A Közbeszerzési Hatóság állásfoglalása szerint nem jogellenes, ha az ajánlatkérő egyetlen szerződésben írja elő az építési beruházások tervezési feladatait és az engedélyezési eljárásban való tervezői közreműködést. Ugyanakkor a tervező nem tehető felelőssé az engedély megszerzésének eredményéért vagy időtartamáért, mivel arra nincs teljes ráhatása; felelőssége kizárólag a saját szakmai tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségekre terjedhet ki. Az állásfoglalás iránymutatást ad a szerződéses feltételek kialakításához és a verseny indokolatlan korlátozásának elkerüléséhez is.
Tisztelt Elnök Úr!
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) 187. § (2) bekezdés m) pontja alapján a Kbt. alkalmazása tárgyában írott levelére a Közbeszerzési Hatóság elvi jellegű jogértelmezés elősegítése érdekében az alábbi állásfoglalást adja.
1.) Helytálló-e az az álláspont, amely szerint nem kötelezhető a tervező ugyanazon vállalkozási szerződésben arra, hogy a tervek elkészítése mellett a tervekkel kapcsolatos engedélyek megszerzését is vállalja?
A tervek elkészítése eredménykötelemmel terhelt feladat, így ebben a tárgykörben vállalkozási szerződést kell kötni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:251. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A tervekhez kapcsolódó engedélyek megszerzésére (mint eredményre), illetve az engedélyezési eljárás időtartamára a tervezőnek nincs ráhatása, ezért a tervező engedélyezési folyamatban való közreműködése csak gondossági kötelem (azaz megbízási jogviszony) tárgya lehet. Emiatt ez a feladat csak megbízási szerződésben szerepelhet, a tervek elkészítésére irányuló vállalkozási szerződés nem rendelkezhet az engedélyezési folyamattal kapcsolatos tervezői közreműködésről. A fenti álláspont nem helytálló. A Kbt., a Ptk. és a szakági előírások nem tiltják, hogy a tervező ugyanazon szerződésben vállalja az engedélyezésre benyújtandó tervek elkészítését, illetve a tervekkel kapcsolatos engedélyek megszerzéséhez szükséges tervezői feladatok elvégzését. Ugyanazon szerződés – ezzel ellentétes jogszabályi előírás hiányában – akár több, Ptk.-ban nevesített szerződéstípus (így különösen a megbízási szerződés és a Ptk. 6:251. § szerinti vállalkozási szerződés) elemeit is magában foglalhatja, azaz a felek jogosultak úgynevezett „vegyes szerződést” kötni. Az ajánlatkérő – a vonatkozó jogszabályi előírások által meghatározott keretek között – olyan szerződéses feltételeket határozhat meg a közbeszerzési dokumentumokban, amelyek szükségszerűen következnek a beszerzési igény megvalósításából, illetve a teljesítés körülményeiből. Kizárólag a szerződés megnevezése miatt nem kerülnek eredménykötelem hatálya alá azok a tervezői feladatok, amelyek a Ptk. és a szerződés vonatkozó előírásai alapján a gondossági kötelem körébe tartoznak. A szerződésre, illetve a felek felelősségére vonatkozó szabályokat a szerződés tartalma, illetve a szerződésben foglalt jogok, illetve kötelezettségek természete (nem pedig a szerződés megnevezése) határozza meg [EBH 2000. 331., BH2005. 102.]. Az engedélyezési folyamat során szükség lehet arra, hogy a tervező átdolgozza, véglegesítse az eredménykötelem körében elkészített terveket az engedélyező szervezetek észrevételeinek megfelelően (például a tervek elkészítésére, tartalmára vonatkozó szakmai előírásoknak való megfelelés érdekében). Tehát az engedélyezés előtti tervezési tevékenység „eredménye” (azaz a tervező által elkészített tervdokumentáció) az engedélyezési folyamat során is módosulhat, azzal kapcsolatban további tervezési feladatok merülhetnek fel. E feladatok elvégzése, illetve a javított tervdokumentáció adott esetben hatással lehet az engedélyezési folyamat eredményére is. Az engedélyezés előtti és az engedélyezés során felmerülő tervezői tevékenységek ezen összefüggései miatt – a beszerzés tárgyától és a konkrét engedélyezési folyamatoktól függetlenül – nem fogalmazható meg olyan általános érvényű megállapítás, ami a tervező eredménykötelemmel, illetve gondossági kötelemmel terhelt feladatainak éles elhatárolására vonatkozik. A közbeszerzési dokumentumok kapcsán a tervező polgári jogi felelősségét érintő Ptk. előírások megfelelő alkalmazása és ezen előírásokkal összhangban a szerződéses feltételek jogszerű, a beszerzési igényre tekintettel történő megfogalmazása az ajánlatkérő felelőssége.
A Kbt. nem határozza meg, hogy a tervezési szolgáltatások megrendelésére irányuló szerződés milyen módon rendelkezhet a tervező engedélyezés előtti és az engedélyezés során felmerülő feladatairól. Az azonban elvárás, hogy az ajánlatkérő úgy határozza meg a Kbt. hatálya alá tartozó szerződések műszaki tartalmát (a tervezési szolgáltatások esetében is), hogy az a lehető legszélesebb körű verseny biztosítása mellett garantálja a beszerzési igény ajánlatkérő elvárásainak megfelelő megvalósítását. A Kbt. 61. § (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő minden esetben köteles megvizsgálni, hogy a beszerzés tárgyának jellege és a szerződéshez kapcsolódó további körülmények alapján lehetséges-e a közbeszerzés egy részére történő ajánlattétel. A részajánlattétel biztosításával kapcsolatos döntésnek szükségszerűen kell következni a beszerzés rendeltetéséből, a megvalósítani kívánt műszaki igényből, illetve a teljesítés körülményeiből. A részajánlattétel kizárása vagy a részajánlattétel biztosításának módja nem járhat a Kbt. 2. §-ban meghatározott alapelvek sérelmével. A részajánlattétel kizárását a beszerzés tárgyához kapcsolódó objektív, konkrét és okszerű indokokkal szükséges alátámasztani.1 Közbeszerzési szempontból csak abban az esetben kell a beszerzési igény egyes feladatait külön-külön szerződésbe foglalni, ha az ajánlatkérő arra a következtetésre jut a Kbt. 61. § (4) bekezdésében előírt vizsgálat eredményeként, hogy az érintett feladatokat szükségtelen ugyanazon gazdasági szereplőtől megrendelni, és az ugyanazon részajánlaton belül történő beszerzés indokolatlanul korlátozná a versenyt. A részajánlattétel biztosításával – és ezzel összefüggésben a szerződések számával, illetve az egyes szerződések műszaki tartalmával – kapcsolatos felelős döntést minden esetben az ajánlatkérőnek szükséges meghozni a megvalósítani kívánt konkrét műszaki igényre figyelemmel. Tekintettel arra, hogy ugyanazon tervek esetében az engedélyezés előtti és az engedélyezés során felmerülő tervezői feladatok egymásra épülnek, és az engedélyezési folyamatban felmerülő észrevételek alapvetően az engedélyezésre benyújtott tervet elkészítő gazdasági szereplő munkájának „eredményére” vonatkoznak, nem minősíthető általános érvénnyel – a konkrét beszerzési igénytől függetlenül – indokolatlanul versenykorlátozónak, ha az ajánlatkérő ugyanazon szerződés műszaki tartalma körében együttesen rendelkezik a tervek elkészítésével és engedélyezésével járó összes tervezői feladatról. Adott esetben a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás alapelvével összhangban lehet az ajánlatkérő azon elvárása, amely szerint a tervező az általa tervezett építési beruházás megvalósítása érdekében a tervek engedélyezésére irányuló folyamatban is vegyen részt, és ne csupán az engedélyezésre benyújtandó tervek elkészítéséért, hanem a kivitelezés megvalósulásához (adott esetben a kivitelezés szempontjából nélkülözhetetlen engedélyek, hozzájárulások megszerzéséhez) szükséges további tervezői feladatok elvégzéséért is vállaljon felelősséget.
A tervezőnek a kivitelezés megvalósulásához kapcsolódó tevékenységét érintő jogszabályi előírások különösen az alábbiak. Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 10. § (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő akár azt is elvárhatja a tervezőtől, hogy a tervezési szakaszt követő kivitelezés teljes folyamata alatt támogatást nyújtson. Ezt a szakági rendelkezések is támogatják. Például a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 185. § (2) bekezdése értelmében az építészeti-műszaki dokumentációt készítő tervező az általa tervezett építmény kivitelezése kapcsán tervezői művezetői tevékenységet is ellát. A tervezői művezetés keretében elősegíti a kivitelezés során felmerült szakmai kérdések megoldását, továbbá közreműködik az építészeti-műszaki dokumentációnak megfelelő és maradéktalan megvalósításban. Az építészeti-műszaki dokumentációt készítő, tervezői művezetéssel is megbízott tervező esetében indokolt elvárás lehet az ajánlatkérő részéről, hogy ugyanaz a tervező ugyanazon szerződés alapján folytatólagosan – az általa meghatározott és az ajánlatkérő részéről az engedélyezés előtt elfogadott szakmai koncepcióval összhangban, az engedélyezési folyamatokra is kiterjedően – végezze el azokat a tervezői tevékenységeket, amelyek szükségesek az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítése, véglegesítése, illetve az engedélyezett terveknek megfelelő kivitelezés elősegítése körében. Tehát vélhetően nem minősül indokolatlanul versenykorlátozónak, ha egyetlen szerződés rendelkezik az építészeti-műszaki dokumentáció elkészítéséről, e dokumentáció engedélyező szervezet észrevételei szerinti véglegesítéséről, valamint a tervezői művezetésről.
Állami építési beruházások esetében a tervező a teljes beruházási folyamatra, valamint a jótállási időszakra kiterjedő, az állami építési beruházás megvalósításához szükséges valamennyi tervezői szolgáltatást köteles ellátni (ideértve a tervezői művezetést is) [az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Ábtv.) 19. § (1) bekezdése]. Ebbe beletartozik az állami építési beruházáshoz szükséges engedélyek és hozzájárulások – építtető nevében történő – beszerzése is [az Építési Beruházási Folyamatok Rendszeréről és a Tervezői Szolgáltatások Rendszeréről, valamint az állami építési beruházások minőségbiztosításában közreműködő, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság kijelöléséről szóló 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet (a továbbiakban: szóló 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet) 8. § (2) bekezdés d) pontja]. Továbbá az engedélyezés iránti kérelem benyújtása előtt – a projektvezető közreműködése mellett – az állami építési beruházás felelős tervezőjének a feladata beszerezni a kérelemhez tartozóan valamennyi érintett közmű tulajdonosának vagy szükség szerinti üzemeltetőjének nyilatkozatát [Ábtv. 39. § (1) bekezdése]. Vélhetően a tervező közreműködésén is múlhat azon engedélyezési folyamatok eredménye, amelyek során az ellenőrző szervezet adott esetben azt vizsgálja, hogy a tervező által elkészített tervek megfelelnek-e a kötelező szakmai előírásoknak.2 Az e körben felmerülő kérdések, felvetések szakszerű megválaszolása, valamint a tervek szükségszerű korrekciójának elvégzése tervezői kompetenciába tartozik. Elvárható a tervezőtől az is, hogy átvezesse az általa készített terveken az engedélyező szervezet bármely, engedély megszerzéséhez kapcsolódó észrevételét akkor is, ha az észrevételek nem kapcsolódnak konkrét műszaki, jogszabályi előírásokhoz (például az engedély kibocsátása szempontjából releváns esztétikai tárgyköröket érintően). Jogszerű lehet az ajánlatkérő azon előírása is, amelynek értelmében a tervező köteles az engedélyezési folyamat során a kompetenciáját érintő kérdéseket, felvetéseket, hiánypótlásokat, javításokat az engedélyező szervezet által meghatározott határidőn belül, a határidő tartása szempontjából megfelelő időpontban elkészíteni. Az ajánlatkérő – a konkrét beszerzési igénnyel és engedélyezési folyamattal, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – akár a tervek javításával, véglegesítésével kapcsolatos tervezői kötelezettségek szükség szerinti, opcionális megrendeléséről is rendelkezhet a közbeszerzési dokumentumokban. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentumokban nem határozható meg a nyertes ajánlattevőként szerződő tervező feladataként olyan kötelezettség, amelynek elvégzése a tervezőtől a teljesítés konkrét körülményeiből következően objektíve nem várható. Az engedély megszerzése körében az ajánlatkérőnek kell vállalni mindazon kötelezettségeket, amelyek az adott engedélyezési folyamatban objektíve, az engedélyezés természetéből adódóan nem várhatók mástól (például olyan adatok, dokumentumok szolgáltatása kapcsán, amelyeket kizárólag az ajánlatkérő rendelkezik), vagy amelyek biztosítása érdekében kizárólag az ajánlatkérő járhat el (például azért, mert az adott, engedély megszerzéséhez szükséges feltétel rendelkezése állása az ajánlatkérő más szerződő partnerének tevékenységével kapcsolatos). Fontos továbbá, hogy az ajánlatkérő az engedélyezés során időben meghozza azokat a pénzügyi, illetve koncepcionális döntéseket, amelyek túlmutatnak a tervező szakmai kompetenciáján, és szükségesek az engedélyezési folyamathoz kapcsolódó tervezői feladatok elvégzéséhez.
A tervezőtől várt feladatokat és a tervező polgári jogi felelősségét érintő szerződéses feltételeket minden közbeszerzési eljárás esetében egyedileg, a megvalósítani kívánt beszerzési igényhez kapcsolódó objektív és igazolható teljesítési körülményekre figyelemmel szükséges meghatározni. A Ptk. előírásai a Kbt. 2. § (8) bekezdése szerint alkalmazandók. A Ptk. 6:1. § (3) bekezdése és a 6:59. § (2) bekezdése alapján a szerződés felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezései – ezzel ellentétes jogszabályi előírás hiányában – eltérhetnek Ptk. diszpozitív rendelkezéseitől, és a kógens rendelkezések által meghatározott keretek között a felek szabadon határozzák meg a szerződés tartalmát is. Mindez a Kbt. hatálya alá tartozó szerződések esetében is lehetővé teszi, hogy több, Ptk.-ban meghatározott szerződéstípus (így különösen a vállalkozási és a megbízási szerződés) elemeit vegyítsék. (Ezeket a szerződéseket a jogirodalom „vegyes szerződésként” említi.) Tehát az ajánlatkérő nem köteles egy komplex (adott esetben többféle tervezési feladatok elvégzésére irányuló) beszerzési igény egymáshoz szükségszerűen kapcsolódó elemeit szerződéstípusonként szétválasztani. Ugyanakkor fontos, hogy a szerződés valamennyi érintett szerződéstípus vonatkozásában – szerződéstípusonként külön-külön – megfeleljen a szerződés érvényessége szempontjából releváns jogszabályi előírásoknak. E tekintetben a Ptk. 6:251. § szerinti tervezési szerződéssel kapcsolatban különös körültekintéssel szükséges vizsgálni a vonatkozó szakági jogszabályok előírásait is [így különösen a Méptv. 186. §-a, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 9. §-a és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 17. §-a szerinti előírásokat]. A tervezőtől várt kivitelezési dokumentációval kapcsolatos műszaki, illetve szerződéses követelményeket különösen a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet mellékleteiben és az Épkiv. 1. számú mellékletében foglalt rendelkezésekre tekintettel szükséges megfogalmazni. A tervező polgári jogi felelőssége tekintetében a szerződés megnevezése nem meghatározó. E körben kizárólag a szerződés tartalmának és a szerződésben foglalt jogok, illetve kötelezettségek természetének van jelentősége. Tehát a természetüknél fogva megbízási jellegű kötelezettségek külön előírás hiányában is a gondossági kötelem hatálya alá tartoznak a „vegyes szerződések” esetében is.
2.) Helytálló-e az az álláspont, amely szerint torzítja a versenyt, továbbá a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás követelményébe ütközik a közbeszerzési dokumentumok tartalma, ha az azokban előkészített szerződéses feltételek alapján a tervezőnek ugyanazon vállalkozási szerződésben mind a tervek elkészítésére, mind a tervekkel kapcsolatos engedélyek megszerzésére kötelezettséget kell vállalni?
Tekintettel arra, hogy az engedélyek megszerzésére (mint eredményre) a tervezőnek nincs ráhatása, az engedélyezési folyamat eredményéért sem tud felelősséget vállalni. Erre irányuló ajánlatkérői elvárás esetén vélhetően kevesebb tervező dönt az eljáráson való részvétel mellett, és a beszerezni kívánt tervezési szolgáltatások ellenértéke is jelentősen nőhet, mivel az engedélyek megszerzéséért vállalt felelősséghez kapcsolódó aránytalan kockázatot a tervezők az ajánlati árakba is beépítenék. A közbeszerzési dokumentumokban nem határozható meg a nyertes ajánlattevőként szerződő tervező feladataként olyan kötelezettség, amely meghaladja a tervezői felelősség körébe tartozó teendőket. A tervező nem vállalhat felelősséget olyan elvárások, eredmények teljesüléséért, amelyek bekövetkezését objektív okokból nem befolyásolhatja. Az ajánlatkérőnek erre, valamint a beszerzés tárgyára és a teljesítés körülményeire tekintettel szükséges meghatározni a tervezőre vonatkozó műszaki követelményeket és a szerződés elvárásokat. Ellenkező esetben a közbeszerzési dokumentumok tartalma indokolatlanul korlátozhatja a versenyt, és sérülhet a közpénzekkel való hatékony és felelős gazdálkodás követelménye is. A vonatkozó jogszabályok nem zárják ki, hogy a tervező ugyanazon szerződésben vállalja az engedélyezésre benyújtandó tervek elkészítését és a tervekkel kapcsolatos engedélyek megszerzéséhez szükséges tervezői feladatok elvégzését. Az engedélyezési folyamat során – az 1. kérdésre adott válaszban leírtaknak megfelelően – felmerülhetnek olyan kérdések, észrevételek, amelyek megválaszolása, átvezetése tervezői tevékenységet igényel, és amelyek miatt szükség lehet a terveket elkészítő tervező rendelkezésre állására. Ugyanakkor az engedélyezési folyamat időtartama és eredménye tekintetében a tervező felelőssége csak a tervező szakmai kompetenciájába tartozó tevékenységek tekintetében áll fenn. Az engedélyezési folyamat további szereplőjének (így különösen az ellenőrző szervezet) tevékenységéért nem a tervező felel.
A leírtak miatt a tervező nem vállalhat általános és kizárólagos felelősséget az engedélyezési folyamat eredményéért és időbeliségéért. Az engedélyezési folyamat hosszára, annak konkrét eredményére a tervezőnek csak részben, kizárólag az ezzel összefüggésben felmerült saját feladatai (pl. hiánypótlások teljesítése) vonatkozásában van ráhatása, de összességében véve az engedély megadása az illetékes hatóság feladat- és felelősségi körébe tartozik, nem pedig a tervezőnek a felelősségi körébe. Az ajánlatkérőnek javasolt minden esetben a tervezés rendeltetésére, a tervezéssel elérni kívánt eredményre, az engedélyezési folyamat menetére, illetve a teljesítési körülményekre tekintettel vizsgálni, hogy az adott engedélyezési folyamat kapcsán milyen feladatok elvégzése szükséges az engedélyezésre benyújtott terveket készítő tervező részéről. Ennek keretében szükséges mérlegelni azt is, hogy az engedély megszerzésére irányuló folyamat eredménye milyen mértékben és mely tervezői kötelezettségekre tekintettel függ a tervező tevékenységétől. E körben a vonatkozó szakági jogszabályok előírásait is figyelembe kell venni.
3.) A fenti kérdésekre adott válaszok alapján helytálló-e az az álláspont, amely szerint az ajánlatkérőnek úgy kell előkészíteni a közbeszerzési eljárásokat, illetve a közbeszerzési dokumentumok szerződéses feltételeit, hogy az eredménykötelemmel terhelt tervezési feladatok és az engedélyezési folyamatban való közreműködésre irányuló, gondossági kötelem körébe tartozó kötelezettségek külön-külön szerződésbe kerüljenek?
A fenti álláspont nem helytálló. E tekintetben az 1. kérdésekre adott válaszok tekintendők irányadónak.
4.) Helytálló-e az az álláspont, amely szerint az ajánlatkérőnek úgy kell előkészíteni a közbeszerzési eljárásokat, illetve a közbeszerzési dokumentumok szerződéses feltételeit, hogy a nyertes ajánlattevőként szerződő tervező mind az engedélyezésre benyújtandó tervek elkészítése esetén, mind az engedélyezési folyamatban való közreműködés kapcsán jogosult legyen külön számlát benyújtani?
Tekintettel arra, hogy az engedélyezési eljárás időtartama bizonytalan, javasolt a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott szerződéses feltételeket úgy előkészíteni, hogy a tervezőnek mind az engedélyezésre benyújtandó terv elkészítése, mind a végleges engedély megszerzése körében biztosított legyen a részszámla kibocsátásának lehetősége. A teljesítésben érdekelt gazdasági szereplők szempontjából aránytalan gazdasági kockázatot jelenthet, ha az engedélyezésre benyújtott terv kifizetésének időpontja beláthatatlan az engedélyezési folyamat bizonytalan időtartama miatt.
5.) Helytálló-e az az álláspont, amely szerint az engedélyezési folyamat elhúzódása miatt a tervező nem eshet késedelembe, ezért az engedélyezési folyamathoz kapcsolódó, tervezőre vonatkozó teljesítési határidőket az engedélyezési folyamat időtartama alatt fel kell függeszteni, és az ajánlatkérőnek ennek megfelelően szükséges előkészíteni a közbeszerzési dokumentumokat?
Az ajánlatkérő az engedélyezési folyamat vonatkozásában csupán annyit várhat el nyertes ajánlattevőként szerződő tervezőtől, hogy az engedély megszerzése érdekében szükséges javításokat, hiánypótlásokat, válaszokat az engedélyező szervezet által biztosított határidőn belül, a határidő tartatása szempontjából megfelelő időpontban készítse el. Az engedélyezési folyamat tervezői tevékenységtől független elhúzódása nem hozhatja a tervezőt hátrányos helyzetbe a szerződés teljesítése vonatkozásában. A közbeszerzési dokumentumok előírásait erre tekintettel javasolt megfogalmazni.
6.) Ha a közbeszerzési dokumentumok kötelezik a tervezőt a tervekkel kapcsolatos engedélyek megszerzésére, helytálló-e az a megállapítás, amely szerint az „állami ajánlatkérők” ezen előírásai olyan közigazgatási jogkört, illetve – e jogkörhöz kapcsolódóan – olyan (Ptk. 6:548. § szerinti) kárfelelősséget hárítanak a nyertes ajánlattevőként szerződő tervezőre, amely jogkör, illetve kárfelelősség a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kizárólag az állami szervezeteket terhelhetné?
A fenti álláspont nem helytálló. A tervező az engedélyezési eljárásban való részvétele miatt nem kényszerül közigazgatási jogkör gyakorlására, és nem kell felelősséget vállalnia közigazgatási jogkörben okozott károkért sem. A Ptk. 6:548. § (1) bekezdés szerinti, közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség a közhatalom gyakorlása, illetve a hatósági feladatok ellátása során okozott károk vonatkozásában vizsgálható. A Kbt. szerinti ajánlatkérők, illetve az állam által fenntartott szervezetek – erre irányuló jogszabályi előírás hiányában – nem gyakorolnak közigazgatási (hatósági) jogkört, illetve közhatalmat. Az „állami ajánlatkérők” jogszabályban meghatározott kötelezettségei, illetve jogosultságai sem tekinthetők a közhatalomgyakorlás, illetve a hatósági eljárás részének, ha erről a jogalkotó kifejezetten nem rendelkezett. Továbbá a közigazgatási jogkörrel rendelkező ajánlatkérők sem járnak el közhatalomgyakorló hatóságként azon tevekénységük kapcsán, amelyek nem tartoznak a jogszabály által meghatározott közigazgatási jogkörükhöz. A 25/2024. (VIII. 8.) ÉKM rendelet 8. § (2) bekezdés d) pontja tervezői szolgáltatásnak minősíti az állami építési beruházáshoz szükséges engedélyek és hozzájárulások – építtető nevében történő – beszerzését. Ez arra utal, hogy az engedélyek, hozzájárulások megszerzése nem része a közhatalomgyakorlásnak, ezért végezhetik tervezők is. Fontos továbbá, hogy az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet hatály alá tartozó engedélyezési eljárás esetében az építési engedély tárgyában határozatot hozó építésügyi hatóságnak van közigazgatási (hatósági) jogköre, nem pedig a hatósági eljárást kérelmező félnek. A Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos valamennyi döntés és azokért való felelősség a döntéshozó, illetve az ajánlatkérő joga és kötelezettsége.
A Közbeszerzési Hatóság tájékoztatja, hogy a központi állami szervektől származó iránymutatást tartalmazó állásfoglalások, útmutatók, leiratok bíróság vagy más hatóság előtt kötelező erővel nem rendelkeznek, ezért a Közbeszerzési Hatóság jelen levelében foglaltak csupán tájékoztató jellegűek, melyek az állásfoglalást kérő személy helyes jogalkalmazását, valamint a jogszerű közbeszerzési eljárások előkészítését és lefolytatását hivatottak elősegíteni.
A Közbeszerzési Hatóság Elnöke nevében: dr. Demendi Ágnes
Közszolgálati és Támogató Főosztály főosztályvezető
