Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 márciusában.
160 éve született Gállik István Dömötör mérnök
Budapesten, 1866. március 2-án született Gállik István Dömötör (1866-1945) hídépítő mérnök. 1888-ban kapott oklevelet a Műegyetemen. 1888-1890 közt tanársegéd Kherndl Antal (1842-1919) műegyetemi tanár mellett, majd a földművelésügyi minisztériumban a vízrajzi osztály mérnöke. 1892 után a kereskedelemügyi minisztérium hídépítési osztályának munkatársa, majd 1918-tól 1925-ig vezetője volt. Kereskedelemügyi helyettes államtitkárként vonult nyugalomba. Részt vett a budapesti Duna-hidak szerkezeti részének tervezésében, ezek építésében, valamint a Tisza-hidak és a budapesti Lánchíd újjáépítésében. Szakirodalmi munkásságában a hídépítéstan kérdései mellett elsősorban vas és acélszerkezeti anyagok szilárdsági vizsgálatának kérdéseivel foglalkozott.
210 éve született Faller Gusztáv mérnök
Gölnicbányán, 1816. március 2-án született Faller Gusztáv (1816-1881) bányamérnök. Selmecbányán szerzett bányamérnöki és erdészi oklevelet. Egy ideig Bécsben hallgatott geológiát, majd 1843-1846-ban a bányaművelés-bányamérés-bányagéptan tanszék oktatója, 1855-1870 között tanára, illetve vezetője volt. A szélaknai kincstári bányászatnál bányatisztviselőként is tevékenykedett, nyugdíjba vonulása után a jászói apátság bánya-, erdő- és jószágügyi tanácsosa lett. A híres selmeci tanárdinasztiák egyikének alapítója volt. Fia, Faller Károly (1857-1913) ismert fémkohómérnök és szintén tudós tanár volt. Faller Gusztáv szakértői munkái egyikeként 1846-tól a selmecbánya-szélaknai bányavidéket tanulmányozta, Erdélyben a kolozsvári bányakerületben fekvő kincstári bányaművek állapotát mérte fel. Ő állította össze 1871-ben a selmeci bányászati és erdészeti akadémia fennállásának 100. évfordulója (1770-1870) tiszteletére készült könyvet. Posztumusz munkájaként jelent meg 1888-ban a vas geológiájáról szóló szakkönyve.
100 éve született Szikora György mérnök
Kiskunmajsán, 1926. március 3-án született Szikora György (1926-1966) gépészmérnök. Molnársegéd volt a Kiskunmajsai Gőzmalomban (1940-44), Miháldon (1945), Dömsödön (1946) és a Ferencvárosi Malomban (1947). 1948-tól lett Malomszerelő és Gépjavító Vállalat műszaki rajzolója, 1949-től a malmi létesítmények tervezője. A BME-en 1954-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1955-től lett az Élelmiszeripari Tervező Intézetben a gépszerkesztő osztály, majd a létesítménytervező osztály vezetője. Ő tervezte néhány ma is működő malmunkat, részt vett a hazai malomtervezési módszer kidolgozásában. Úttörő munkát végzett a keveréktakarmány-gyártás technológiáinak hazai kifejlesztésében.
100 éve született Klement Zoltán mérnök
Budapesten, 1926. március 4-én született Klement Zoltán (1926-2005) agrármérnök. 1953-ban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kapta a diplomáját. Még ennek megszerzése előtt az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetéhez került. 1975-ben lett az intézet Kórélettani Osztály vezetője. 1985-ben kutatóprofesszori megbízást kapott a Növénykórtani Osztályon. 1987-ben a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen egyetemi tanárrá nevezték ki. 1964-1965-ben Ford-ösztöndíjas a Missouri Egyetemen. 1974-ben az olaszországi Bari Egyetem vendégkutatója, valamint több alkalommal a göttingeni Georg-August Egyetem Növénypatológiai és Növényvédelmi Intézetében professzor volt. A növények baktériumos betegségeivel foglalkozott, a hazai fitobakteriológiai kutatások elindítója és iskolateremtője. Nevéhez fűződik a kajszi-gutaütés kóroktanának feltárása és a betegség elleni védekezés kidolgozása, az ún. korai indukált rezisztencia első leírása, ill. a növények baktériumokkal szembeni hiperszenzitív védekezési reakciójának elemzése és tisztázása. Számos új, korszerű diagnosztikai módszert dolgozott ki. 1985-től az MTA levelező, 1993-tól rendes tagja volt.
140 éve született Pávai-Vajna Ferenc geológus
Az erdélyi Csongván, 1886. március 6-án született Pávai-Vajna Ferenc (1886-1964) geológus, a hazai kőolaj- és földgázkutatás, a hévízkutatás és a geotermikus energia hasznosításának egyik úttörője. Egyetemi tanulmányai befejeztével 1910-ben a geológia doktora, 1911-ben a selmecbányai akadémián Böckh Hugó (1874-1931) geológus mellett tanársegéd az ásvány-földtan-teleptani tanszéken. 1912-1914-ben az erdélyi, 1915-1918 között a horvátországi, majd 1918-tól a dunántúli szénhidrogén-kutatásokban volt jelentős szerepe. 1930-ban a Földtani Intézet főgeológusa 1944-ig. Munkássága elsősorban a tektonika, a kőolajföldtan és a vízföldtan területére terjedt ki; a hazai kőolaj- és földgázkutatás egyik úttörője volt. Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévvíz feltátása is (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok). Élete végén főként a hévvizekből nyerhető geotermikus energia hasznosításának kérdései foglalkoztatták. Javaslatára létesültek az alföldi hévvízkutak mellett az első hévvizekkel fűtött kertészetek.
170 éve nyitották meg a gyalogosforgalomnak a budai Váralagutat
A budapesti Várhegy-alagút vagy budai Váralagút a Széchenyi lánchíd budai hídfőjét (Clack Ádám tér) Krisztinavárossal összekötő 350 méter hosszú alagút. Szükségességét gróf Széchenyi István (1791-1860) vetette fel, Ürményi József (1807-1880) zalai főispán 1852-ben társulatot hozott létre a megépítésére. Clark Ádám (1811-1866) skót mérnök tervei alapján 1853. február 10-én kezdődött a Várhegy alatt vezető alagút építése. 1856. március 6-án a gyalogosforgalom számára megnyitották a budai Váralagutat. A járművek 1857-től vehették igénybe, a közúti alagút használatáért 1918-ig díjat kellett fizetni.
125 éve született Vastagh Gábor mérnök
Szentendrén, 1899. március 7-én született Vastagh Gábor (1899-1987) vegyészmérnök. Oklevelét a pesti Műegyetemen 1924-ben szerezte, ahol 1926-1927-ben tanársegéd volt az élelmiszer-kémiai tanszéken. 1927-től az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársa, 1948-tól igazgatója, 1958-tól főigazgató helyettes volt. 1968-tól az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. Kutatási területe a gyógyszer-analitika. Munkássága jelentősen hozzájárult a gyógyszerellenőrzés korszerű módszereinek kifejlesztéséhez. Behatóan foglalkozott a vitaminokkal. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kémiai Albizottságának és az Izotóp Munkacsoportnak is elnöke volt.
130 éve született Mihályi Zoltán Károly mérnök
Tamásiban, 1896. március 8-án született Mihályi Zoltán Károly (1896-1970) erdőmérnök, szakíró. 1921-ben a soproni akadémián kapta az oklevelét. 1923-tól a somogyszobi erdőgazdaság vezetője volt. 1927-ben az erdőmérnöki főiskola erdőműveléstani tanszékén tanársegédként dolgozott. Közben Magyar Ornithologusok Szövetségének és a Hubertusz Vadászati Védőegyesületnek titkára volt. 1936-tól Budapesten az Országos Erdészeti Egyesület titkára volt. 1938-1944-ig az Erdészeti Lapokat szerkesztette. 1944-től katona, a hadifogságból 1947-ben tért haza. 1948-tól a Magyar Állami Erdészet Központi Igazgatóságánál, 1949-től az Erdőközpont erdészeti dokumentációs osztályán, 1950-től 1954-ig a Mezőgazdasági Dokumentációs Központnál, majd hosszabb ideig az Akadémiai Kiadónál szerkesztette az Agrárirodalmi Tájékoztatót, a Magyar Agrárirodalmi Szemle Erdészeti rovatát. Közreműködött több szótár munkálataiban.
110 éve született Szőkefalvi-Nagy Zoltán kémikus
Kolozsváron, 1916. március 9-én született Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1916–1980) kémikus, főiskolai tanár, a Nemzetközi Tudománytörténeti Akadémia tagja. A szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát, ezt követően a szegedi, majd a kolozsvári egyetemen tanított, az utóbbi helyen szerzett doktorátust. 1949-től a keszthelyi gimnázium igazgatója, 1952-től az Egri Tanárképző Főiskola tanára, 1960-tól professzora. A régi magyarországi kémiai tanszékek történetének alapos feldolgozója, a vegytani szaknyelv kutatója volt. Foglalkozott az erdélyi és a magyarországi gyógyvizek történeti feltárásával is. 1972-ben jelent meg alapvető monográfiája a kémia hazai történetének 1850 előtti időszakáról.
Energetikai, elektrotechnikai és épületgépészeti továbbképzés
Association of Energy Engineers Magyar Tagozat, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Energetikai Szakkollégium március 11-2. között Szegeden rendezi a Klímaváltozás – Energiatudatosság – Energiahatékonyság című KLENEN konferenciát, mely lehetőséget nyújt az energetikai, elektrotechnikai és épületgépészeti területen dolgozók számára szakmai továbbképzésre. Infó: https://bpmkkepzesek.hu/
140 éve született Tomits Iván mérnök-fizikus
Budapesten, 1886. március 11-én született Tomits Iván (1886-1953) fizikus, postamérnök. Tanulmányait a budapesti tudományegyetem matematika-fizika szakán végezte. Már Eötvös Loránd (1848-1919) kísérleti fizikus is felfigyelt rá az egyetemen. 1913-ban summa cum laude minősítéssel doktorált a hőmérsékleti sugárzás témaköréből. Ugyanez évben a Posta Kísérleti Állomásra került, 1920-tól az Állomás elektromos osztályát vezette. 1924-41 között a műegyetemen a távíró-távbeszélőtechnika meghívott előadója volt. Mint kutató főleg a távkábel- és légvezetékes áramkörök átviteltechnikai és fenntartási kérdésével, továbbá gyengeáramú vezetékek erősáramú befolyásolásának problémáival foglalkozott. Az ő irányításával helyezték üzembe az első hazai vivőfrekvenciás távbeszélő-összeköttetéseket a Budapest – Győr – Szombathely vonalon. Jelentős szerepe volt a Budapest – Bécs és a Budapest – Szeged közötti távbeszélő kábel megteremtésében. Számos műszer kifejlesztését irányította.
120 éve született Horváthy Lóránt mérnök
Kisbéren, 1906. március 13-án született Horváthy Lóránt (1906-1979) bányamérnök, szakíró. Több mint két évtizedes bányamentői munkásságának tapasztalatait alapvető műben (Bányamentés Budapest, 1952.) összegezte. Gazdag termelési tapasztalatait számos szakcikkben rögzítette.
125 éve született Ladányi Antal mérnök
Budapesten, 1901. március 15-én született Ladányi Antal (1901-1978) építészmérnök. A Műegyetemen 1930-ban kapott építészmérnöki oklevelet. Még hallgató korában, 1922-ben lett a Műegyetemi Könyvtár dolgozója, 1931-32-ben emellett tanársegéd az út és vasútépítéstani tanszéken. 1937-től a könyvtár helyettes vezetője. A 30-as évek végétől kiépítette az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás) szerinti szakkatalógust. 1949-ben kezdeményezte a gyűjtőkör pontos elhatárolását a Műegyetemi Könyvtár és a Technológiai Könyvtár között. 1951-57-ben a könyvtár igazgató-helyettese, 1957-től 1963-ig, nyugdíjazásáig igazgató Az ötvenes évek végén kiépítette a hálózati és módszertani osztályt a műszaki felsőoktatási könyvtárhálózat összefogására. Az Országos Osztályozó Bizottság tagjaként közreműködött az ETO hivatalos kiadásában.
200 éves az Akadémiai Könyvtár alapja
Gróf Teleki József (1790-1855) történetíró, kormányzó, a Magyar Tudós Társaság első elnöke, édesapja gróf Teleki László (1764-1821) politikus 30.000 kötetes könyvtárát 1826. március 17-én felajánlotta a Magyar Tudós Társaságnak, megvetve ezzel az Akadémiai Könyvtár alapjait. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központ ma az ország egyik legnagyobb tudományos szakkönyvtára.
125 éve született Tuzson Pál mérnök
Zernestben, 1901. március 18-án született Tuzson Pál (1901-1959) vegyészmérnök. Oklevelét 1924-ben a pesti Műegyetemen kapta. 1928-1939 között Zechmeister László (1889-1972) vegyészprofesszor mellett tanársegéd a pécsi tudományegyetem Orvoskémiai Intézetében. Kiemelkedőek a karotinoidok reverzibilis izomerizálására vonatkozó kísérletei. 1937-ben a Pécsi Tudományegyetem magántanárrá képesítette. A 30-as évek végétől gyógyszeripari kérdésekkel kezdett foglalkozni s különböző Budapesti és kolozsvári gyógyszervegyészeti üzemek kutatólaboratóriumában működött. 1953-ban megszervezte a Gyógyszeripari Kutató Intézet növénykémiai osztályát, melyet haláláig vezetett. Számos eljárást dolgozott ki a szívre ható glükozidok, rauwolfia alkaloidok stb. előállítására. Utolsó éveinek legfontosabb eredményeit a Solanum alkaloidok kutatása terén érte el, mellyel megteremtette a szteroid hormongyártás alapjait.
125 éve született Zombory László mérnök
Sárospatakon, 1901. március 3-án született Zombory László (1901-1984) vegyészmérnök. A budapesti Műegyetemen 1924-ben kapott oklevelet. 1924-28 között a Szegedi Tudományegyetemen volt tanársegéd. 1928-30-ban a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a Technische Hochschule mikroanalitikai laboratóriumában dolgozott. 1931-től 1938-ig a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványkémiai Laboratórium munkatársa volt. 1938-41 között az Ár-Kormánybiztosság főrevizora. 1941-45-ben az új pesti Lázár és Ofner Vegyészeti- és Növényolajgyár ügyvezető igazgatója volt. 1945-48-ban a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt.-nek előbb vállalatvezetője, majd adminisztratív igazgatója, államosítása után 1948-50-ben pedig főosztályvezető lett. 1950-től 1967-ig, nyugdíjazásáig a Fémipari Kutató Intézetben (FKI) a Vegyészeti Laboratórium vezetője, majd a Dokumentációs Osztály helyettes vezetője volt. Szerkesztette a Fémipari Kutató Intézet Közleményei című tanulmánysorozatot (1959-67), 1967-től pedig az ALUTERV-FKI Műszaki Tudományos Információs Osztályán szerkesztette az Alumíniumipari Szakirodalmi Tájékoztató c. folyóiratot. 1963-71 között Szegeden metallurgia tárgyból tartott előadásokat, 1965-ben címzetes egyetemi tanárnak nevezték ki. Tevékenysége az analitikai kémiához, a színesfémkohászathoz kapcsolódik. Szorgalmazta a műszeres analitikai módszerek fejlesztését a timföld- és alumíniumipari vizsgálatoknál.
100 éves a modern televíziós rendszer magyar szabadalma
Londonban, 1926. január 26-án John L. Baird (1888-1946) skót villamosmérnök, a televíziós műsorszórás egyik úttörője bemutatta az első mozgó képeket megjelenítő TV-t. A képjel fogadására, majd továbbítására Paul Nipkow (1860-1940) német mérnök, feltaláló lemezeit használta, ami később elavult technika lett. Tőle függetlenül, 1926. március 20-án, Tihanyi Kálmán (1897-1947) magyar fizikus, villamosmérnök a budapesti szabadalmi kérelmében részletesen leírta a töltéstárolás elvét megvalósító, teljesen elektronikus, nagy felbontású televíziós rendszert, így pár év múlva megszületett a XX. század legnagyobb találmányaként tartott televízió kivirágzását lehetővé tevő eszköz, a kamerák legfontosabb alkatrésze, az ikonoszkóp. Az új televízió alapelveit és számos kivitelezési módját 1926-ban benyújtott magyar szabadalmi bejelentésében dolgozta ki, katódsugárcsövet alkalmazva mind a kamera céljára, mind pedig vevőcsőként. Elgondolásait később továbbfejlesztve, két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmazta többek közt Magyarországon, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban. Az amerikai Radio Corporation (RCA) a szabadalmak angliai és franciaországi közzétételét követően, 1930 nyarán kereste meg, és 1931-ben kezdték meg ezek alapján a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Tihanyi Kálmán szabadalmait később megvásárolták. Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek és ekkor dőlt el, hogy a készüléket majd ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. Ennek a nagyrészt Tihanyi 1928-as szabadalmai alapján továbbfejlesztett változatai képikonoszkóp, orthikon, képorthikon és vidikon néven ismertek. Ezek közös alapvető jellemzője, hogy a töltésfelhalmozás, illetve -tárolás elvén működnek. 2001. szeptember 4-én az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO) beiktatta Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi bejelentésének iratait azon egyetemes jelentőséggel bíró dokumentumok közé, amelyeket szellemi világörökségként jegyeznek.
125 éve kapott engedélyt doktori cím adományozására a Műegyetem
Ferenc József uralkodó 1901. március 22-én ruházta fel a magyar királyi József Műegyetemet a doktorrá avatás jogával. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901. évi 31.649 számú rendelete alapján, a Műegyetemen kidolgozták a „Szabályzat a műszaki doktori cím megszerzéséről” című dokumentumot, melyet a király 1901. április 28-án jóváhagyott. Ennek 1. §-a szerint „A m. kir. József Műegyetemen az építész, gépészmérnöki, mérnöki és vegyészi szakosztályokban előadott műszaki tudománykörök szerint oly végzett hallgatókat, akik a m. kir. József Műegyetemtől oklevelet kaptak, szigorú vizsgálat alapján műszaki doktorrá képesít”. A korabeli rendelkezés tartalmazta a szigorlatok tárgyait és az értekezés követelményeit, valamint intézkedett a tiszteletbeli műszaki doktori cím adományozásának és a külföldi műszaki doktori oklevelek honosításának feltételeiről is. Az első, 1902. január 16-án felavatott műszaki doktor Zielinski Szilárd professzor lett. Egyetemi doktori értekezésének tárgya Budapest forgalmi viszonyainak rendezése és a központi fővasút terve volt, amelyet Hajós György: Zielinski Szilárd címet viselő könyve ismertet.
210 éve született Korizmics László mérnök
Aggszentpéterpusztán, 1816. március 29-én született Korizmics László (1816-1886) mérnök, mezőgazdász, agrárszakíró és lapalapító. 1837-ben kapta oklevelét a pesti mérnöki intézetben. 1838-tól Esterházy herceg uradalmaiban volt mérnök, 1841-1848-ban a lévai gazdaság főmérnöke. Itt 1845-1846-ban hazánkban elsők között valósította meg a rétöntözést. 1848-ban földművelésügyi minisztériumi titkár, az úrbéri pátens végrehajtási munkáinak vezetője volt. 1849 elején meg alapította a Gazdasági Lapokat. 1850-1857-ben az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) egyik vezetője, 1857-től haláláig alelnöke. Részt vett a Földhitel-intézet alapításában. 1868-tól haláláig kormánypárti országgyűlési képviselő volt. A korszerű talajművelés hazai úttörője volt. 1858-tól lett a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
225 éve tette le esküjét Dégen Jakab, Pest város első mérnöke
A budai tanács 1792-ben a Kamarához intézett felterjesztésében kérte, hogy adassék meg számára a városi pénztár terhére rendes évi fizetéssel alkalmazott mérnök (peculiaris geometra) felfogadásának lehetősége. Indokolásul felhozta, hogy a felmérési kérdések tisztázását, egyszer s mindenkorra és közmegelégedésre való elintézését az időleges, alkalomszerű megbízások helyett rendszeres mérnöki állás megszervezése útján lehet remélni. Anyagi szempontból évi 150 Ft illetményt irányzott elő a tanács a mérnök számára. A kamara 1793. március 13-án kelt rendelkezésével járult hozzá a tanács kérésének teljesítéséhez, és elrendelte Buda város állandó mérnöki állásának megszervezését. Az új állásra az Institutumot (pesti Mérnöki Intézet) 1789-ben végzett Hainits (Hanisch) Frigyes mérnököt nevezték ki 1794-ben. Pesten az állandó mérnöki állás megszervezésének közvetlen oka – Budához hasonlóan – egy, a város érdeklődésének homlokterében álló kérdés volt: a városszabályozás és városrendezés kérdése, mely a városterület egyre nagyobb kiterjedése és rohamos fejlődése következtében vált időszerűvé. A Kamara 1800 augusztusában elrendelte a városi mérnöki állás megszervezését. A mérnöki utasítás szerint a mérnöknek részt kell vennie a gazdasági bizottság ülésein, felügyelnie kell az utak, utcák, csatornák és töltések állapotára, ezek karbantartására vonatkozóan javaslatokat kell tennie s általában kézben kell tartania az összes folyamatban levő műszaki munkálatok irányítását. Fizetését évi 300 Ft-ban állapították meg. A város első mérnökévé a pesti születésű, akkor Temes vármegyei mérnököt, Dégen Jakab (1760-1823) nevezték ki, aki az Institutumban végezte tanulmányait. 1801. március 31-én tette le a hivatali esküt, és később a városi mérnöki hivatal vezetője lett
130 éve született Barna János mérnök
Mádon, 1896. március 31-én született Barna János (1896-1986) vegyészmérnök. 1914-ben érettségizett Kassán, majd 1918-ban a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1919-1949 között a Magyar Posta szolgálatában állt, a Posta Kísérleti Állomáson dolgozott, mint postafőmérnök, posta műszaki tanácsos és 1941-től mint műszaki igazgató. A posta által felhasznált anyagok minőségének ellenőrzésével foglalkozott, majd részt vett egy forgóhengeres viszkoziméter megszerkesztésében. Itt kötött barátságot a későbbi Nobel-díjassal, Békésy György fizikussal, aki az ő támogatásával került 1946-ban a stockholmi Karolinska Intézetbe. 1950–51-ben a Vegyes-bányászati Vállalat laboratóriumvezetője. 1951-től a Bányászati Kutató Intézet tudományos munkatársa, majd főmunkatársa 1969-ig, nyugdíjazásáig; ezt követően 1977-ig tudományos tanácsadó. Az utóbbi helyen a hazai betonitok ipari hasznosításának problémáival foglalkozott, s e témában számos tanulmányt tett közzé hazai és külföldi szaklapokban. Tagja volt az Országos Találmányi Hivatal Betonit Bizottságának.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Fortepan
