Dinamikus diagramok
A dinamukus diagramok egyedi beállítását és értelmezését az Adatvizualizáció – Építőipari fizetések 2019 leírásban részletesen is elmagyaráztam. Az összes elkészített diagram dinamikus változata elérhető, ahol bárki kedvére beállíthat egyedi szűrési paramétereket.
Teljes riport megtekinéséért kattints ide.
Szeretném emellett jelezni, hogy a fenti adatok bemutatásával nem csak az általános építőipari fizetések helyzetét vagy és a béremelések fontosságát kívántam bemutatni, de szerettem volna felhívni a figyelmet arra is, hogy a női munkavállalók bérezése jelentősen alacsonyabb a férfiak átlag fizetésénél, melyen ideje változtatni a munkáltatóknak; a női kolléganőknek pedig magabiztosabban fizetésemelést kérnie.
A válaszadók hangja
A kérdőív elkészítése során az utolsó kérdésem a válaszadók általános véleményét kérdezte. A kapott válaszokat három fő kategóriába soroltam: nők az építőiparban, karrier és szakmai tapasztalatok, béremelés és fekete fizetések.
Nők az építőiparban
Alagutas cég lelkesen várja a női szakembereket: „Friss alagutas cég, főleg vájárokkal. Sok női jelentkező nincs, pedig várjuk szeretettel a lányokat :)” – sokat segítene, ha kommentben az illetékes cég jelezné, hogy milyen e-mail címre várják a lelkes jelenetezők önéletrajzát.
„Voltak nő alkalmazottjaim, és mindegyikkel meg voltam elégedve. Nincs jelentősége a nemnek a mérnöki munkában. A teljesítmény a lényeg.”
A mérnöknők jelezték, hogy tisztában vannak azzal, hogy bérük alacsonyabb a piacon. Elégedetlenek azzal, hogy a szülést negatívumként értékelik a munkáltatók. Sajnos olyan kolléganőtől is kaptam visszajelzést, akinek kifejezetten rossz tapasztalata volt, hogy végig vitt egy projektet, majd a prezentáció elkészültét követően átadták egy férfinak a munkát, aki helyette learatta a bónuszt és az elismerést.
Béremelés és fekete fizetések
Többen kiemelték, hogy inkább a külföldi utat javasolják a kollégáknak, mert jelentős fizetésemeléseket itthon nem fognak látni a szakmában. Emellett több vélemény érkezett arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók elégedetlenek a „feketén kifizetett” bérek miatt vagy a dolgozók egyáltalán nincsenek rendesen bejelentve.
A fiatal munkavállalók véleménye szerint „sokan drágállják a fiatal munkavállalók, pályakezdők bérigényét” és „könnyebb új munkahelyen többet kérni, mint a jelenlegin béremelést kiharcolni. Ha nem kérnek elsőre nagy fizetést, gyakran beleragadnak egy alacsonyabb bérbe, hiába nő a tapasztalatuk és a tűrőképességük, felelősségük.”
„Fontos lenne a korrekt bérezés, emberi (családbarátabb) munkaidő. A cégek szeretik hirdetni, hogy „versenyképes fizetés”, és „rugalmas munkaidő”, a legtöbb cégre ez aligha lenne igaz ma Magyarországon. Nem csak erre a munkahelyemre vonatkozik, hanem az előzőre is, és nagyon sok ismerősömtől is ezt hallom, más cégek felől. Manapság egy kőműves vállalkozó könnyedén megkeres két-háromszor annyit, mint egy 1-2 éve a szakmában dolgozó építőmérnök. Ne csodálkozzunk, hogy annyi fiatal hagyja el a pályát, vagy megy el külföldre.”
Karrier és szakmai tapasztalat
A karrier és szakmai tapasztalatokra vonatkozóan a válaszadók elégedetlenségüket fejezték ki, hogy több mint 50 órát dolgoznak átlagosan.
Sok választ kaptam arra vonatkozóan, hogy egyre többen tartják fontosnak a kisebb munkahelyeken is a hosszú távú célokat, illetve karrier programot. A mérnökök nem érzik magukat megbecsülve és jelenleg azt látják, hogy szakmai előre lépésük nem támogatott. Hiánygazdaság van és „a munkaadóknak törekedniük kellene arra, hogy megtartsák a „jól bevált” munkavállalóikat és hogy azok akár a szakmai fejlődési lehetőség hiánya (vagy csak minimális megléte), akár anyagi szempontok miatt ne kényszerüljenek arra, hogy néhány éves időközönként munkahelyet váltsanak.”
Több mérnök is kiemelte, hogy „fontos, hogy az idősebb kollégák megfelelő tudást adjanak át az új generációnak. Jelenleg nagyon nagy az elzárkózás ilyen szempontból.” Az oktatás szempontjából egy tapasztalt professzor jelezte, hogy véleménye szerint a „jövő nemzedéke veszélyben van az oktatás szempontjából” és fontos lenne változtatni az oktatási rendszeren, megfelelő hozzáértő vezetőkön keresztül, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek ki a piacra az egyetemről. Egy másik válaszadó kiemelte, hogy „a tisztességes szakmai gyakorlat megszerzésének feltételei korlátozottak a tervező, szakértő mérnöki utánpótlás biztosításához. A mérnöki szakmai tapasztalat a mai szemlélet szerint háttérbe szorul és mindenki a számítógépes megoldással akarja pótolni a szakmai tapasztalat hiányát”, mely az oktatási szemléletre is jellemző.