Harmadik éve rendezi meg Nyári Egyetemét az ország egyik legnagyobb mérnökirodája, a CÉH Zrt. Alapítványa. Az ötnapos, idén augusztus 25. és 29. közt rendezett eseményen az építőipari mérnökhallgatók olyan tapasztalatokra és tudásra tehetnek szert, amelyek egyrészt túlmutatnak a szokásos egyetemi tanulmányokon, másrészt abban a pillanatban elengedhetetlenek lesznek számukra, amint kikerülnek a munkaerőpiacra.
Az egyetemek korunk gyors fejlődését nem tudják önállóan lekövetni, ezért az ipari szereplők és a diákok is rákényszerülnek arra, hogy az egyetemi kereteken kívül is bővítsék tudásukat, megszerezzék a szükséges gyakorlati tudást. A program nemcsak ebben segít, hanem egyben megválaszolja a résztvevő diákok meghatározó kérdéseit: „milyen lesz az én jövőm, és hol lesz a helyem?”
A program első reggelén a jelentkezők mintha egy kulcslyukon át látnák a szakmát: nincs teljes rálátásuk az építőiparra, nem ismerik egy projekt folyamatát, a piaci szereplőket, a digitális átállás vagy a körforgásos építés fogalmával többségük nem is találkozott – a rendszerben történő gondolkodás még korlátozott. Itt kitágul a perspektíva, a program felkészült előadói a piac egészére kínálnak rálátást.
A beruházásokban résztvevő szakmáknak, az építőipar szereplőinek és egy-egy projekt folyamatának megismerése révén könnyebben és a siker nagyobb esélyével találhatnak rá a saját karakterüknek, érdeklődésüknek, személyiségüknek megfelelő területre. Az előadásokon elhangzó, szerteágazó ismeretek alapján képet kapnak arról is, milyen képességekre és tudásra van szükségük az általuk megcélzott szakmai területen való érvényesüléshez.
Tudásuk állandó bővítését, választott szakterületük új eredményeinek megismerését maguknak kell kézben tartani – folyamatos önképzésre van szükség. A Nyári Egyetem résztvevői ehhez kapnak módszertani ismereteket és valós impulzusokat.
Egy-egy előadásban és az azt követő beszélgetések során a tartalom mellett a tapasztalt „ipari szakember”, az előadó, az ember a minta és a példa. Látják a karrierutat és a szakma iránti lelkesedést, elkötelezettséget.
Az Alapítvány célja és egyben tapasztalata az, hogy a diákok az öt nap alatt egy teljes szemlélet(„mindset”)váltáson essenek át, miközben az elérhető legkorszerűbb ismereteket kapják. Látniuk kell a fenntarthatóság és a digitalizáció kihívásait is, ezért a divatos témákon túl a képzés része a Digital Twin („digtális iker”) és az AI gyakorlati alkalmazása, de szó esett pl. a robotikáról is, és részesei lehettek egy mérnöki munkába bekapcsolható „robotkutya” bemutatójának is.
Mivel a szakmai helyzetek sikeres kezelésében kulcsszerepük van a „soft skill”-eknek is, így prezentációs és tárgyalástechnikai tréningek is beépültek a képzésbe, és az állásinterjúkra is gyakorlati szituációkkal készülhettek, megismerhették a munkáltatói oldal aspektusait is.
Idén a BME-ről, az Óbudai Egyetemről, Pécsről és Debrecenből érkeztek hallgatók. Az előadások közötti időben, illetve gyakran késő este is, a 6 csapat közös projektmunkán is dolgozott.
A komplex feladat egy folyami uszályon kialakítandó, négytagú család számára alkalmas állandó lakóhely koncepciójának elkészítése és bemutatása volt, ezenkívül a csapatok feladatát képezte a tervezett épületegyüttes LCA számításának elkészítése is.
A soft skill képzéseken kapott ismereteknek is köszönhetően a szakemberekből álló bíráló bizottság tagjai kifejezetten élményt nyújtó prezentációkat láthattak.
