Madaras Botond

Érdekes cikk jelent meg nemrég Nagy Orsolya tollából portálunkon, Mennyit keresnek a mérnökök? címmel (mernokvagyok.hu/mennyit-keresnek-a-mernokok). Az önbevalláson alapuló felmérés eredménye alapján az építőiparban dolgozó tervezőmérnökök átlagos bruttó bére 460 000 Ft (egyéb építőipari területeken magasabb béreket mutat a felmérés). Átlagról van szó, kezdő mérnökök kevesebbet, gyakorlott mérnökök többet keresnek (da a jelen elemzéshez az átlag a megfelelő mutató). Általában keveset beszélünk a mérnökirodák költségeiről, pedig innen indulhatunk ki, ha arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fent említett bér milyen követelményekkel termelhető ki, illetve milyen módon határozható meg egy „mérnöknap” díja. Természetes, hogy az 1-2 fős (a hazai többség!) vállalkozások esetén nagyon nehezen meghatározhatók a mutatók (itt sok tényező is erősen torzít), de ennél valamivel nagyobb (legalább 4-5 fős) irodák esetén már van értelme az elemzésnek.

Vizsgálatunkat azzal a feltételezéssel tudjuk elvégezni, hogy a törvényi előírásokat, adójogszabályokat betartó, jogtiszta szoftverekkel tevékenykedő vállalkozásról beszélünk – a bemutatott számok „TAO” alatti cégekre értendők, bár az alapvetően a kis – és közepes vállalkozásokra kialakított „KIVA” sem ad gyökeresen eltérő eredményt. Modellemben egy szerkezettervező építőmérnök havi költségét vizsgálom, a vállalkozás szemszögéből (egyéb szakterületek is nagyon hasonló számokat mutatnak). Lássuk tehát, mennyibe kerülünk magunknak!

Szinte biztosan kijelenthető, hogy a fenti feltételeknek megfelelő mérnökvállalkozás fő költségeleme a bérköltség, 460 000 Ft bruttó bér teljes munkáltatói költsége ma 547 400 Ft (TAO alatt, egyéb munkáltatói kedvezmények nélkül). Évi másfél havi, teljesítményfüggő bónuszt hozzáadva a bérköltség 615 800 Ft/hó/fő összegű.

A munkához hardverek és szoftverek kellenek. Egy megfelelő asztali munkaállomás (tervezéshez használható számítógép + monitor(ok) ára a szükséges perifériákkal mintegy 500 000 Ft, hároméves amortizációval kalkulálva ennek havi költsége 13 800 Ft. Az egyéb hardverek (nyomtató, szkenner, telefon stb.) becsült havi költsége legyen a munkaállomás költségének egyharmada, 4600 Ft, így a hardverek költsége 13 800 + 4 600 = 18 400 Ft/hó/fő.

A ma legelterjedtebb CAD/BIM szoftverek bérleti konstrukcióban használhatók, vagy egyszeri díj + éves fenntartási díj fizetendő értük. Tipikus példa a 1 500 000 Ft körüli ár + 20% éves fenntartási díj. A szoftvert szintén 36 hónap alatt leírva 41 600 Ft + 25 000 Ft = 66 600 Ft havi költséget kapunk. (Bérlet esetén is hasonló a helyzet: éves 800 000 Ft bérleti díj azonos havi költséget eredményez). Munkaállomásonként 0,8 licenc figyelembevétele életszerű (az egyidejűség figyelembevétele…), így a havi költség kb. 53 300 Ft. Egy – átlagosan felszerelt – végeselemes modellező program (alapprogram + upgrade-ek) havi költsége valamivel kevesebb, mintegy 30 000 Ft / licenc, mérnökönként 0,5 licencet számolva ez 15 000 Ft/hó. A legismertebb „irodai programcsomag” (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, levelezőprogram stb.) havi díja mintegy 3500 Ft munkaállomásonként. Ahhoz tehát, hogy egy mérnök dolgozni is tudjon a gépén, minimálisan 53 300 + 15 000 + 3 500 = 71 800 Ft/hó/fő szoftverköltség tartozik. A megszokottól eltérő speciális programokkal nem számoltam, egyes vállalkozások esetén ezek is szükségesek.

Egy iroda bérleti költsége természetesen nagyon tág határok között változhat, de 10 m2/fő és 4000 Ft/m2 összköltséggel (bérlet + közművek) számolhatunk, ez 40 000 Ft/hó/fő összeget jelent.

Még ennél is nagyobb eltéréseket mutatnak az utazási költségek (erősen függ az iroda földrajzi helyétől és a munkáktól is), de elfogadható becslésnek tartom minden négy fő után egy középkategóriás autó lízingdíját és évi 20 000 km futását feltételezni. A mai árak mellett ez kb. 200 000 Ft/hó/gépjármű, azaz mintegy 50 000 Ft/hó/fő.

Egy átlagos mérnökiroda egyéb költségei közé tartoznak az alábbi – egyenként kis(ebb) összegű – díjak: posta – és nyomtatási, másolási költség, könyvelés, ügyvédi szolgáltatás, weblappal kapcsolatos költségek, domain szolgáltatás, rendszergazdai díjak, kamarai tagdíjak, továbbképzések, rendezvények és kiadványok költségei, banki költségek, ennek összes költségét 30 000 Ft/hó/fő-re becsülöm a mintaszámításban.

A fentiekből adódóan egy mérnökre jutó „saját” költség 821 000 Ft/hó. Minden 5 mérnök után feltételezhetünk 1 fő irodai adminisztrációt. (Az 5+1 fő éppúgy reális, mint a 10+2 vagy a 100+20 fő). Ha esetükben a szoftverekkel és utazási költséggel nem kalkulálunk, a fizetést pedig a mérnökbér 75%-án vesszük fel, úgy az egy mérnökre eső költség kb. 110 000 Ft/hó. Ez mindösszesen 826 000 + 110 000 = 936 000 Ft/hó/mérnök költséget eredményez, egy olyan irodában, ami mindezidáig nem termelt profitot (és még az iparűzési adót sem fizette be). 10% profit és az iparűzési adó figyelembevételével mintegy 1 060 000 Ft/hó/mérnök összegről beszélünk.

De mennyit is dolgozik egy mérnök? Egy hónapban átlagosan 21 munkanap van, melyből 2 nap fizetett szabadság (24 nap/év), 1 nap pedig betegszabadság (kb. 2 hét, a munkaadó költségei számottevően ekkor sem csökkennek). Normál esetben havonta 1 további nap szükséges képzésekre, rendezvényekre – még egy beosztott mérnök esetén is. Marad 17 nap a hónapból. Bár minden vállalkozás törekszik a produktivitás magas szinten tartására, szinte biztos, hogy munkánk egy része – szigorúan pénzügyi értelemben – nem produktív: olyan munkákkal is foglalkozunk, melyekből árbevételt nem tudunk realizálni (árajánlat készítése, pályázati részvétel, ingyenes tanácsadás, el nem számolt utazási idő, szakmai szervezetekben való munka stb.). 80% produktivitás még megfelelő munkaszervezés esetén sem tekinthető alacsonynak. Így minta-mérnökünk után mintegy 13,5 mérnöknapot tud számlázni a vállalkozás (illetve 13,5 napot tölt olyan munkával, amiből közvetlen árbevétel származik).

A fentiek alapján ahhoz, hogy egy mérnökirodában az átlagos 460 000 Ft-os bruttó bér kitermelhető legyen és a vállalkozás is képes legyen 10% – nem egetverő – profitot realizálni, az átlag mérnöknap díja el kell érje a 1 060 000 / 13,5 = 78 500 Ft-ot, ami a jelenleg érvényes mérnöki díjszabás „közepes futamidejű” (31-50 nap futamidejű) munkája esetén „félúton” van a kezdő mérnök (62 eFt) és a beosztott mérnök (90 eFt) javasolt díja között (de már nagyon elmarad az önálló mérnök 115e Ft-os napidíjától).

A számokból is egyértelműen látszik, hogy a fenti (meglehetősen alacsony) mérnöknap-díjon csak olyan – amúgy megfelelően szervezett és vezetett – irodák működhetnek fenntarthatóan, ahol a cégméretből adódóan a kezdő és beosztott mérnökök részaránya kellően magas – tipikusan ez az a helyzet, amit egy kis méretű vállalkozás nem mutat (hiszen ott szükségszerűen nagyobb a magasabb bérű vezetők, irányító mérnökök aránya).

A cikkel kapcsolatos észrevételeket, írásokat örömmel látjuk szerkesztőségünkben.