Számos kollegánk öregbíti a magyar vízgazdálkodók jó hírét a világban. Egyikük Bogárdi János, akinek pályája a Műegyetemen megszerzett építőmérnöki diplomával indult. A Padovai Egyetemen végzett hidrológiai szakmérnöki tanulmányai után Karlsruhéban szerzett az együttműködő árvízcsúcscsökkentő tározórendszerek témájában „Dr.-Ing.” címet. Tevékenysége a karlsruhei Vízépítési Intézetben, majd a Karlsruhei Egyetemen végzett hidraulikai kisminta-kísérletektől a többtényezős döntési modellek gyakorlati alkalmazásáig ívelt. Később a hollandiai Wageningeni Mezőgazdasági Egyetemen a hidraulika és általános hidrológia professzora lett. Diplomata-pályafutását Párizsban, az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Program vezető szakértőjeként kezdte, majd ott a fenntartható vízgazdálkodással foglalkozó részleg vezetője lett. Visszatérve Bonnba, az ENSZ Európai Egyetem Környezet- és Emberi Biztonság Intézetének igazgatója, majd az egyetem rektorhelyettese lett. Fontos szerepe volt a Budapesti Víz Világtalálkozók sikereiben is. A TYPOTEX Kiadó gondozásában megjelent Vízből vagyok, vízzé leszek – Miért forog a víz körforgása körül a világ? című kötete műszaki módszerek segítségével mutatja be annak a felismerésnek a folyamatát, hogy a vízmérnök tevékenysége „diskurzusok és koncepciók” alapján valósul meg, a vízhez kapcsolódó eltérő gazdasági, szociális, környezeti vagy éppen politikai érdekek középpontjában pedig a vízmérnök áll. Remek, jól érthető stílusban, kedves humorral világítja meg, hogy a „vízgazdálkodás nem látványsport”, ehhez a munkához éppúgy kell biztos kezű mérnöknek lenni, mint integrációra törekvő diplomatának.
Az egy évvel korábbinál 17,6, az előző hónaphoz képest 16,4 százalékkal nagyobb volt az építőipari termelés volumene
2025 szeptemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 17,6, a munkanaptényezővel kiigazított adatok alapján 15,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál – jelentette november 14-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH)....

















