Nincs jelentősége és értelme a kamarai tagságnak. Olyan, mint a MEE, öreg kakasok gyülekezete.
A továbbképzési tematika -ritka kivételtől eltekintve- haszontalan. Nincsennek jó előadók és témák.
A jogi továbbképzés anyagában és vizsgájában még az 1997-es építési törvény szerepelt!!! Nonszensz! 23-ban már kiadták az újat!
Az energetikai szakmai vizsga egyben tartalmazza távhő, a villamosenergetika és a bányászat témáit. Nekem, mint erősáramú villamosmérnöknek, mi közöm van a kémiai szenüléshez, a kőolajtelepek létrejöttéhez és a távhővezetékek rendszertechnikájához? Semmi.
A Mérnökújságot átlapozom és bedobom a szelektív gyűjtőbe. Egy PDF hírlevél egyszerűbb és olcsóbb lenne.

A Mérnök Újság esetében kezdeményezném, hogy egy címre csak egy Újság érkezzen, mert nem tudunk 2vel mit kezdeni és környezet tudatosabb lenne, ha erre figyelne a Kamara. Feltételezem van adatbázis, amiben ez összefésülhető.
Szeretném, ha a Kamarai díj további emelésének gátat vetnének, mert felháborító, hogy minden mérnökök közötti beszélgetés azzal kezdődik, hogy ki mennyire van kiakadva az elmúlt 6 év alatti díjemelés mértékén, ekkora infláció nem volt és a szolgáltatás színvonala korán sem követte ezt le.
Ügyintézési idő az idei évben markánsan megnövekedett, csak telefonos noszogatas követően történtek meg jogosultsággal kapcsolatos bejegyzések, ami korábban egy-egy e-mailre is egy héten belül megtörtént. Kérem fordítsanak nagyobb figyelmet a tagokkal való emailes kommunikációra.
A jogosultságok elbírálásának rendszere az elmúlt 9 évben még átláthatatlanabbá vált, őszintén sajnálok minden fiatal kollégát, aki most szeretne jogosultságot szerezni. Az hogy elérhetetlenné válnak szakértői jogosultságok, ezer felé vágják a tervezői jogosultságokat, kifelé azt vetíti, hogy nem akarnak új tagokat és egy vízfejű szervezet védi a bent lévő embereket. Valahogy ez a mérnök társadalom fogyása felé viszi az irányt, amit én szomorúan látok, hogy elveszi az utánpótlás kedvét. Minek vágjon bele, ha nem kell a legnagyobb szakmai szervezetnek. Inkább egyet váltanak a kollégáim is nyugatra, ahol a bankkártyájára is rá van írva, hogy ő mérnök és büszke lehet a szakmájára, mert megbecsült tagjai a társadalomnak. Itthon inkább már én sem említem, hogy mérnök vagyok. Valahogy ezt a szürke zónát, amiben vagyunk el kéne felejteni. Nem tudom mi a módja, de nem érzem jól magam a jelenlegi Mérnök rendszerben. Ha mást nem, legalább a minket érintő jogszabály rendszer állandóságáért kérem szíveskedjenek jobban kiállni.

Erősíteni kell a ránk vonatkozó jogszabályok megalkotásánál a mérnöki érdekérvényesítést. Pl. : a jogszabályokba ne tegyenek árplafont, ha a piac érvényesülését kívánják erősíteni. Ha mégis árplafont alkalmaznak, akkor legyen területi védelem. Határozzák meg, hogy egy adott területen például hány épületenergetikai tanúsító, illetve szakértő működhet és más ott nem dolgozhat. (Lehet, hogy a javaslatom nem alkalmazható minden szakma esetében, de a példaként felhozottaknál egészen biztosan működne.) Javaslatom lényege, hogy nem lehet egyoldalúan korlátozni a piacot, mint ahogy ez jelenleg van: ha van árplafon, akkor legyen területi védelem is, ha nincs árplafon, akkor nem kell a területi védelem se.
Oda kell figyelni, hogy például az épületenergetikai tanúsítók (TÉ) ne tudjanak a szakértők (SZÉS6) szakterületére átmenni. Pályázatoknál fordul elő nagyon gyakran, hogy az eredeti kiírásban szakértő alkalmazását írják elő, majd az első GYÍK kérdésre az a válasz, hogy mégse kell a (szakértő) SZÉS6, elég a (tanúsító) TÉ jogosultság. Tisztázni kellene a különbséget és azt, hogy milyen szituációban kell az egyiket, ill. a másikat alkalmazni, mert a jelenlegi helyzetben a SZÉS6 a legtöbb esetben felesleges. Én ezt a területet ismerem, de feltételezem, hogy nem egyedi eset, más mérnöki szakmáknál is előfordul.
A TÉ, de a SZÉS6 esetében is megoldatlan a kötelező szakmai továbbképzés. Mindig beosztanak egy másik (általában az épületgépész) szakma továbbképzéséhez, ami legtöbbször érdekes, de nem releváns a mi esetünkben. Javasolnám, hogy az egyes tanúsító szoftware-ek gyártójával (pl. WINWATT) kössenek megállapodást és az ő egyébként kiváló továbbképzéseiken való részvételt fogadják el a kötelező éves kredit megszerzésnek.

- Érdek érvényesítés mellet, az érdekvédelem is kapjon súlyozott szerepet.
- Szakágágak közötti együttműködés hiánya továbbra is gátló körülményként van jelent a mérnöki munka összhatásának megítélésében.
- A szakágak számának indokolt növekedésével párhuzamosan, kívánatos volna, azok valamiféle közös platform szerinti integrálása is, mely által tompulhatna a szakágak közözött tapasztalható károsan jelenlévő rivalizálás, ami bizony-bizony a megvalósult létesítmények minőségére is negatív hatással van ( sok bába közt elveszik a gyerek).
- A helyi és főleg a kis létszámú szegényebb kamarák helyzete válságos (Nógrád, Heves, Komárom). A nagyobb és gazdagabb kamarák részéről az itt-ott megjelenő szórványos és szerény mértékű szolidaritás kérdését, a jelenleg is meglévő szabályozott keretek között javítani kellene, annak érdekében hogy a kisebb kamarák is megtudjanak felelni a tagságuk által elvárt alapvető funkcióknak.
- A kamara életében digitalizálásra való törekvés a működés hasznos elemévé válhat, amely a Mérnök Újság esetében, már a megtapasztal módon is jól kitapintható. Ugyanakkor hasznos elemévé válhatna a szakmai és egyéb tagozódások, valamint a helyi kamarák összehangolt tevékenységének is.

A kamarai tagdíj túlzott mértékű ehhez hozzá adódik a tervezői felelősségbiztosítás és amennyiben még dolgozni akar a mérnök még egy kivitelezői felelősségbiztosítás is terheli. A folyamatos munkavégzés feltételei még egy pár fizetős továbbképzés további anyagi terhet és időbeli kiesést jelent a dolgozni akaró mérnök kollégáknak.
A kamarai tagság jelenlegi formája nem segítséget jelent, hanem jelentős terheket ró a mérnök kollégákra. A fiatal mérnökök belépése számára pedig akadályt jelent.
Az új vezetőségtől ezen terhek csökkentését várom ell.

A tervezői, szakértői jogosultság előírásait.ása nem egységes kamarai szinten. Sok o.yan személy kapott jogosultságiot aki a szakmai képesítési követelményrendszernek nem felel meg. Igazságügyi szakértői területen is vannak olyan személyek, akik mérnöki kamarai szakértői jogosultsággal nem rendelkeznek. Ez különösen előfordul a vízgazdalkodas, vízépités területen és a BPMMK esetében fordult elő. Voltak olyanok is akik atjelentkeztek, mert eredeti Kamaraban nem kaptak volna meg a jogosultságot. Teljes kamarai jogosultsági felülvizsgálatot kell tartani

Dr. Karvaly Elemér
09-0016.

Nem érzem, hogy a kamara a mérnökök érdekvédelmével foglalkozna, teljesítménye elhanyagolható, csak a kormány képviseletét látja el nem a kamara tagjait.

Nem gond számomra, ha a Mérnökújság elektronikusan jön, de ímél értesítés és benne link mindenképpen legyen, ha megjelent egy új lapszám!
Szimpla kamarai tagként át sem látom, hogy mi a különbség a tagozatok, szakcsoportok, stb. között, nemhogy meg tudnám ítélni, hogy jól végzik-e a dolgukat.
A közösségi összetartozás erősítése még megyei szinten is reménytelen a távolságok miatt. A megyeszékhely nem egyenlő a megyével!
A kötelező szakmai továbbképzés rendszere egyre rosszabb. Több éve ülök végig olyan előadásokat, melyek cseppet sem érdekelnek. Az meg nonszensz, hogy a megyék egymás konkurenciái. Számomra sokkal jobb volt a kredites rendszer: arra a képzésre mentem el, ami érdekelt.

A kamarai tagok/mérnökök társadalmi megbecsültségének előtérbe helyezése, a mérnökújságban tavaly és a mostani számban is cikkben jelzett díjazási anomáliák mérséklése, a mérnökök tevékenysége során a megrendelők számra nyújtott valós, értékes tartalmú szolgáltatások magasbb díjazása a megrendelői körben elfogadottá váljon.

A pályázatokra és más megrendelői ajánlatkérésekre beadott ajánlatok legalacsonyabb árfekvésű elnyerésének gyakorlata ellen hathatós kamarai érdekkpviseletet tartok kívánatosnak.

A szakmai és jogi továbbképzéseket továbbra is fontosnak tartom, megvalósítását az eddig formájában is elfogadom.

A mérnökújság tartalmában számomra megfelelő arányú a jogi és praxis esetek ismertetésében.

Fontosnak tartom, hoogy a Mérnöki Kamara a kormányzat jogalkotóival jobban együttműködjön. Kérje ki a szakcsoportok véleményét is.

Javaslom, hogy további, akár önkéntes részvételi képzések legyenek az egyes szakmák, pl. műszaki ellenőrzésről is, főleg a szakmai aspektusok kiemelésével.

A kamarának a szakma gyakorlóinak érdekvédelme, társadalmi, anyagi elismertségének biztosítása lenne az elsődleges szerepe véleményem szerint, amelyre sok új stratégiát kellene kidolgozni. Fontos lenne a továbbképzés, de nem a jelenlegi formában. Sok új, külföldi példát hozni megoldásokra, esetleg szakmai utakat szervezni.
A Mérnök Újság papír alapú kiadását teljesen feleslegesnek és pazarlónak tartom.

Szeretném, ha az állami megrendelői oldal szakmaisága is hasonló kritikus elbírálás alá esne, mint a mérnökökkel szemben állított követelmények. Egyre több a szakmaiatlan megrendelői utasítás, a túlkapás, mondván "vizsgálja meg még ezt is a tervező".
Jó lenne, ha a Mérnökkamara több lépést tenne a közbeszerzések igazságosabb elbírálása ügyében.
Hasznos lenne, ha a Mérnökkamara minisztériumi szinten képviselné, hogy a projektek megcsúszása több, mint 90%-os arányban a megrendelői oldal miatt történik. A projekt csúszások a tervezők szakmai megítélését aláássák, pl,: önkormányzatok már röhögnek, mikor 1 év csúszással megyünk megint felvenni a fonalat. A projekt csúszások a tervezők anyagi helyzetét súlyos mértékben negatívan érintik. A bevételek tervezhetetlensége, az inflációból eredő veszteség, az újabb és újabb adatigénylések díjainak terhei, a rendelkezésreállás tervezhetetlensége miatt.
A Mérnökkamara képviselje az állami megrendelőkkel szemben, hogy a tender kérdés-válasz időszakban feltett tisztázó kérdésekre érdemi válaszok szülessenek.

A kamara csak atagjaival szemben lép fel szankciókkal, a kamarai tagsággal nem rendelkező "kontárok" azt csinálnak, amit akarnak.

Több pozitív reklámmal , filmsorozattal, népszerűsíteni a szakmát.
Jó példa a Viasat Exploreren sugárzott " Gigantikus mérnöki létesítmények"