A mérnöki hivatás gyakorlásának 2025. januári jogszabályi változásai új kihívás elé állították a hazai mérnöktársadalmat. A kötelező felelősségbiztosítás előírása nem csupán adminisztratív teher, hanem egy olyan piaci kényszer, amelyre a Magyar Mérnöki Kamara innovatív, közösségi választ készít elő. A cél az, hogy ne csak érintettjei, hanem irányítói pozícióban legyünk ebben a helyzetben.
A mérnöki munka lényege a precizitás és a felelősségvállalás. Legyen szó egy hídszerkezet statikájáról, egy épület épületgépészeti rendszeréről vagy egy bonyolult energetikai folyamat tervezéséről, a mérnök tudása mögött mindig ott rejlik a precizitás és a kockázatok kezelése. Ugyanezt a szemléletet kell most alkalmaznunk saját gazdasági biztonságunk megteremtésekor is.
Miért most? A piaci kényszertől a stratégiai lehetőségig
A 266/2013. kormányrendelet módosítása értelmében 2025. január 15-től a mérnöki tevékenység folytatásának alapvető feltétele a megfelelő felelősségbiztosítás megléte. Jelenleg a piacon kizárólag profitorientált biztosító cégek kínálnak megoldásokat. Ezek a szereplők azonban sokszor nem a mérnöki tevékenységre specializálódnak, díjszabásukban pedig érvényesíteniük kell saját profitelvárásaikat is. A kamara vezetése – felismerve ezt a kiszolgáltatottságot – egy olyan stratégiai projektet indított el, amelynek célja egy saját, szövetkezeti formájú biztosító létrehozása. Ez a modell nem ismeretlen Európában, de Magyarországon is van hasonló kezdeményezés jogi vonalon, a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete.
A szövetkezeti modell: tulajdonos és ügyfél egy személyben
A tervezett biztosító legfontosabb megkülönböztető jegye a szövetkezeti forma. Ez azt jelenti, hogy a biztosító tulajdonosai maguk a mérnökök és a területi kamarák lennének. Ebben a struktúrában a megtermelt „nyereség” nem külső befektetők zsebébe vándorol, hanem a tagi közösségnél marad: a biztosítási díjak csökkentésére, a szolgáltatások minőségének javítására vagy hozam szerű kifizetésekre fordítható. A szövetkezeti forma erős kontrollt biztosít a tagság számára. A mérnök így nem csupán egy ügyfél lesz a sok közül, hanem saját biztosítójának résztulajdonosa is, aki küldöttgyűlésen keresztül beleszólhat a biztosító tevékenységébe.
Mérnöki igényekre szabott védelem
A piaci biztosítókkal szemben a kamarai biztosító elsődleges célja a mérnöktársadalom biztosítási igényeinek kiszolgálása. A 19 területi kamara aktív részvételével és az MMK országos koordinációjával egy olyan adatbázis és szaktudás áll rendelkezésre, amely lehetővé teszi a kockázatok pontosabb árazását, a különböző biztosítási folyamatok mérnök központú kivitelezését, például a szakmai alapú kárrendezést.
Az alacsonyabb működési költségek, a jutalékmentes értékesítési csatornák és a profitkényszer hiánya együttesen teszik lehetővé, hogy a kamarai biztosító versenyképesebb díjakat kínáljon, mint a hagyományos piaci szereplők.
Út a megvalósításig
A döntéselőkészítő folyamat jelenleg is zajlik. A tervek szerint az MMK és a területi kamarák biztosítják az induló tőke egy részét, a fennmaradó részt pedig a tagság jegyezheti részjegyek formájában. Ez nem csupán befektetés, hanem hitvallás is a mérnöki összefogás mellett. Az MNB engedélyezési folyamata szigorú, de a szakmai és jogi előkészítés alapossága lehetővé teszi, hogy a biztosító várhatóan 2028 elején megkezdhesse operatív tevékenységét.
A kamarai biztosító létrehozása több, mint egy pénzügyi projekt. Ez egy válasz a jövő kihívásaira – a szakmai autonómia megerősítése és a mérnöki jólét elősegítése. Ha a mérnöktársadalom összefog, akkor a „kötelezőből” olyan előnyt kovácsolhatunk, amely érezteti a biztosítási piacon lévő konkurenciával, hogy van alternatíva – márpedig, ha a biztosítási piac érzi a konkurenciát, az minden mérnök számára kedvezőbb helyzetet teremt. Saját biztosítóval azonban nemcsak a piacot mozgathatjuk meg, hanem saját sorsunkat is a kezünkbe vehetjük.
Szolga Dániel
A szerző biztosítási szakember, stratégiai és operációs tanácsadó
