December 6-án Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat – közölte a BME.
A közlemény szerint a SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.
A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is. A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.
A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.
A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió. A műhold neve az „elektroszmog” szóra utal, a P pedig a „precursor”, azaz előfutár jele.
A közlemény szerint két repülő példány készült a SMOG kisműholdból és az egyik korábban kapott start lehetőséget, így mintegy előkísérlete a missziónak. A SMOG (PocketQube) fejlesztése 2014-ben indult, azóta számos szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD kutatás sikeréhez járult hozzá.
Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5 x 5 x 10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.
A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja.
A közlemény szerint a Műegyetem a későbbiekben bővebb információkkal fog szolgálni a keringési pálya adatairól, a műhold által sugárzott jelek vételi lehetőségéről, a műholdak állapotáról, az ´altaluk végzett mérésekről és a várható élettartamról.

Fotók: Facebook Smog-1

A kisméretű műholdak fejlesztése az elmúlt években rendkívüli változásokon ment keresztül. Ezek az űreszközök – méretük és viszonylagos olcsó előállításuk miatt – különösen alkalmassá váltak egyetemi bázisú oktatási projektek megvalósítására. A folyamatot a 2000-es években az Egyesült Államokban kidolgozott, majd megújított szabványosítási törekvések erősítették. Az első magyar műhold (CubeSat) a BME-n létrehozott egy egység (unit) méretű, azaz egy kocka alakú, tíz cm élhosszúságú, és az 1,33 kg-nál alacsonyabb tömegű Masat-1 volt. A CubeSat paramétereinek megfelelő műholdak általában e méretek egész számú többszörösei lehetnek. 2013-tól elterjedt szabványosítás után megjelentek az ún. PocketQube műholdak (zsebműholdak) 5 cm élhosszúsággal, és maximum 250 g tömegű kockaként. A SMOG-P, valamint a SMOG-1 ezek közé tartozik, az ATL-1 pedig 2-PocketQube (2 PQ) méretű.

Friss – december 9.

MŰKÖDNEK A ZSEBMŰHOLDAK

A BME december 9-i közleménye szerint a felbocsátást követően a műholdak először magyar idő szerint december 6-án 19:40-kor értek Magyarország fölé. Azóta 12 alkalommal haladtak át az ország felett, és a több mint 991 vett adatcsomag bizonyítja, hogy a műholdak üzemszerűen működnek, a szakemberek több alkalommal vezérelték is őket a földi állomásokról.
A műholdak fedélzeti hőmérséklete +15-+54 fok között mozog, a fedélzeti akkumulátorok töltöttségi szintje pedig 85-100 százalék közötti. A SMOG-P a világ legkisebb teljes értékű működő műholdja: a többi, velük együtt pályára állított zsebműhold eddig nem mutatott üzemszerű működésre utaló jeleket.