December 3-án beemelték a helyére a hídpálya utolsó elemét is. A téli leállás miatt a befejező munkálatokat jövő tavasszal végzik el.
Az utolsó elemet a Clark Ádám úszódaru vitte a helyére és tartotta addig, amíg a szakemberek a rögzítését elvégezték. A munkálatok miatt hajózási zárlatot rendeltek el.
A szerkezet különlegessége a hídpálya Szlovákiához közelebbi oldalán elhelyezkedő ferde pilon, amely a rajta átfűzött kábelek segítségével tartja a híd felszerkezetét. A pilon teljes magassága 118 méter, ebből kb. 98 méter magas a látható rész. Az alsó 20 méteres darab a Duna közepén álló pillér belsejében helyezkedik el, a pillér alapjához rögzítve.
A kivitelező a pillérek készítése során közel 20 ezer m3 betont épített be. Az összeszerelt acélszerkezet súlya 7.180 tonna, ehhez adódik még a kábelek súlya, amely kb. 320 tonna.
Az utolsó elem beemelése után kezdődhet meg a „híd felöltöztetése”. A befejező munkálatokat a téli leállás miatt jövő tavasszal végzik el. A beruházásból a hídpálya szigetelése, az aszfaltozás, a helyszíni korrózióvédelmi munkák, burkolatjel festések, a korlátok elhelyezése, a köz- és díszkivilágítás szerelése, a híd monitoring- és riasztórendszerének kiépítése, a hajózási jelzések és légi akadály jelző felszerelése van még hátra.
A híd építése a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárásával 2020 május végére fejeződik be. Ezt követően indulhat meg mindkét országban a hatósági forgalomba helyezési – Szlovákiában használatbavételi – eljárás. A híd megnyitása a forgalom számára 2020. június végén várható. Az új komáromi Duna-híd kivitelezését a H-M DUNAHÍD Konzorcium végzi nettó 91,2 millió euró értékben.
A kivitelezés koordinátora Magyarország, a projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a szlovák Közlekedési és Építési Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Slovenska správa ciest (SSC) Szlovák Közútkezelő Társaság beruházásban, uniós és hazai forrás felhasználásával valósul meg. A projekt teljes költségeinek közel 85 százalékát a CEF (Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) támogatási alap finanszírozza.
(Információ és fotó: NIF Zrt.)

Épül az új átkelő Komáromban

Mátyássy László

Az új híd mindenben ki fogja elégíteni a XXI. század közúti forgalmának igényeit. A Komáromot nyugatról elkerülő, a 13-as úthoz csatlakozó 131 sz. útszakasz már a korábbi években elkészült, ennek folytatásában egy körforgalmi csomóponton keresztül, Koppánymonostor térségében lehet majd az új átkelőt megközelíteni. A szlovák oldalon egy viszonylag rövid csatlakozó útszakasz épül, ez fogja elérni a Komáromot Pozsonnyal összekötő I/63 sz. főutat. A híd és a csatlakozó utak kétszer egy sávosak lesznek. Az építési szakasz teljes hosszán kerékpárutat is kialakítanak, az akadálymentesített gyalogjárda a szlovák oldalt Koppánymonostor térségével köti majd össze. A hídfők térségében lehetőség lesz a Duna-menti EuroVelo kerékpárutakhoz való csatlakozásra is. A csatlakozó utakon és a hídon is lesz közvilágítás, az átkelő reprezentatív megjelenését a hídon létesítendő díszvilágítás is hangsúlyozza. A forgalom és az üzemeltetés biztonságát meteorológiai állomás és jelzőrendszer, kamerák és a híd állapotáról rendszeresen tájékoztató monitoringrendszer is szolgálni fogja.

A Duna felett építendő híd egy ötnyílású, egypilonos, ferdekábeles kialakítású acélszerkezet, melynek legnagyobb, hajózási nyílásának fesztávolsága 252 m, teljes hossza 620 m. A szerkezet érdekessége, hogy a kocsipálya felett 118 m magas pilon csak a híd befolyási oldalán támaszkodik a pillértestre, mintegy konzolként tartva a merevítő tartó függesztő kábeleit. Nemcsak a híd városképi megjelenése, a pilon és a merevítő tartó korszerű kialakítása, hanem a korlátok és kiegészítő szerkezetek igényesen kimunkált részletmegoldásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy az átkelő a térség jelképi értékű építménye lehessen.

Annak ellenére, hogy a Duna medrének ezen a szakaszán elsősorban finom homokos talajok találhatók, azok cementálódott jellege miatt mind a statikus, mind a szeizmikus vizsgálatok nagy teherbírást mutattak. Az alépítmények a szlovák oldalon létesítendő hídfő kivételével nagy átmérőjű fúrt cölöp alapozással készülnek. A parton épülő alapozásokat nyílt munkagödörrel készítik, a Duna-mederben létesítendő alépítmények Larssen-pallós munkatér-határolás segítségével épülnek. A magas vízoszlopnyomás miatt egymástól 0.6 m távolságra levert, két sor szádpallóvédelem készül. A cölöpök fúrásához a védett területet feltöltik, és az így kialakuló műszigetről fúrják le a cölöpöket, melyeket kibetonoznak. A cölöpök között, a cölöpösszefogó gerenda alatti térségben cementinjektálással akadályozzák meg, hogy a víz a védett területre alulról betörhessen. A cölöpök és az injektálás elkészülte után a feltöltést eltávolítják, és dúcolat védelme alatt elkészülhet a cölöpöket összefogó vasbeton gerenda, majd az erre támaszkodó felmenő falszerkezet.

A pilon alatti pillér építése külön figyelmet érdemel, hiszen oszlopát – konzol jellege miatt – be kell fogni a pillér vasbeton szerkezetébe. Ezt a befogást a pillértestbe épített háromszög alakú acélszerkezet segítségével oldják meg. A pilon középső szakaszán, a pilon alakváltozásának csökkentése érdekében a nyomott oldalon a pilon belső terét kibetonozzák. A másik oldalon az üzemi közlekedés számára lépcsőházat és az anyagok és szerszámok mozgatására alkalmas belső teret alakítanak ki. A pilon építését az alaptestre telepített toronydaru segítségével végzik. A 3,0 m magas elemeket egy kúszó szerelőállvány igénybevételével állítják be és hegesztik össze. A legfelső szakaszon, ahol a kábelek bekötései lesznek, a pilon kiszélesedik és a felső lehorgonyzások egymás felett helyezkednek el.
A merevítő tartó nyitott, két főtartós kialakítású, pályalemeze ortrotróp szerkezetű. A rajta elhelyezendő kocsipálya 11,50 m, a járda 1,80 m, a kerékpárút 2,50 m széles. Az alsó kábelcsatlakozások szerkezeteit a főtartók gerinclemezei vonalában kialakított lehorgonyzó lemezekre hegesztve alakítják ki.

Az acélszerkezetet közúton szállítható méretű gyártási egységekben szállítják az összeállító telephelyre, ahol teljes keresztmetszetű, 12,2–18,0 m hosszúságú szerelési elemeket állítanak össze. Ezeket az elemeket vízi úton szállítják az építés helyére, ahol úszódaru helyezi őket a Duna-mederben épített szerelőjármok tetejére. A tartó összeállítása a hídfő melletti első elemmel a szlovák oldalon kezdődik. A jármok tetején elhelyezett elemeket összehegesztik, majd a szlovák part irányában haladva, elemről elemre kitolják az eredeti helyére. Ezután a magyar oldal felé haladva az elemeket konzolosan illesztik egymáshoz. Az első kábelek befűzésére akkor kerül sor, amikor a pilon eléri azt a magasságot, ahol a kábelek bekötései helyezkednek el. A kábelek befűzése után ellenőrző méréseket végeznek, majd beállítják az egység számított alakját. A Duna feletti legnagyobb nyílásban a szerelés ilyen konzolos szabadszerelési módszerrel készül, ez idő alatt a magyar oldali szélső nyílás elemeit szintén jármokon helyezik el és összehegesztik. A két rész csatlakozásához a szélső szakaszt úgy mozgatják, hogy a szerkezet darabjai feszültségmentesen csatlakozzanak egymáshoz.

A híd tervezése és építése jelentős kihívások elé állítja az építőket. Maga az egypilonos kialakítás nehézségi foka egy legalább 400 m nyílású kétpilonos megoldáséval vethető össze. A több mint 120 m magas pilon építése, a kábeleknek a pilon féloldalas mozgásának figyelembevételével számított beállítása, a merevítő tartó szerelése a hajóforgalom fenntartása mellett mind nagyfokú tudást és tapasztalatot igényel.

A generáltervezést, a híd engedélyezési és kiviteli terveit, valamint a technológiai terveket magyar részről a Pont-TERV Zrt., szlovák részről a Dopravoprojekt a.s. készítette. A két tervező cég együttműködése már csaknem 20 évre nyúlik vissza, amikor először az esztergomi Mária Valéria híd újjáépítésén dolgoztak együtt. Az eltelt időben mindkét tervezővállalat jelentős szerepet vállalt saját országa infrastruktúrájának fejlesztésében.

A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Slovenská správa ciest nemzetközi közbeszerzési eljárásban választotta ki a híd építőjét. A kivitelezés jogát a H-M Duna-híd konzorcium nyerte el. A konzorcium vezető tagja a Hídépítő Zrt., tagja a Mészáros és Mészáros Kft. Kiemelt alvállalkozó a Hódút Kft. és Hídépítő Speciál Kft.. A z új híd az Európai Unió társfinanszírozásával épül.
Magyarország és Szlovákia közötti a közúti kapcsolat jelentős javulása várható a híd forgalomba helyezése után. A Komárom központjában a XIX. század végén épült Erzsébet híd már régen nem alkalmas az egyesült Európa régiói közötti közúti áruforgalom lebonyolítására. Biztosak lehetünk abban, hogy az új híd a Magyarország és Szlovákia közötti Duna-szakasz legjelentősebb átkelőjévé fog válni.