A Magyar Mérnöki Kamara pályázatot hirdet tanulmány elkészítésére a közbeszerzési eljárásokban alkalmazható, építési beruházásokra és tervezési feladatokra vonatkozó projektstruktúra kialakítására, valamint a részekre történő ajánlattételi lehetőségek módszertanának kidolgozására.
Pályázók köre: a Magyar Mérnöki Kamara tagjai; egyéni pályázóként vagy olyan szakértői csapat vezetőjeként, amelynek vezetője kamarai tag
Szerződés típusa: vállalkozási szerződés
Teljesítési idő: 120 naptári nap
Rendelkezésre álló keretösszeg: bruttó 1 200 000 Ft
Összefoglaló
A Magyar Mérnöki Kamara olyan, közvetlenül használható módszertani tanulmány elkészítésére hívja fel tagjait, amely világosan szétválaszt egymástól két, a hazai közbeszerzési gyakorlatban rendszeresen összekevert fogalmat: egyrészt a jogszabály megkerülésére irányuló tilalmazott részekre bontást és egybeszámítást, másrészt az egy közbeszerzési eljáráson belüli részajánlattétel célszerűségének vizsgálatát. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint tilos a becsült érték meghatározásának módszerét vagy a beszerzés részekre bontását a törvény megkerülése érdekében megválasztani, ugyanakkor az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy a közbeszerzés egyes részeire külön-külön történő ajánlattétel biztosítható-e, és ha nem, ennek indokát az eljárást megindító felhívásban meg kell adnia. Az uniós irányelvi háttér ezzel összhangban a részekre történő ajánlattételi lehetőséget a verseny és a kkv-részvétel erősítésének eszközeként kezeli.
A felhívás célja nem általános elméleti összefoglaló készítése, hanem olyan döntéstámogató praktikum megrendelése, amely építési és tervezési projektek esetében konkrétan megmutatja: mikor indokolt vagy kötelező egy beszerzést egy egységes közbeszerzésként kezelni és mikor lehet vagy célszerű több külön beszerzésben gondolkodni, és ha egy eljárás indokolt, azt milyen tárgyi, szakági, területi, mennyiségi vagy fázisalapú logika mentén célszerű részteljesítési lehetőségekre bontani.
A hivatalos hazai gyakorlat maga is abból indul ki, hogy a megengedhetőség szempontjából általános érvényű, minden ügyre mechanikusan alkalmazható megállapítás nem tehető; az értékelés mindig az adott projekt céljától, műszaki és gazdasági egységétől, valamint a verseny és a koordinációs kockázatok együttes mérlegelésétől függ.
A tanulmány elkészítése elsősorban azért indokolt, mert olyan speciális műszaki szakkérdéseket érint, amelyek kapcsán a Magyar Mérnöki Kamara – a mérnökök érdekképviseleti feladatkörében eljárva – kiemelten fontosnak tartja, hogy az elemzés tematikáját azok a kollégák alakítsák, akik a megvalósításban közvetlenül részt vettek, a felmerült problémákat ténylegesen ismerik, és azok következményeit saját szakmai gyakorlatukban is megtapasztalták. Mindez különös jelentőséggel bír arra tekintettel, hogy a közbeszerzési szabályozás kógens jellegéből fakadóan az e körben meghozott döntések módosítása kizárólag rendkívül körülményes eljárás keretében lehetséges.
A pályázat tárgya és célja
A pályázat tárgya egy olyan, magyar nyelvű, kamarai felhasználásra és közzétételre alkalmas módszertani tanulmány elkészítése, amely az építési beruházások és a tervezést is magában foglaló szolgáltatások részekre történő ajánlattételi lehetőségeit és korlátait rendszerezi, és azokat használható döntési eszközökké alakítja.
A tanulmány közvetlen célja, hogy a kamarai tagok, valamint a közbeszerzési projektekben közreműködő szakemberek számára olyan egységes értelmezési és döntési keretet adjon, amely külön kezeli:
– az egységes közbeszerzés vagy több külön közbeszerzés kérdését;
– az egy közbeszerzési eljáráson belüli részajánlattétel biztosításának kérdését;
– a részstruktúra helyes kialakításának kérdését;
– az indokolási és dokumentálási kötelezettség kérdését.
A pályázat eredményeként létrejövő anyagnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy azt a Magyar Mérnöki Kamara saját szakmai tájékoztató, oktatási, módszertani és állásfoglalás-előkészítő tevékenységében közvetlenül felhasználja.
A pályázó feladata különösen:
– a hazai és uniós jogi háttér áttekintése;
– az építési és tervezési projektek tipikus részekre bontási modelljeinek kialakítása;
– a döntést alátámasztó jogi és műszaki szempontok rendszerezése;
– minták, ellenőrző listák, folyamatábrák és prezentációs anyagok elkészítése;
– az elkészült módszertan rövid, vezetői szintű összefoglalása és bemutatása.
Részletes tartalmi követelmények
A tanulmánynak abból a jogi szerkezetből kell kiindulnia, hogy a becsült érték számításánál a részek értékeit össze kell számítani, az építési beruházásnál a teljes, műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet képező beruházást kell alapul venni, a szolgáltatás megrendelésénél pedig az ugyanazon közvetlen célra irányultságot kell vizsgálni. Ezt követően, ettől elkülönülten kell értékelni, hogy az egységes közbeszerzésen belül van-e helye részajánlattételnek, hány rész indokolt, milyen logikával képezhetők a részek, és indokolt-e korlátozni, hogy egy ajánlattevő egy, több vagy valamennyi részre tehessen ajánlatot, illetve hány részben lehessen nyertes. A tanulmánynak ki kell térnie arra is, hogy részajánlattétel esetén az eredménytelenség főszabály szerint csak az érintett részre állapítható meg.
A tartalmi munka kötelezően kezelje külön alfejezetben a tervezési feladatok, a tervezést is magában foglaló szolgáltatások, valamint az építési beruházások sajátosságait. A Kbt. alapján a tervezést is magában foglaló szolgáltatás becsült értékébe a díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat be kell számítani, építési beruházás esetén pedig a teljes funkcionális egységet képező beruházás értéke irányadó; a tanulmánynak ezt a két logikát egymással összefüggésben kell értelmeznie.
Kötelezően feldolgozandó dokumentumok és döntések
A tanulmánynak legalább az alábbi dokumentumokat és döntéseket kötelezően fel kell dolgoznia:
- évi CXLIII. törvény különösen a 2. §, 16–19. §, 27–28. §, 61. § és 75. § rendelkezései: alapelvek, becsült érték, funkcionális egység, egybeszámítás, részajánlattétel, szakértelem, dokumentálás.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2021. szeptember 30-i útmutatója a becsült érték számítása, a részekre bontás tilalma és a beszerzési igények mesterséges egyesítése tárgyában, különösen a részekre bontás fogalma, az azonos közvetlen cél, a műszaki-gazdasági funkcionális egység és az a tétel, hogy önmagában a finanszírozási forrás különbözősége nem ad jogszerű alapot a szétválasztásra.
A Miniszterelnökség, az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Közbeszerzési Hatóság és a Megyei Jogú Városok Szövetsége közös példatára a Kbt. 19. § (2)–(3) bekezdése szerinti részekre bontás tilalmáról, külön figyelemmel az építési és projektfunkciós példákra.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács 2025. május 29-i útmutatója a közbeszerzési eljárások előkészítésével kapcsolatban, különösen a becsült érték meghatározásához kapcsolódó előkészítés, a piackutatás és a dokumentálás elvárásai tekintetében.
A 63/2022. (II. 28.) Korm. rendelet az egyajánlatos közbeszerzések számának csökkentését szolgáló intézkedésekről, valamint az ehhez kapcsolódó miniszteri módszertani iránymutatás és tájékoztatás, amennyiben azok a verseny fokozása, a részstruktúra és a piacnyitás szempontjából relevánsak.
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve, különösen a (78) preambulumbekezdés és a 46. cikk, amelyek szerint a részekre osztás mennyiségi, minőségi vagy egymást követő projektszakaszok szerinti logikával is kialakítható, és a nem részekre bontásnak érdemi indokkal kell rendelkeznie.
Az Európai Bizottság Guidance on Public Investment into Sustainable Infrastructure Projects című útmutatója, amennyiben az a teljes életciklusú előkészítést és a pre-procurement döntések strukturált kezelését támogatja; továbbá az innovációs közbeszerzéshez kapcsolódó bizottsági iránymutatások azon részei, amelyek a kisebb, specializált szereplők részvételét segítő részekre osztási logikát erősítik.
Releváns joggyakorlat a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Kúria döntéseiből. Ilyen különösen: D.531/15/2022. (a finanszírozási forrás különbözősége önmagában nem elég), D.102/7/2023. (az időbeli távolság önmagában nem elég), D.565/8/2024. (a tilalmazott részekre bontás fogalmi kiindulópontja), D.164/13/2025. (a részekre bontás vizsgálatánál az előkészítés és dokumentálás jelentősége), D.702/23/2025. (a részajánlattétel kizárásának indokát a felhívásban, megalapozottan kell rögzíteni), továbbá a Kúria 223. számú döntése és a Pfv.V.20.937/2018. számú ügyben megjelent kúriai anyagok.
Kötelező elemzési kérdések
A tanulmánynak az alábbi kérdésekre kell strukturált, állást foglaló választ adnia:
Elvi kiindulópontok
A részekre bontás vizsgálata milyen sorrendben történjen? A tanulmánynak egyértelműen rögzítenie kell, hogy először a közbeszerzés tárgyi és értékbeli egységét kell meghatározni, és csak ezt követően vizsgálható a részajánlattétel célszerűsége. A két kérdést egybemosó megoldás nem megfelelő.
Építési és tervezési projektek tipológiája
A pályaműnek külön kell kezelnie legalább az alábbi projekttípusokat: új létesítmény építése, meglévő épület felújítása vagy bővítése, lineáris infrastruktúra, több helyszínen megvalósuló azonos célú beruházás, tervezés és kivitelezés elkülönített vagy integrált beszerzése, valamint többszakágú tervezési feladat.
A jogszerű részekre bontást igazoló és a részekre bontás ellen ható tényezők
A tanulmánynak külön szempontrendszert kell adnia azokra az esetekre, amikor a specializált szakmai tartalom, a földrajzi elkülönülés, az önállóan funkcionáló projektrészek vagy az egymást követő projektszakaszok támogatják a bontást, és azokra az esetekre, amikor a műszaki határfelületek, a felelősségi széttagolódás, a koordinációs teher, az ütemezési kockázat vagy a költségnövekedés a bontás ellen szólnak. Az uniós és hazai keret mindkét irányú mérlegelést megengedi, de a döntést mindig konkrét indokokra kell építeni.
Érvényességi küszöbök
A pályázat csak akkor minősíthető nyertesnek, ha:
a kötelező tartalmi és formai elemeket hiánytalanul tartalmazza; a költségkeretet nem lépi túl.
Előnyt jelent, ha a pályázó a jogi elemzést mérnöki projektlogikával és ténylegesen használható döntési eszközökkel kapcsolja össze, és nem pusztán jogszabályismertetést kínál.
Benyújtási rend
Kérdések benyújtásának határideje: a 2026. június 1. (hétfő)
Pályázat benyújtási határideje: 2026. június 15. (hétfő)
Benyújtás helye: titkarsag@mmk.hu
Tárgymező: „Pályázat – építési beruházások és tervezési feladatok projektstruktúrájának kialakítása, valamint a részekre történő ajánlattételi lehetőségek módszertanának kidolgozása közbeszerzési projekt- és részekre bontási módszertan”
Szerződéskötés tervezett időpontja: 2026. július második fele
A kiíró fenntartja a jogot arra, hogy a pályázóktól pontosítást vagy hiánypótlást kérjen, továbbá jogosult a pályázók között megosztani a díjazást.
A kíró fenntartja a jogot arra, hogy a páláyzóktól pontosítást vagy hiánypótlást kérjen. Fenntartja a jogot továbbá arra, hogy a pályázók között megossza a díjazást, illetve arra, hogy egyik pályázóval sem köt szerződést.
Szerződéses feltételek
A nyertes pályázóval (pályázókkal) vállalkozási szerződés jön létre az alábbi fő feltételekkel:
a teljesítési határidő: 120 naptári nap;
a teljes díj legfeljebb bruttó 1 200 000 Ft;
Szellemi alkotásokhoz fűződő jogok
A szerződés alapján létrejövő valamennyi tanulmány, összefoglaló, sablon, checklist, diagram, prezentáció és ezek szerkeszthető forrásfájlja a teljes díj megfizetésével a Magyar Mérnöki Kamara korlátlan időbeli és területi felhasználási jogába kerül. A kamara jogosult a művek:
– belső és külső felhasználására,
– többszörözésére,
– átdolgozására,
– oktatási és tájékoztatási célú felhasználására,
– honlapon, kiadványban vagy prezentációban való közzétételére.
A pályázó szavatolja, hogy a létrehozott anyagok eredetiek, jogszerűen felhasználhatók, és nem sértik harmadik személy szerzői vagy egyéb jogait. A pályázó meglévő, korábban létrehozott általános know-how-ja és előzetes módszertani megoldásai a pályázónál maradnak, de a szerződés keretében létrejövő konkrét eredménytermékek, a szerzői jogok és azok kamarai felhasználásához szükséges jogok a kamarát illetik.
A jelen felhívás alapján benyújtott pályázatnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy a Magyar Mérnöki Kamara számára ne egyszerű háttéranyagot, hanem ténylegesen használható, közzétehető és oktatható módszertani terméket adjon. A pályázat értéke ezért elsődlegesen a világos problémaszerkezetben, a joggyakorlat helyes olvasatában és a gyakorlati alkalmazhatóságban mérhető.
