kutatólaboratóriumok és állami búzanemesítő telepek felállítását, szakmai továbbképző tanfolyamokat indított, jegyzeteket egyéb segédkönyveket írt és szerkesztett. A II. világháború után jelentős szerepet vállalt Budapest közellátásának megszervezésében.
25 éve alakult a Magyar Mérnöki Kamara
A hivatásrendi köztestületünk alapítására vonatkozó legrégebbi történelmi előzmény: 1878. május 30-án, a hatszáz mérnök által 1867-ben alapított Magyar Mérnök- és Építész Egylet közgyűlésén Haasz József újvidéki mérnök indítványozta egy Mérnöki Kamara felállítását. Az 1879. május 9-i választmányi ülésen már megfogalmazták, hogy a létrehozandó kamara a mérnöki cím viselését, a műszaki tisztviselők, a vasúti és egyéb közlekedési vállalatok műszaki közegeinek okleveles kvalifikációját kívánja szabályozni. Az 1883. évi minősítési törvény megszületése után a műszaki közszolgálat védelme irányába terelődött a mérnök-kamarai gondolat. „Negyvenöt esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1923. március 29-én az Országos Törvénytárban megjelenjen a 74 paragrafusból álló 1923. évi XVII. törvénycikk a mérnöki rendtartásról. A törvénycikk 4. paragrafusa alapján a mérnöki kamara „a mérnökök erkölcsi és anyagi érdekének a közérdekkel összhangban való oltalma és előmozdítása céljából Budapesten szerveztetik.” A kamara megalapításának előkészítésére Walko Lajos kereskedelemügyi miniszter – Zielinski Szilárd vezetésével – egy harminctagú bizottságot kért fel. Az országos hatáskörű Budapesti Mérnöki Kamara egy évvel később, 1924. március 8-12. között tartotta alakuló ülését, ahol a szavazásra jogosult 3.361 tag közül 3.086 voksolt. Elnökké Zielinski Szilárdot, alelnöknek dr. Hermann Miksát és Sármezey Endrét, titkárnak Thoma Frigyest választották. Kamara választmányába 14 általános (építő) mérnök, 13 gépészmérnök, négy építész, két-két vegyész, illetve erdőmérnök és három bányamérnök került.” – olvasható az mmk.hu/kamara/tortenet linken. 1924-től önálló mérnöki gyakorlatot csak az folytathatott, akit a kamara tagjai sorába felvett. Előfeltétel a mérnöki oklevél megszerzését követő háromévi szakmai gyakorlat igazolása volt, de kiemelkedő műszaki tevékenység esetén egyetemi végzettség nélkül is lehetővé vált a BMK tagság. A taglétszám 3.500-5.000 között volt, a kamara a jogszabály-tervezeteket véleményezhette, sőt az Országgyűlés felsőházába is delegálhatott két tagot. A szervezet hivatalos folyóirata az 1867-ben alapított Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye lett, 1934-től pedig megjelent a Kamara Közleményei elnevezésű periodika. Az első hazai mérnök-kamarát Szálasi Ferenc miniszterelnök szüntette meg 1945 februárjában. A kommunista kormányzat sem tartott igényt a hivatásrendi kamarákra. A műszaki értelmiség fejlődését az állampárt által felügyelt egyesületek és ernyőszervezetük, a MTESZ biztosították, a politikai érdekérvényesítés lehetőségétől megfosztva.
„A rendszerváltoztatás hajnalán 1989-ben mi, mérnökök döntöttünk úgy, hogy megfelelő rangra kívánjuk emelni a felelősségteljes mérnöki munkát. Bár a kezdeményezés egy kis csoporttól indult el, egy év alatt országszerte több ezer mérnök csatlakozott hozzánk. Ez a széleskörű támogatás tette lehetővé, hogy a mérnöktársadalom új úton indulhasson el, megszervezve szakmai önkormányzatát. Mégis csaknem hét évig dolgoztunk azon, hogy az Országgyűlés törvénybe foglalja törekvéseinket. 1996-ban a parlament egyhangú szavazással fogadta el a törvényt, amely köztestületi rangra emelte kamarai formában a tervező és szakértő mérnökök önkormányzatát.” – olvasható az mmk.hu/kamara/rolunk linken.
A tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény hatályba lépését követően hazánkban „történelmet írva”, 1996. november 7-én Szekszárdon alakult meg az első köztestületi, területi mérnökamara. A régi Vármegyeházán a 169 regisztrált mérnök elfogadta az alapszabály-tervezetet és megválasztotta a Tolna Megyei Mérnöki Kamara első tisztségviselőit. Ezt követően valamennyi megyében megalakultak a területi mérnöki kamarák és a megválasztott küldöttek felhatalmazást kaptak az országos hatáskörű mérnök-kamara megalakítására. 1997. január 11-én a területi (megyei) kamarák küldöttei létrehozták a mérnökök országos hivatásrendi köztestületét, a Magyar Mérnöki Kamarát. E napon elfogadásra került az alapszabály és négy évre választottak vezetőséget.
100 éve született Telegdi Bálint mérnök-fizikus
Budapesten, 1922. január 11-én született Telegdi Bálint (1922-2006) vegyészmérnök, részecskefizikus, egyetemi oktató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tiszteleti tagja. Zseniális kísérletezőként kivált azok közül az elmélet- és spekulációorientált emberek közül, akik több nyelven beszéltek. Bécsben és Olaszországban járt középiskolába, az egyetemet Svájcban végezte, majd az USA egyetemein (Chicagói Egyetem, California Institute of Technology) tanított. 1976-tól 1989-ig, nyugdíjazásáig professzor volt a zürichi Szövetségi Műegyetemen. Egy ideig a genfi székhelyű CERN (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire – Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) tudományos tanácsának elnöke volt. 1991-ben Wolf-díjat kapott, melynek tekintélye megközelíti a Nobel-díjét.
90 éve született Kedves Ferenc fizikus
Szegeden, 1932. január 14-én született Kedves Ferenc (1932-2011) fizikus, egyetemi tanár. 1954-ben végzett a Szegedi Tudományegyetemen, mint fizika-matematika szakos tanár, 1961-ben a fizikai tudomány kandidátusa lett. 1957-ig a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézetben aspiráns, ezután 1968-ig az ELTE Kísérleti Fizika Tanszékén tanársegéd, adjunktus, majd docens volt. 1989-ig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Alkalmazott Fizikai, majd Szilárdtest Fizikai Tanszékét vezette, 1988-ban egyetemi tanári címet kapott. Itt új kutatási területet, a fémek és ötvözetek összetett vizsgálatát honosította meg, és az anyagtudomány és szilárdtestfizika hazai oktatásának elkötelezettje és egyik úttörője is volt. 1989 és 1993 között a Tungsram Rt. Bródy Imre Kutató Központ igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területén, az atommozgási folyamatok vizsgálata fémekben és ötvözetekben témában számos publikációt jelentetett meg. Emellett aktívan vett részt fizika tankönyvek bírálatában, közoktatási tantervek fejlesztésében és oktatási kísérletek irányításában. Nyugdíjba vonulása után is aktív maradt, 1998-ban jelent meg a Fizika az élővilágban című könyve.