Magyarországon a XVII. századtól foglalkoznak szakemberek meteorológiai megfigyelésekkel, mérésekkel, melyekből sok érdekes és fontos adat nyerhető. Meteorológiai állomáshálózatunk a XIX. században indult fejlődésnek, az osztrák meteorológiai intézet alapítását követően. A Magyar Tudományos Akadémia 1868-ban tárgyalta a független magyar földdelejességi intézet létrehozásának javaslatát. I. Ferenc József osztrák császár, magyar király 1870. április 8-án ellenjegyezte a „Meteorológiai és Földdelejességi Magyar Királyi Központi Intézet” alapító okmányát, amely a Budapesti Közlöny 1870. május 3-i számában jelent meg. Az Országos Meteorológiai
Szolgálat (OMSZ) jogelődje tehát éppen 150 éve alakult. E tény adta az aktualitását annak, hogy a Simon Antal (1932–2006) meteorológus által 2004-ben készített, ma is jól használható, Magyarországi meteorológusok életrajzi lexikonja című könyvre irányítsuk a figyelmet. A neves szerzőt bizonyára az vezérelte, hogy az újkori meteorológia úttörő kutatói és az őket követő későbbi szakemberek bibliográfiai adatait egy kötetben megőrizzék a tudománytörténet számára. A lexikon formájában elkészített könyvben felsorolta a tudományos minősítéssel rendelkező vagy intézményvezetői beosztású, meteorológusi végzettségű szakembereket, illetve azon nem meteorológus kollégáikat is, akik a meteorológiai alaprendszerek hazai fejlesztésében jelentős munkát végeztek. A lexikon elektronikus (PDF) változata a Magyar Meteorológiai Társaság honlapján (mettars.hu) található, le is tölthető, papíralapú változata az OMSZ könyvtárában (met.hu) beszerezhető.
Parajd: nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel
Nem jelent meg újabb, a régi bánya hirtelen beszakadására utaló jel a vízzel elárasztott parajdi sóbányánál a június 5-i mérések szerint – közölte Petres Sándor Hargita megyei prefektus. A román kormány területi képviselője az Agerpres jelentése szerint...