Schanda Tamás kifejtette: „a kormány az eddigi eredményekre építve 2030-ra a jelentős európai innovátorok közé léptetné előre hazánkat. A következő évtized elejére a GDP három százaléka hasznosulhat a kutatás-fejlesztésben és innovációs célokban. Tavaly minden korábbinál több forrást, mintegy 771 milliárd forintot fordítottunk e tudásalapú területekre. Az állami költségvetésből származó összeget 2010 óta lényegében megdupláztuk. Az OTKA pályázatban rendelkezésre álló forrás is évről-évre nő: a tavalyi 11,5 milliárd forinthoz képest jövőre kétmilliárd forinttal több támogatás igényelhető. A folyamatosan bővülő keretösszeg könnyen talál gazdára, hiszen 2010 óta európai összevetésben Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a kutatás-fejlesztésben dolgozók száma.”
A kiírások folyamatos korszerűsítésével a rendszer egyre inkább megfelel az igényeknek. Az elmúlt években jelentősen csökkentek a támogatások felhasználásával járó és a költségelszámoláshoz kapcsolódó adminisztratív terhek. A most megjelent felhívásban növekedett a támogatás közvetlen kutatási célokra fordítható hányada. A posztdoktori rendszert a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségének megteremtése tette még rugalmasabbá. A közfinanszírozású projektekben kiemelt követelmény a színvonalas publikálás, így a kutatási eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá válnak. A nyertes kutatók feladata, hogy publikációikat a nyílt hozzáférés (Open Access) jegyében térítésmentesen elérhetővé tegyék. Az OTKA támogatási rendszer ennek költségeire is projektenként elkülönített fedezetet biztosít.
A részletes pályázati kiírás az NKFIH honlapján érhető el. A benyújtási határidő – alprogramtól függően – jövő februári vagy márciusi lehet. Az eredményhirdetés 2022 nyarán várható, a nyertes projektek szeptembertől indulhatnak el – olvasható az ITM közleményében. (MTI)