A mai tudomány képviselői szerint megkerülhetetlen tény, hogy a globális klímaváltozást mi, emberek idézzük elő. Ám ez nem azt jelenti, hogy nélkülünk a Föld éghajlata ideális nyugalmi állapotban maradna. Bolygónk évmilliárdok óta kering a Naprendszer lakható övezetében, de a leheletfinom egyensúly a tűz és jég között valójában egy imbolygó kötéltánc: az éghajlat mindig a „melegház” és a „hűtőház” állapota között ingadozott. Például 55 millió évvel ezelőtt a Föld átlaghőmérséklete 5 °C-kal melegebb volt a mainál, míg 20 ezer évvel ezelőtt 4 °C-kal volt hidegebb. Ezek a változások nemcsak az éghajlatot, hanem az élővilágot és az emberi társadalmakat is jelentősen befolyásolták.
Reidar Müller népszerű norvég geológus, az Oslói Egyetem földtudományi tanszékének kutatója évtizedek óta ír természettudományos témákról. Patat Bence fordítása, Dulai Alfréd lektorálása révén, a Typotex Kiadó gondozásában megjelent Tűz és jég – A földi éghajlat története című könyve végigvezet bennünket a jelzett kozmikus színjáték felvonásain és a földtörténeti idő hatalmas távlataiból közelítve az emberi történelmet is befolyásoló, jelenleg is zajló változásokra. Naprakész magyarázatai megvilágítják az éghajlatunkat alakító, hol felfoghatatlanul lassú, hol drámaian gyors folyamatokat. Pontos látleletet kapunk a jelenlegi felmelegedés kilátásairól és a benne játszott szerepünkről, miközben a Föld egzotikus és vad tájain barangolva azoknak a kiváló kutatóknak a munkáját is nyomon követhetjük, akik olvashatóvá teszik az éghajlat múltját és jövőjét. A szerző különös figyelmet fordít a jelenlegi klímaváltozás gyorsaságára és annak lehetséges következményeire. Hangsúlyozza, hogy bár az éghajlat mindig is változott, a mostani változások üteme példa nélküli, és komoly kihívás az emberiség számára.
